Remény a pálmafák alatt – Nyolc év után hazajöhet a foglyul ejtett kisfiú

„Ügyvédként szégyellem, ahogy Nyíri-Kovács Patríciával bántak a Francia Polinéziában dolgozó ügyvédek.” Egyebek mellett ez is elhangzott a héten a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, ahol folytatódott a szexuális bántalmazás gyanúja miatt indított per a Bora Bora-i ügyként elhíresült eljárásban.

A feleség már elhunyt korábbi, párizsi ügyvédjének testvére, a szintén ügyvédként dolgozó Marcelle Mbala Mbala tanúként azt mondta, gyakori, hogy Francia Polinéziában részrehajlók a kollégák. Kijelentette: ebben az ügyben ez egyértelműen tetten érhető, olyannyira, hogy a Nyíri-Kovács Patríciát képviselő ügyvéd – testvérével együtt – fenyegető levelet is kapott a kinti ügyvédi kamara akkori elnökétől, amelyben nyomatékosan felhívták a figyelmüket, hogy szálljanak ki az eljárásból.

A mostani tárgyaláson az ügyvédek képviselték a peres feleket.


Irigylésre méltó közös életnek indult

Nyíri-Kovács Patrícia magyar, férje Soo Il Lee francia állampolgár. A közgazdász nő Amerikában ismerkedett meg koreai származású párjával. Mindketten bankban dolgoztak. Egymásba szerettek, majd összeházasodtak.

A férj néhány hónappal később Tokióban kapott állást; három évre szóló szerződést írt alá, így a házaspár Japánba költözött. A nő az esküvő után szinte azonnal terhes lett, de már ekkor is gondok voltak a házasságukkal.

Patrícia elmondása szerint ugyanis folyamatosan agresszió érte. Később, a 2011-es fukusimai katasztrófa után az anya kisfiával hazaköltözött budapesti otthonába, de kapcsolatuk így is tovább romlott. A feleség 2011-ben Párizsban megkereste az azóta elhunyt ügyvédet, hogy segítsen elindítani a válást. A megbízási szerződést ekkor még nem írták alá, az eljárás nem indult el. 2011 márciusa és októbere között az anya és gyermeke Magyarországon élt. A nagyszülők előtt látszólag minden rendben volt, Lee pedig Budapesten is meglátogatta családját, és egy-egy külföldi útra is rávette feleségét.


Békülésnek látszó tervek

Lee az év augusztusában azzal állt elő, hogy rendbe akarja hozni a házasságukat. Arra kérte Patríciát, utazzanak el rancia Polinézia egyik szigetére, Bora Borára, ott majd sokat búvárkodnak, a levegő a gyerek egészségének, a hangulat és a környezet pedig az ő kapcsolatuknak tehet jót. Mivel a feleség azt szerette volna, ha kisfia teljes családban nő fel, belement a dologba és adott még egy esélyt a férjének. 2011. október 24-én érkeztek meg Francia Polinéziába, egy hónappal később Bora Borára.

Turistaként mentek ki, ám onnan azóta sem térhetett haza a nő és gyermeke. A férfi ugyanis a feleség tudtán kívül, dátumot és papírokat hamisítva bejelentette őt és a gyereket a szigetre, elzárta az anya és a kisfiú útleveleit és minden hivatalos papírjukat.

Ezzel elvágta a már november elején az anya által követelt hazatérés útját.

A feleség ekkor újra megkereste a párizsi ügyvédi irodát, és írásos meghatalmazást adott a válás elindításához. Ekkor derült ki, hogy a hivatalos papírjaihoz nem fér hozzá. A férfi viszont a házasság felbontása iránt és a szülői felügyelet tárgyában Polinéziában indított eljárást 2012 áprilisában.


Vita a joghatóságról

Az anya családja segítségével próbált intézkedni, és ekkor már nem csak párizsi ügyvédje előtt, de a polinéziai rendőrség és a szülők-nagyszülők előtt is elmondta, hogy férje Budapesten is fojtogatta, bántalmazta és megerőszakolta. A férj azonban vallja, hogy ő ilyet soha nem tett.  Nyíri-Kovács Patrícia végül a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon is kezdeményezte a válást. Ott azonban újabb falakba ütközött, mert a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították. A joghatóság kérdésében egy végzéssel döntött a bíróság. Megállapította, hogy mivel a magyar állampolgárságú nő és férje a kereset beadásakor Francia Polinéziában voltak, a magyar bíróság joghatósága nem kizárólagos, tehát az ügyet nem is itt kell tárgyalni.

