Ma még senki nem tudja pontosan, mit fognak tanítani szeptembertől a szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolákban.
- Egy jól működő iskolatípust tesz tönkre a kormány, miközben gyerekek tízezreitől veheti el a továbbtanulás lehetőségét.
- A szakoktatásban eddig fontos szerepet betöltő alapítványi és magániskolákat teszik tönkre.
Miközben minden tárgyalás megrekedni látszik, még a „baráti szervezetekkel” körbeültetett Közoktatási Kerekasztal munkájáról sem érkezik semmi hír, a kormány teljesen szétveri a szakközépiskolai oktatást. Ma még nem tudni, hogy szeptembertől pontosan mi fog történni az akkortól szakgimnáziumoknak nevezett iskolákban, de a magyar gyerekek körülbelül 40 százalékát érintő változások a szakértők szerint teljesen beszűkítik a tanulók lehetőségeit. A lecsökkentett közismereti óraszámok és a minimálisra húzott természettudományos oktatás következtében kétséges, hogy képesek lesznek-e a jövőben alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásaihoz.
Bizonytalan közeljövő
A Pedagógusok Szakszervezete kedden nyilatkozatot adott ki, amelyben azt követelik, hogy egy évvel halasszák el a szakgimnáziumi kerettantervek bevezetését. Egyúttal tiltakoznak az ellen, hogy ezekben az iskolákban nem vagy alig tanítanának természettudományos tárgyakat. Az iskolákat fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium erre úgy reagált, „a kormány megbecsüli a pedagógusokat, ezért nem feltételezi róluk, hogy ne tudnának néhány hónap alatt felkészülni egy a szakjukhoz tartozó, minimálisan megváltozott tartalmú tantárgy oktatására”. Így nem látnak okot a szerintük széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésen átesett tantervek bevezetésének elhalasztására.
Csakhogy nehéz arra felkészülni, ami nincs, hiszen a szakmai tantervek a mai napig nem készültek el, és súrolja az arcátlanság határát az egyeztetésre való hivatkozás akkor, amikor a közismereti tantervek átalakítását éppen az érintettekkel nem vitatta meg senki. A közismereti kerettantervek viszont nyilvánosak, ezekből derült ki, hogy a szakközépiskolákban legfeljebb egy természettudományos tantárgyat fognak tanulni a diákok.
„Ezzel párhuzamosan a szakmai tantárgyak óraszámát jelentősen megemelték, de ma még senki nem látja, hogy ezeken az órákon ki és mit fog tanítani. Aki most szakközépiskolában kezdi a következő tanévet, még azt sem tudja pontosan, milyen végzettséget kaphat a képzése végén” – mondja Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy még a mostani szakmai óraszámok mellett is óriási tanárhiány van, elképzelni sem lehet, az elkövetkezendő hónapokban honnan kerítenek annyi szaktanárt, hogy a megemelt óraszámokat kitöltsék.
Nehezített terepen
Jövő évtől az érettségi rendszer is megváltozik ezekben az iskolákban. A négy kötelező vizsgatantárgy mellett az ötödik eddig szabadon választott volt, de jövőre már kötelezően a szakukhoz kapcsolódó tárgyból kell vizsgázniuk a diákoknak, és kizárólag emelt szinten adhatnak számot tudásukról. „Ezzel felrúgják az egységes magyar érettségi rendszert, a szakközépiskolások nehezített terepen indulnak a gimnazistákhoz képest és a továbbtanulásukat is veszélyeztetik. Ha például valaki egészségügyi szakközépben tanul, egészségügyi ismeretekből kell emelt szinten vizsgáznia. Az orvosi egyetemek viszont biológia és fizika érettségit várnak el, vagyis ha valaki ide szeretne felvételizni, hét tantárgyból kellene vizsgáznia. Arról nem is beszélve, hogy a jövőben fizikát egyáltalán nem fognak tanítani ezekben az iskolákban, vagyis magánúton kellene felkészülni ebből a tárgyból annak, aki orvosin szeretne továbbtanulni” – mondja a szakértő. A természettudományos tárgyak csökkentésével a gyerekeket bebetonozzák arra a pályára, amelyet 14 évesen választottak (ez gyakran szülői befolyásra történik), és nem hagynak lehetőséget a korrekcióra. A szakértők szerint a kormány egy nagyon népszerű iskolatípust tesz most tönkre. A szakközépiskolákat sokan azért választották, mert az érettségi mellé egy szakmát is kaphattak az ötödik év végére. De nagyon sokan már érettségi után továbbtanultak felsőoktatásban, az alsó középosztály gyermekeinek ez volt az egyik legfontosabb iskolatípus, ami biztosította a továbbtanulás lehetőségét.
Kire lesz szükség?
