Nem hagyjuk, nem hagyjuk – skandálta több ezer ember tegnap az Alkotmány utcai tüntetésen, és úgy tűnik: Európa sem akarja hagyni, hogy az gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvény immár negyedik módosításával a kormánytöbbség megsértse a demokratikus alapjogokat és az európai normákat.

 
A kormánypártok február 8-án benyújtott, negyedik alkotmánymódosító javaslata az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az Alaptörvénybe. Az érvelés az, hogy az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta. Az előzetes választási regisztrációt nem tartalmazza az Alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen. Az előterjesztés elfogadásával az Alaptörvény tavaly januári hatálybalépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztenék. Az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét. Az alkotmányba írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alkotmány családdal kapcsolatos cikkelyének javasolt kiegészítése szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony lesz.

Lassan gyülekezett a tömeg az Alkotmány utcában az Alaptörvény negyedik módosítása ellen rendezett demonstráción. Az „Alkotmány nem játék” tüntetéshez mintegy negyven szervezet csatlakozott, a szervezők között volt a Hallgatói és a Középiskolai Hálózat, az Amnesty International, és számtalan jogvédő csoportosulás. „Az embereket már nem érdekli a politika, kiábrándultak” – sajnálkozott egy idősebb férfi a tüntetés kezdete előtt, Tamás Gáspár Miklós gyújtó hangú beszéde alatt azonban már egyre többen lettek az utcán, egyes számítások szerint nyolcezren vettek részt a rendezvényen. A vezérszónok éles hangon bírálta az EU és az USA által is megkérdőjelezett Alaptörvény-módosítást. Tamás Gáspár Miklós szerint az Alaptörvény azért elavult, mert már a hatálybalépésekor is az volt, olyan új rendre van szükség, amelyben „végre a nép fog uralkodni, de ezúttal komolyan”. Akármi történik a következő napokban – tette hozzá –, azzal, hogy ez a tiltakozás megszületett, a magyar nép győzelmet aratott. A legnagyobb taps a közönség körében akkor tört ki, amikor megköszönte a diákoknak, hogy megmutatták, hogy lehet konszenzust teremteni, vezetőség és rejtett irányítás nélkül ellenállást szervezni.

Megmutatták, hogy miként lehet „megőrizni jókedvünket, humorunkat, az állhatatosságot nehéz helyzetben is”. A tüntetésen a korábbi oktatási intézkedések elleni akciókon megszokott rengeteg fia tal mellett már az idősebb korosztály is nagy számban megjelent és láthatóan valóban hálásak voltak a diákoknak. Ritkán látni olyan tülekedést adománygyűjtő doboz mellett, mint ami a diá kok körül volt. A szervezők a tüntetés költségeinek fedezésére gyűjtöttek papírdobozaikban, de a pénz mellett dicsérő és köszönő szavakat is kaptak. „Gratulálok, hogy ilyen udvariasan és intelligensen kezelitek a provokációt és a lekezelő nyilatkozatokat!” – veregette meg egy idősebb úr a láthatóan zavarban lévő középiskolás vállát. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról beszélt, minden valódi alkotmány a polgárt védi a hatalomtól, ezzel szemben a magyar Alaptörvény és annak negyedik módosítása az államot védi a polgárral szemben..

A Város Mindenkié hajléktalanok jogaiért küzdő szervezet aktivistája, Mércse Pál a közmunkások, szegénységben, hajléktalanként élők nevében is beszélt. Láthatóan meghatotta a közönséget az állami gondozottként nevelkedett férfi beszéde, a legnagyobb üdvrivalgás viszont azt a kijelentését fogadta: „Azoknak a cigány magyaroknak a nevében is beszélek, akik eddig nem tudták kimondani, ezért kimondom helyettük is: Szeretem a hazámat!” A hajléktalanokat sújtó intézkedések kapcsán kiemelte: „Több mint 40 millió forint értékben szabtak ki bírságot hajléktalan emberek ellen kizárólag azért, mert nincs hol lakniuk, így közterületen kénytelen élni az életüket.”

Deczki Sarolta, az Oktatói Hálózat aktivistája beszédében az egyetemek autonómiájának korlátozásáról beszélt, arra kérte az Országgyűlés tagjait, hogy ne szavazzák meg az Alaptörvény negyedik módosítását. „Az alkotmány nem játék! Az oktatás nem játék és a jövőnk sem játék” – mondta. A pécsi Középiskolai Hálózat aktivistája Aradi Fanni, arról beszélt, egész mást tanult az iskolában a demokráciáról, mint ami most az országban történik. Feltette a kérdést: „Demokrácia-e az, ahol képviselettel megbízott szervezetek megszólíthatatlanok és tehetetlenek (…) ahol nekem kell elkezdeni erkölcsöt tanulni az iskolában, miközben álszentséget és hazugságot, megbélyegzést, kirekesztést, hitbéli vitákká silányult pártpolitizálást és hataloméhséget tapasztalok a közéletben?”

A tüntetés végén a diákok most sem elégedtek meg csupán a beszédekkel, és hangos „Gyertek velünk!” felkiáltások közepette dobosok kíséretében vonulásba kezdtek. A képviselői irodaháznál felolvasták a Fidesz 1989-es programjának részleteit. A mintegy ezerfősre apadt tömegben sokan gúnyos nevetéssel hallgatták a kormánypárt akkori célkitűzéseit. A menet ezek után „Ne írd alá János, veled van a város!” kiáltások közepette vonult át a Margit hídon: János persze a köztársasági elnökre vonatkozik, akinek jóváhagyásán múlik, életbe léphetnek-e a hétfőn a kormánytöbbség által a parlamentben megszavazni tervezett módosítások. A tüntetők végcélja eredetileg a Sándor-palota lett volna, a menet végül mégis az Alkotmánybíróság épülete előtt folytatta a tiltakozást. Mert „ezek az utolsó napok, amikor még létezik az Alkotmánybíróság”. A rendezvény azzal ért véget, hogy elhangzott: a tiltakozást hétfőn a Sándor-palotánál folytatják.

Fél a Fidesz

„A Központi Hivatal védelmében várjuk azon Fidesz-tagok jelentkezését, akik a tegnapihoz hasonló agresszió esetén egy órán belül a helyszínen tudnak lenni” – írta Kubatov Gábor a Fidesznél e-mailcímmel regisztrált szimpatizánsainak. „Bebizonyosodott, politikai ellenfeleink nem fognak válogatni az eszközökben” – fogalmazott Kubatov, aki a csütörtökön történtek kapcsán olyan szavakat használt, mint „radikális”, „megtámadta”, „betörni”, „törtek-zúztak”, „bántalmazták”, „megrúgták”, „soha nem látott durvaság”. Megjegyezte: „a Fidesz, miközben megtehette volna, nem kérte a rendőrség beavatkozását (ezzel szemben 2006-ban a békés tüntetők szemét is kilőtték a rendőrök)”. Az FTC-elnök Kubatov arra nem tért ki, mit keresett egy gyilkosságért 10 évre leültetett, Fradi Security-s biztonsági ember a „székházvédők” között.

Címkék: tüntetés-demonstráció-sztrájk-tiltakozás, alkotmány, alkotmánymódosítás, Fidesz, Orbán Viktor

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!