Annak ellenére döntöttek így, hogy Wopera Zsuzsa, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Európai és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója még 2012 októberében többoldalas szakvéleményében fejtette ki, hogy „a magyar bíróság nem állapíthatja meg a joghatóság hiányát (…) köteles megállapítani joghatóságát az ügyben”. Ugyanezen az állásponton volt az igazságügyi tárca is.

A válóper és a gyermek-elhelyezési eljárás tehát Polinéziában, míg a személyi szabadság megsértésének bűntette és nemi erőszak gyanúja miatt emelt váddal összefüggő eljárás itthon folyik – ez utóbbit Polinéziában ítélet nélkül lezárták.

Az apa ellen egyébként csalás és közokirat- hamisítás, valamint a hatóság félrevezetése miatt is volt nyomozás. Az ügyben Szijjártó Péter külgazdasági is külügyminiszter is megszólalt már. 2015 júniusában úgy fogalmazott: emberileg és jogilag tartható  és vállalható megoldásra van szükség a Bora Borán rekedt magyar nő ügyében.
Úgy fogalmazott: emberileg csak egy megoldás elfogadható, ha a gyermek hazatérését Magyarországra minél előbb engedélyezik a francia hatóságok. Megerősítette: Nyíri-Kovács Patrícia francia férje bizonyítottan hamis papírokkal érte el a hatóságoknál, hogy a gyermeket tegyék egy kiutazásokat tiltó listára. Azt, hogy a papírok hamisak, a helyi hatóságok is elismerték, de 2018-ig fenntartották a kiutazási tilalmat a gyermek esetében.


Elvették a boldog gyermekkort

A 1,5 éves Noah-ból időközben 9 éves nagyfiú vált, aki azóta is a bírósági ítéletek szerint kénytelen ide-oda költözni Francia Polinéziában (az anya épp a gyerek miatt él és dolgozik a csendes-óceáni területen).

A gyerekelhelyezési per kinti döntései értelmében először heti váltásban az anyánál és az apánál élt, majd 2015. június 19-én az anyának ítélték a felügyeletet, ám azt egy hét múlva megsemmisítették a hatóságok, majd egy hónap múlva az apának ítélték, így 2015 augusztusától a kisfiú csak kéthetente hétvégén láthatta édesanyját. Majd 2017 végén az elsőfokú és másodfokú bíróságok jogerős ítéleteikkel – az apát az indoklásokban súlyosan megbélyegezve az anya jogainaktiprásában és a gyermek tudatos elidegenítésében – visszaállították a korábban sem működő váltott gyermekfelügyeletet és a gyerek lakhelyét az anya lakhelyén, egy másik szigeten, Papeetén jelölték ki.

Az, hogy az érintett felnőttek egészségi állapotát is felőrölő pereskedés milyen hatással van a fiúra, nem nehéz kitalálni.

A mostani tárgyaláson a bíróság szakértőként meghallgatta Kugler Gyöngyi klinikai és mentálhigiénés felnőtt- és gyermekszakpszichológust, aki a gyermekről készült videók, bírósági vallomások alapján írt véleményt. Megállapította, hogy a kisfiúnak erősés biztonságos a kapcsolata az anyával, azapával viszont távolságtartó a viszonya. Leírta azt is, hogy az apa fizikailag is akadályozza a szülői láthatáskor azt, hogy átadáskor agyerek az anyjához menjen. Megemlítette, hogy volt, amikor a kisfiút az apa háromszor sétáltatta el a gyerekre váró anya mellett úgy, hogy Noah nem nézhetett rá. Ez egyértelműen traumatizálja a gyereket – mondta.

Az apa védője viszont kifogásolta a tárgyaláson azt a megállapítást, hogy az apa agresszív lenne, és választ várt arra is, miből állapította meg a szakember, hogy a gyerek anyanyelve magyar.


Vakációra már hazajöhet Noah

A válást nemrég kimondta a papeetei bíróság. Jelen állás szerint idén újra az anyjához költözhet Noah. De Magyarországra továbbra sem költözhet, pedig az ügyet eddig tárgyaló hét francia bíró megállapította, hogy az anya joggal érzi magát fogolynak. Most először legalább a nyári vakációra hazajöhet majd a lassan már tízéves fiú.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!