Egyre valószínűbb, hogy nem megy el több mint 4 millió ember népszavazni, de Orbán mindenképp megrohamozza Brüsszelt.
- Előremenekül a kormány: már nem politikai, hanem érzelmi érvényességről beszélnek.
- Az MSZP hátrál, a PM kitart, a Kutya megnőtt.
Pont a kampányfinisben látszik lekonyulni a kvóta-népszavazási részvételi kedv: egy hét alatt 54-ről 46 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik biztosra ígérik, hogy elmennek az urnákig – ez derül ki a Vasárnapi Hírek számára készített közvélemény- kutatásból. (Ráadásul a Publicus Intézet mérése az egyetlen, amelyik a Teréz körúti robbantás után készült, azaz adatsorában a „szögbomba hatása” is érvényesül.)
A Publicus mérésére rímmel a részvételi arányokat az utóbbi húsz évben a legprecízebben jósoló Medián kutatása is. Ez arra jutott, hogy a választók mintegy 42 százaléka voksol majd. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a részvételüket biztosra ígérők mennek el tutira.
Azaz, mintegy 350-650 ezer ember hibádzik egy érvényes referendumhoz, hiszen annak feltétele, hogy a 8,2 millió választópolgár több mint a fele leadja szavazatát.
Nem véletlenül idegesek a Fidesz politikusai.
Hogy a kormány is számolhat egy negatív forgatókönyvvel, azt Orbán Viktor országjárása jelzi. Ami elmaradt. Ugyan a Fidesz szeptember eleji frakcióülésén a miniszterelnök minden kormánytagot vidékre rendelt, hogy ott népszerűsítse a referendumot, és ígérte, hogy a hónap közepi pozsonyi uniós csúcs után maga is korteshadjáratra indult, nem ment sehova, csak pár interjút adott baráti orgánumoknak, például az Origónak. Visszafogott magatartása pedig azt jelzi: nem akart beleégni egy esetleges kudarcba. Ez persze csakis a részvételi kérdés (értsd: érvénytelenség), hiszen az igenek elsöprő (az előrejelzések szerint mintegy háromnegyedes) többségben lesznek.
Csakhogy Orbán túl nagy tétben játszik (gyakorlatilag a kétharmados többségét építené újra), így az esetleges részvételi kudarcot valamivel ki kell takarnia. Hogy mi lesz a fedősztori, arról csak találgatni lehet, de a Századvég legújabb anyaga szolgálhat némi támponttal. A vasárnapi referendum előtt sebtében készített videó fő állítása ugyanis az, hogy ez a népszavazás a szuverenitásról szól. A szabadságharcos retorika arra nem tér ki, hogy a kormány egy nem létező betelepítéstől akarja „megvédeni” az országot és agresszornak festi Brüsszelt. Nem véletlenül.
Ugyanis a kormány a nemek elsöprő többségére (értsd: a nép akaratára) alapozva megpróbálja módosítani az EU-alapszerződését, némiképp átírva a nemzeti, illetve az uniós hatásköröket.
A közösség és Magyarország „birkózásának” kormánypárti tolmácsolásával pedig fenn lehet tartani (legalább részben) a jelenlegi felfokozott kampányállapotot.
Azaz ha úgy tetszik, Orbán másfél évvel a választások előtt ráfordul a választásokra. Ennek tudható be, hogy míg a Századvég a tartalmat pozícionálta át, Rogán Antal a politikai célt „finomította” pár nappal a referendum előtt. A miniszterelnök kabinetfőnöke ugyanis már arról beszél, hogyha négymillió szavazat nem is jön össze, de hárommillió „nem” igen, akkor ez az eredmény ugyanúgy köti a kormányt, mintha érvényes referendumon győzedelmeskedik a kabinet álláspontja. (Bár a technikai részletekbe nem ment bele, Orbán Rogánra rímelt, lásd keretes írásunkat.) Hivatalosan persze Rogán nem aggódik a közvéleménykutatások miatt, az állítja, ő másfajta méréseket ismer. Ami megeshet, ám kívülről úgy tűnik, a kormány kétségbeesetten próbál mozgósítani. Példának okáért a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem merészelte az önkormányzati és minisztériumi alkalmazottakat kampányaktivistává tenni, márpedig a Demokratikus Koalíció szerint a kormány elvárja a közalkalmazottaktól, hogy a „nem” mellett korteskedjenek. A kabinet szerint szó sincs erről. Ám az biztos, hogy a kormányhivatalok és -ablakok most egészen szokatlan módon vasárnap is üzemelnek.
