Rengeteg diák került nehéz helyzetbe, mert úgy változtak meg az érettségi szabályai, hogy nem kaptak elég időt a felkészülésre. Ebből is látszik: hiába alakítják át a KLIK-et, magával a rendszerrel van baj.
Az emberek nagy többsége ellenzi a kormány oktatáspolitikáját – derül ki abból a bizalmas kutatásból, amit a Nézőpont Intézet készített a kabinet számára, és az eredmények alapján nem véletlenül próbálták titkolni. A kiábrándulás bizonyára nem független attól, hogy a miniszterelnök az elmúlt években mindenféle szakmai előkészítés és társadalmi egyeztetés nélkül forgatta fel diák, szülő és pedagógus életét.
Ezek közül sokaknak az volt a legirritálóbb, amikor a kormány a jogbiztonságra fittyet hányva alkotott szabályokat, gyakran nem felmenő rendszerben, hanem azonnal bevezetve azokat. A közel ötven oktatással foglalkozó szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) 12 pontos azonnali követelése közül nem véletlen, hogy az első helyen az áll, hogy „az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el!”.
A szokásos történet ismétlődött megint: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet módosítása idén februárban jelent meg úgy, hogy jövő év január elsején már hatályba is lép. Vagyis, az új szabályok szerint kell érettségizniük azoknak a diákoknak, akik még az eggyel korábbi feltételek ismeretében kezdtek el az érettségire készülni. A legdurvábban a szakközépiskolásokkal szúr ki a kormány: ez az iskolatípus átalakul jövőre, és szakgimnázium címen fut tovább. A szakközépiskolában tanulók a gimnáziumban érettségizőkhöz hasonlóan szabadon választhattak ötödik érettségi tárgyat. 2017-től azonban a szakközépiskolában (akkor már szakgimnáziumban) a választható tárgy – amit emelt szinten lehet csak letenni – kizárólag a szakközépiskola profiljának megfelelő vizsgatárgy lehet. Vagyis az egy év múlva érettségizőknek olyan tárgyból kell emelt szinten vizsgázniuk, amire nem tudtak készülni. Az érettségi szabályok változtatásából is kiolvasható az a törekvés, hogy szakközépiskolába járó diák lehetőleg szakirányú felsőoktatásban tanuljon tovább. Vagyis: 14 évesen, amikor középiskolát választ, megpecsételi a sorsát az oktatáspolitika.
Hasonlóképpen szúrt ki a kormány a kéttannyelvű iskolákban tanulókkal. Az egyik legnépszerűbb iskolatípusban a diákoknak lehetőségük van megszerezni a C1 típusú nyelvvizsgával egyenértékű kéttannyelvű érettségit. Ennek szigorú feltételei vannak: a választott nyelvből jeles eredménnyel emelt szintű érettségit kell tenni, valamint két másik tárgyból kell idegen nyelven sikerrel vizsgázni.
Vannak olyan iskolák, ahol a két tanítási nyelvű osztályokkal párhuzamosan nyelvi előkészítő osztályok is működnek: a nulladik évfolyamon a gyerekek szinte csak idegen nyelvet tanulnak. A jogszabály korábban úgy rendelkezett, hogy akik ebben az osztályban jól teljesítettek, azok a kéttannyelvűs társaikkal azonos szintű érettségit tehettek. Ez nem kevés erőfeszítés a diáktól, tanárjától egyaránt. Idén, két héttel(!) az érettségire jelentkezés határideje előtt ezt a jogszabályt úgy változtatta meg a kormány, hogy ezt a lehetőséget megszüntette, vagyis több tucat gyerek munkáját vette semmibe. Az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű szervezet karolta fel, mert úgy látják: a jogszabályi korlátozás nemcsak a tanulás szabadságának alkotmányos jogát sérti, de a jogbiztonság elvét is, hiszen a kormány nem adott kellő felkészülési időt a gyerekeknek.
Cikkeink a Tanítanék Mozgalom akciójáról a 12. oldalon:
Bírjuk a gyűrődést; Szabó Kata interjúja Törley Katalinnal - Kikerülik a falakat; Ónody-Molnár Dóra Lakner Zoltánnal beszélgetett - ás Ágh Attila kommentárja, Társadalmi Kerekasztal címmel.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
