A magán-nyugdíjpénztári befizetések 14 havi felfüggesztése visszaélés az APEH postási szerepével – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek a Magyar Tudományos Akadémia közgazdasági bizottsági elnöke, a nyugdíjrendszerek szakértője.
Simonovits András egyetemi tanár szerint később nehezen lehet majd kárpótolni a pénztártagokat a 14 havi járulékok „elcsenése miatt”, és 1999-2002 között sem tette ezt meg a Fidesz, amikor 6 százalékon befagyasztotta a magánnyugdíjpénztári járulékokat. De nem csak az a kérdés, hogyan kárpótolná a kormány a pénztártagokat: nem lehet a pénzügyi intézményeket csak úgy egyik napról a másikra egy stabil és hosszú távra tervezett hatalmas bevételtől megfosztani, mert akár csődbe is mehetnek. „Az igazi lépés az lesz, amiről két falujárás között beszélt Orbán Viktor: a magánnyugdíjpénztárak kinyitása. Mi történik, ha a 14 havi kiéheztetéstől megindul 3 millió pénztártag, és viszi magával az államkincstárba a 2700 milliárd forintot, a GDP 10 százalékát? Egyrészt megvalósul a statisztikai javulás, amit az Európai Unió nem engedélyezett. (Emlékezetes: az Orbán-kormány kezdeményezte az EU-nál, hogy a magánnyugdíj- pénztári kiadások elszámolhatóak legyenek a költségvetésben, és ezzel papíron csökkenne az államháztartási hiány – a szerk.) Másrészt viszont meggyengülnek a pénzügyi intézmények, hiszen csak az OTP Magán nyug díjpénztár 900 milliárd forintnyi vagyont kezel. Olyan ez, mint egy bankpánik” – fogalmazott a szakember, aki azt tanácsolja a kormánynak: felejtse el a gazdagbarát és fenntarthatatlan adómódosításokat, és hajtson végre komolyabb kiadáscsökkentést, akár az alkotmány módosításával lehetővé téve az egészségügyi és felsőoktatási díjak bevezetését. „Persze rossz, hogy éppen a világválság kellős közepén kell megszorítani, de ez még mindig jobb, mint ha a kormány elvadítja a külföldi befektetőket” – jegyezte meg a professzor. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint „egyelőre még tanulmányozzák”, milyen módon ismerjék el a tagoknak a 14 hónapra felfüggesztett átutalásokat. Az mindenesetre árulkodó, hogy egy hétfőn – tehát a miniszterelnöki bejelentés előtt két nappal – benyújtott fideszes képviselői önálló indítvány úgy változtatná meg az államháztartási törvényt, hogy ne legyen kötelező nyugdíjcélokra fordítani a megszerzett pénzt.) „Költ ségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képződött többletének tárgyévi felhasználásával megegyező összeget”.) Az elmúlt években azonban a tervezettnél is nagyobb, tavaly például 156 milliárdos hiány keletkezett ezekben a pénzügyi alapokban. Viszont a részleteiben még ki sem dolgozott, de már novembertől életbe lépő módosítással, vagyis a havi 30 milliárd forint visszatartásával nem csak hogy egy csapásra lefedik a társadalombiztosítási alapok idei, 53,4 milliárdra tervezett hiányát, de még egy 6,6 milliárd forintos, szabad felhasználású összeghez is jut a kormány, amivel további költségvetési lyukakat tud foltozni.
Róka fogta csuka helyzethez hasonlít, hogy a kormányzat 14 hónapon át visszatartja a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseit. Ez ugyanis jövőre látszólag 360 milliárd forint tiszta bevételt jelent a költségvetésnek. Amit nyilván bevételként elkönyvelnek, s a kormány el is költi valamilyen célra. Igen ám, de a normál esetben beérkező járulékokon nem „ülnek” a magánpénztárak, hanem a tagok életkori besorolásának megfelelően mindig valamilyen értékpapírba fektetik a befolyó pénzt. A pénzügyi szakemberek szerint a jövő évben elvonásra kerülő 360 milliárdból közel 300 milliárdért állampapírokat vásároltak volna a pénztárak, amelyek hagyományosan a legfontosabb szereplők ezen a piacon. Az állampapírok piaca pedig azért érdekes, mert a kormány úgy döntött, hogy nem kér az IMF-hitelből, mondván, a magyar államadósság a piacról finanszírozható. Ez a piac azonban elsősorban a magyar állampapírok piacát jelenti. Magyarán, a pénzáraktól elvont pénz jórészét más forrásból kell majd pótolnia a kormányzatnak, mert az hiányozni az állampapír-piaci keresletből.
NYUGDÍJBIZTOS VAGY BIZTOS NYUGDÍJ?
Nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki a kormányfő Selmeczi Gabriellát; a fideszes országgyűlési képviselő vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, mekkora kár érte a magánnyugdíjpénztárakba befizetőket. Selmeczi szom bati tájékoztatóján hangsúlyozta: mindenki szabadon dönthet majd arról, hogy visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy marad a magán nyug díj pénztárban. Közölte, a magánból az állami nyugdíjkasszába való átlépés esetén az állam el fogja ismerni a befizető veszteségeit. Vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, mekkora a veszteség, illetve mekkora kár érte a magánnyugdíjpénztárakba befizetőket. A magánnyugdíjpénztárak szakmai szövetsége értetlenül áll a kormány „nyugdíjvédelmi megbízottjának” kinevezése előtt. Azért nem értik a lépést, mert „a pénztárak nem csak hogy megőrizték az elmúlt években egyéni számlára befizetett megtakarítások reálértékét, hanem többségében az inflációt meghaladó mértékben gyarapították is azt”. Az MSZP szerint a Fidesz arcátlanságát mutatja, hogy miután elvette két millió ember magán-nyugdíjpénztári befizetését, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottat nevezett ki a kormányfő.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