És persze, hogy kitüremkedjék a referendum „társadalmi jellege”, civil szervezet is demonstrál majd a betelepítés ellen. A Fiatal Családok Klubjának Egyesülete sétával protestál, mert a szervezet szerint mióta áradnak a migránsok Európába, minden napra jut valami erőszak.
A kormányzati nyomásnak persze az ellenzék megpróbál némiképp ellentartani. De nincs könnyű dolga. A Nemzeti Választási Bizottság ugyanis igyekszik elkaszálni az október másodikára tervezett demonstrációkat. Például a Párbeszéd Magyarországért összejövetelét választási nagygyűlésnek minősítette, és deklarálta, hogy nem lehet megtartani. (A szabályok szerint a szavazás napján tényleg nem lehet kampánydemonstrációt bonyolítani.) Ám a PM rendezvényét a rendőrség jóváhagyta, így a párt társelnöke, Karácsony Gergely szerint mindenképp összesereglenek – hivatalosan azért, hogy az erőszakmentesség napját (Mahatma Gandhi születésnapját) ünnepeljék. A szocialisták nem cibálják meg a rendszer bajuszát, így az MSZP vasárnap nem tart családi napot, ehelyett mindenkit a Nemzeti Választási Bizottság épületéhez hívnak szombatra demonstrálni.
Melyik pártra vagy szervezetre szavazna a következők közül? (%)
Elmegy szavazni az október 2-i népszavazáson?
(Összes megkérdezett, %)
Ha mégis elmenne, hogyan szavazna?
(Összes megkérdezett, %)
A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2016. szeptember 24–28. között. A nem, életkor és
A különvélemény iskolázottság szerint reprezentatív mintába 1002 fő került. A teljes mintában a mintavételi hiba +/–3,1 százalékpont.
Beugrott a Kutya. Új taggal bővült a mérhető népszerűségű pártok klubja: ha hibahatáron belül is van a kedveltsége, de a választók legalább egy százaléka (mintegy 82 ezer ember) a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKKP) szereti a legjobban. És ez az 1 százalék nem olyan lebecsülendő: ennyit tudhat magáénak sokévnyi tudatos építkezés után a legkeményebb korrupcióellenes kampányt menedzselő Együtt is. Igaz, amíg az Együtt támogatottsága egy tudatos politikai értékválasztás eredménye, addig a Kutyáé egy protesthangulat becsatornázásának köszönhető. És persze a humornak: például a Szíriát sikerrel pacifikáló csodafegyvernek, a savköpő menyétnek. Azaz, ha úgy tetszik, a Fidesz migránskampánya „fújta fel” az MKKP-t. És nemcsak a Kutyát, ugyanis az utóbbi egy hónapban a teljesen átpolitizált környezetben szint példa nélkül álló módon az összes párt bemozdult (a se hús, se hal LMP kivételével), és egy százalékkal növelte támogatottságát.
Még a jobboldali szavazók körében is egyre csökken a népszavazási elszántság. Egy hete még a Fidesz-tábor 82 százaléka ígérte biztosra népszavazási részvételét, mára ez az arány 76 százalékra szelídült. A jobbikos „tuti hajlandóság” szintén gyengült: 56-ról 49 százalékra.
Hiteles képet adhat a szavazási hajlandóságról a határon túliak voksolási kedve. Lapzártánkig mintegy 77 ezer kettős állampolgár postázta levélben szavazatát. Márpedig ez 32 ezerrel kevesebb, mint amennyi voks befutott 3 nappal a 2014-es választások előtt. Annak ellenére, hogy most mélyebb a merítés, ugyanis most 274 ezer határon túli magyar szavazhat levélben, míg 2014-ben ez a szám mindössze 194 ezer volt.
„Politikai értelemben nincs jelentősége annak, milyen lesz a részvétel a vasárnapi kvótanépszavazáson, inkább érzelmileg van jelentősége annak, hogy érvényes lesz-e a referendum. (…) Kivonulni nem lehet, ennek az országnak vagyunk a polgárai, ha nem veszünk részt a döntésben, bejelentjük, hogy elfogadjuk a többiek részvételével született döntést” – Orbán Viktor a referendumról a katolikus rádióban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