Az iskolák helyzetét évek óta megnehezíti, hogy az ötfős Megyei Fejlesztési Képzési Bizottságok döntik el, milyen szakmákban, mely iskolákban hány gyereket taníthatnak. „A koncepció teljesen téves, nincs ember, aki akár öt év távlatában meg tudná mondani, hogy milyen munkaerőre lesz szükség” – mondja Szenes György. A képzési bizottságok elméletileg a munkaerőpiac igényei szerint alakítják ki a számokat, de senki nem érti, hogy pontosan mire alapozzák a számításaikat. A most iskolába kerülő gyerekek legkorábban 2020-ban állnak munkába, ha nem tanulnak tovább. Bács-Kiskun megyében akkor a bizottság szerint 252 új szakácsra lesz szükség, de Baranyában egyre sem. Itt például könyvelői és kereskedői állás sem lesz szerintük, de 58 grafikust és fodrászt, valamint 17 szoftverfejlesztőt képezhetnek – hangzott el a Magyarul Balóval című műsorban.
Kinyírják a magánszektort
Ezek a „keretszámok” az állami iskolákat kevésbé sújtották az elmúlt években, az alapítványi vagy magán szakképző intézményeket annál inkább. Ezek a szakoktatás területén fontos szerepet töltenek be, nagyságrendileg 60 ezer tanulót képeznek. Tavaly óta gyakorlatilag az alapítványi szakképző iskolák nyílt államosítása zajlik. Vagy belépnek valamely állami szakképző centrumba (ezek a szakképzés KLIK-jei), és ezzel állami fenntartásba kerülnek, vagy nem kapnak keretszámot és az ahhoz társuló állami normatívát. Vagyis, ha nem mennek bele az államosításba, lehúzhatják a rolót. „Ebben a tanévben az alapítványi és magániskolák egy része már csak akkor indíthatta el a tanévet, ha önként nyilatkozott arról: a következő tanévben csatlakozik egy állami centrumhoz” – mondja Naderi Zsuzsanna, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) szakképző tagozatának vezetője. Az AME folyamatosan próbált tárgyalni a minisztériummal, de nem jutottak semmire, a héten viszont az intézmények kaptak egy megállapodástervezetet, amely gyakorlatilag egyoldalú államosítást vetít előre. „A minisztérium ugyan elismeri, hogy ezekben az intézményekben magas színvonalú munka folyik, de a szakmai értékek továbbélését mégsem biztosítja. Inkább csak az ingatlanok, eszközök, gépjárművek és más anyagi javak államosítása látszik, de az önállóságukat teljesen elvesztik az intézmények. Nem biztosított, hogy ugyanazokon a helyszíneken, ugyanazokkal a tanárokkal zajlik tovább az oktatás” – teszi hozzá Naderi Zsuzsanna.
Egyelőre azt sem lehet látni, hogy a minisztérium mi alapján válogatja ki azokat az intézményeket, amelyeket államosít. A magániskolák jellemzően azokat a képzéseket nyújtják, amelyekre nagy a piaci igény, viszont költségesek, mint például a vendéglátás. Az állami rendszer ezzel szemben rugalmatlan, és nem tudott alkalmazkodni az elmúlt évtizedek igényeihez, ezért úgy tűnik: inkább maga alá vonja azokat, akik tudtak. „A minisztérium azt gondolja, hogy majd egyszerűen átveszi ezeket a képzéseket, és a tanulók onnantól az állami iskolákba fognak jelentkezni. Ez azonban nem így működik. Azt tapasztaljuk, hogy az állam nem tudja feltölteni azokat a keretszámokat, amiket a magánintézményektől elvesz. Vagyis, ha egy tanuló nem mehet abba a jó nevű iskolába, amibe szeretne, akkor inkább nem is megy a szakképzésbe” – mondja az AME szakértője. Az elmúlt években szépen csendben nagyon sok magánintézmény szűnt meg, és a tendencia tovább folytatódik. A diákok számára így maradnak az állami iskolák, amelyekben a mostani változások következtében aligha kaphatnak versenyképes tudást.
A magyar közoktatás nem tölti be azt a politikai szocializációs szerepet, amely egy demokráciában elvárható lenne, így a gyerekekben nem alakulhat ki az az aktív állampolgári attitűd, amely lehetővé tenné a közéleti témák megvitatását és a társadalomban való aktív részvételt – állapította meg a Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung friss tanulmánya. A jelenség oka éppen az a rendszerváltás utáni gyakorlat, amely szerint az oktatásnak politikamentesnek kell lennie. A „politikamentes” iskola nem volt képes arra, hogy távol tartsa a diákoktól a pártpolitikát és az ideológiai nevelést, így a fiatalok kiszolgáltatottá váltak a szélsőséges irányzatoknak. A tanulmány szerint az orbáni oktatáspolitika ebben a közegben akadálytalanul erőltette rá az iskolákra az akaratát. Az iskolákat most a központi állami ideológia, a túlzott centralizáció jellemzi, ahol elvárják a végrehajtói, alattvalói attitűdöt. Ellehetetlenült a párbeszéd és az együttműködés, miközben a független, kritikai gondolkodás nem elfogadott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
