Magyarországon a tanulók eredményeit erősebben befolyásolja szociális hátterük, mint a legtöbb országban. A PISA-felmérés (nemzetközi tanulói teljesítménymérés), melyet a héten hoztak nyilvánosságra, külön passzusban tér ki a diákok szociális helyzetének értékelésére.
Nagy a különbség a gyengébb és jobb hátterű tanulók eredményeiben, más országokkal szemben kevesebb az olyan diák, aki gyenge szociális, gazdasági és kulturális háttere ellenére is jó eredményt képes elérni. Magyarországon a szülői szociokulturális háttér bír legerősebb hatással a teljesítményre. A vizsgálat szerint a tanulók teljesítménye közti különbségeket 27 százalékban magyarázza a családi környezet. A teljesítményt emellett befolyásolja az alapozó szakasz hossza és az iskola, tanulás iránti attitűd is.
Mindez azt jelenti, hogy a tanulói teljesítmények közötti különbségek leginkább aszerint mutatkoznak meg, hogy a tanuló milyen társadalmi réteghez, csoporthoz tartozik. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy az iskolák nem csak hogy nem tudják kompenzálni a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő tanulók közti társadalmi egyenlőtlenségeket, de némiképp fel is erősítik azokat. A PISA-jelentés külön kiemeli, hogy Magyarország a közé az öt vizsgált ország közé tartozik, amelyekben az iskola a legkevésbé képes orvosolni ezt a kérdést. Az oktatási államtitkár véleménye szerint a családok helyzetén kell javítani, hogy az oktatás eredményei változzanak. Véleménye szerint „a gyermekeket a családoknak olvasásra és beszélgetésre kell nevelniük.”
A vizsgálaton, melyet háromévente végeznek, három fő területet vizsgálnak a szakértők, az olvasás-szövegértés, a természettudományos és a matematikai ismeretek felmérése mellett pedig a diákok szociokulturális környezetét is feltérképezik. A korábbi évekhez képest javult a tanulók szövegértése, így már a középmezőnybe tartozunk. A természettudományos és a matematikai ismeretek terén a tanulók átlagos vagy átlag alatti teljesítményt képesek nyújtani. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint ezen tantárgyak oktatását „új alapokra” kell helyezni.
„A Számlatulajdonos beszedés esetén a Pft. 46. § szerinti visszatérítési igényét írásban a számlavezető bankfiókban jogosult benyújtani a terhelés napjától számított ötvenhat napig, csatolva ahhoz az igény érdemi elbírálásához szükséges és a jogszabályban meghatározott feltételek fennállását bizonyító következő dokumentumokat, így különösen, de nem kizárólagosan…”
Az egyik banknál található általános szerződési feltételekből idéztünk. Egy ilyen mondat értelmezése még a magasan képzett ügyfelet is nehéz helyzet elé állítja, nemhogy a szövegértéssel küzdőt. Márpedig Magyarországon minden negyedik felnőtt funkcionális analfabéta, azaz az írás-olvasás-számolásnak olyan alapszintjén van, amely nehezen teszi lehetővé új információk feldolgozását – derült ki egy két évvel ezelőtti európai uniós felmérésből. De hogy lehetne jobb teljesítményt elérni?
A mostani általános iskolás kötelező olvasmányokkal, mint A kőszívű ember fiai, vagy az Egri csillagok nagyon nehezen – véli Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke. Ezek inkább elveszik a gyerekek kedvét az olvasástól, mintsem meghozzák, mert egy olyan kilencven, száz évvel ezelőtti nyelvezetet használnak, amit sok helyen már nem értenek a diákok. Először a kortárs irodalmi művekből kéne olvasóvá nevelni a tanulókat – mondja az alelnök, aki szerint szégyen, hogy például Békés Pál vagy Lázár Ervin művei nem szerepelnek a kötelezők között. – A cél persze nem az, hogy ne olvassák el Jókai vagy Gárdonyi műveit, csupán akkor, amikor már megértek rá” – vélekedik Gombos, aki pozitív példaként említette az észteket és a lengyeleket. Ők az elmúlt öt évben igen kimagasló eredményeket tudtak elérni a szövegértési feladatokban. Az pedig még csupán egy távlati cél, hogy olyan szintre tornázzuk fel magunkat, mint a finnek, akik messze a legjobbak Európában. Finnországban például egyetlen filmet sem szinkronizálnak le, és a fiatalok rá vannak kényszerítve az olvasásra. Arra, hogy egy fiatal gyakran ragadjon könyvet, számos mód létezik. A britek például nemrég létrehoztak egy interaktív közösségi portált Gerinctörők néven. Az oldalt tinédzserek írják és szerkesztik, ezért is van több mint száz 14-18 év közötti segédszerkesztőjük, és ennél is több hasonló korú külső munkatársuk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
