'Büdös bevándorló': tudja a néni, mit beszél? - Érzékenységi gyorstalpaló

Egy csoport fiatal ücsörög a lépcsőn. „Büdös bevándorlók, menjetek haza!” – motyogja a mellettük álló cekkeres néni. Egy idős, szakállas úr fordul felé, fémkeretes szemüvegét tanárbácsisan megigazítja, majd nyugodt hangú előadásba fog. „Kezdjük azzal, hogy ők nem bevándorlók, hanem menekültek. Hazamenni azért nem tudnak, mert ahonnan jöttek, ott háború van. És ha tehetnék, akkor elmennének innen, mert, ahogy ön is biztosan látja, itt nem annyira jó nekik” – mutat körbe a Nyugati pályaudvar előtti koszos területen. Megigazítja a szemüvegét, és visszaolvad a tömegbe, mintha mi sem történt volna. A néni cicceg egy kicsit, majd magában motyogva odébbviszi a cekkert.

Mostanában sok hasonló vitának lehet tanúja, aki a Nyugati pályaudvar környékén jár. Vitázni pedig azért lehet, mert jelenleg a csapból is a menekültkérdés folyik, másrészt viszont tényekkel csak elvétve találkozik az ember. Pedig a tudás ez esetben is hatalom, az emberség hatalma lehet. Megérteni egy más kultúra szülötteit már elég lehet ahhoz, hogy legalább ne féljünk tőlük, indokolatlanul.

Bábszínháztól kvízig

Tinédzser lány a villamoson a barátnőjének: „Azt értem, hogy a terhes nők meg a gyerekek miért menekülnek el. Még sajnálom is őket. De nézd meg ezeket a fiatal férfiakat! Ők miért nem maradnak otthon és harcolnak a hazájukért?” A barátnő egyetértően bólogat.

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület 20 éve foglalkozik az országba érkező külföldiekkel, segíti a beilleszkedésüket. Munkájuk szerves része két évtizede az is, hogy a külföldiek integrációját a másik oldalról is támogassák, azáltal, hogy a magyar társadalmat elfogadóbb, befogadóbb közösséggé tegyék. Van erre szakkifejezés is, az interkulturális érzékenyítés.

Aminek több útja is lehetséges. Például az olyan rendezvények, amelyek nem célzottan foglalkoznak a bevándorlással. Hirdettek már filmpályázatot, szerveznek film- és könyvklubot, tematikus városi sétákat, és adtak ki szakácskönyvet is, hozzánk érkezett bevándorlók receptjeivel – csak hogy néhány példát említsünk, ahol a cél az volt, az érdeklődők ismerkedjenek meg a hazánkban élő bevándorlókkal. „Ezeknek a programoknak az egyik hiányossága, hogy főként azok jönnek el rájuk, akik már eleve nyitottabban állnak a kérdéshez” – magyarázza Medjesi Anna projektvezető.

Vannak programjaik, képzéseik, amelyek már célzottabban, kisebb csoportokra fókuszálva érzékenyítenek. Óvodákban, iskolákban, egyetemi rendezvényeken – természetesen mindenhol az adott célcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve. Az ovikban például bábokkal járják körbe a világot, hogy más népek meséin, játékain keresztül ismertessék meg a gyerekekkel a bevándorlók életét. „Nagyon szeretnénk, ha ezekbe a programokba a gyerekek szülei is bekapcsolódnának” – meséli a projektvezető. Az iskolákban a diákokat az őket érdeklő témákkal (a divattól a zenén át az irodalomig) szólítják meg, az egyetemisták körében viszont a kvízek népszerűek.

„Rengeteg visszajelzést kapunk, sokan még a képzés elvégzése után is vissza-visszajárnak hozzánk” – sorolja Medjesi Anna.

Krízishelyzetben jól jön

Ásotthalom februárban, mínusz tíz fok. A rendőr odamutat a szolgálati autójára, amelyben több kisgyerek és néhány asszony ül, egyikük karján néhány hónapos kisbaba: „Szabály szerint nem ülhetnének be, de kinek lenne szíve ahhoz, hogy hagyja őket megfagyni?”

A Menedék egyik kiemelt feladata, hogy a szakembereket is felkészítse az előttük álló feladatra: vagyis a külföldiekkel, menekültekkel való foglalkozásra. Szociális munkásoknak, egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek és az idegenrendészeti őrzött szálláson dolgozó fegyveres biztonsági őröknek, pedagógusoknak is tartanak képzéseket többek között.

Elsősorban a migránsokhoz, a migrációhoz kapcsolódó alapfogalmakkal ismertetik meg a résztvevőket, illetve azt a speciális tudást adják át, amelyek az egyes ágazatokban dolgozó szakembereknek elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a menekültekkel foglalkozzanak. A résztvevők megismerkednek a menekültek és migránsok kibocsátó országaival, és a kulturális különbségekkel is, ami képessé teszi őket az ilyen különbségekből fakadó konfliktusok felismerésére, megértésére és kezelésére. Mindennek pedig része a szakmai önismeret-fejlesztés – hiszen az előítéleteink belőlünk fakadnak, így fontos, hogy a szakemberek felismerjék saját korlátaikat, és elfogadóbbá váljanak.

„Azt tudni kell, hogy például egy 12 órában külföldieket őrző biztonsági őrnek nehéz dolga van. Gyakran nincs közös nyelv, nem értik a különböző gesztusokat, miközben egyik pillanatról a másikra kell döntéseket hozniuk. A bennük lévő feszültséget is oldani kell. Szituációs gyakorlatokat végzünk, hogy begyakoroljuk az egyes helyzetekre adható legjobb megoldásokat. Mert nem mindenki számára egyértelmű például, hogy ha valaki esetleg felemeli a hangját, akkor nem feltétlenül agresszív. Az ilyen ismereteket adjuk át, de bármilyen felmerülő problémára, kérdésre igyekszünk válaszolni” – magyarázza a projektért felelős Lovig Tímea. És volt már példa arra, hogy az őrzött szálláson a biztonsági őr az általuk tartott képzésen tanultak alapján tudott gyorsan és hatékonyan kezelni egy konfliktust, amely külföldiek két csoportja között alakult ki.

Képzéseikre túljelentkezés van, ami bizonyítja: a szakembereknek is szükségük van a segítségre.

Innen nehéz felállni

A Menedék az elmúlt két évtizedben számos módszert dolgozott ki az érzékenyítésre. Csakhogy a jelenlegi helyzetben nekik is új problémákkal kell szembesülniük. Az egy dolog, hogy az országhatár megerősített védelme érdekében egyre több rendőr érkezik a végekre, akik gyakran váltják egymást. Műszakváltáskor júniusig egy „gyorstalpalót” tudtak tartani számukra, hogy legalább az alapvető ismereteket átadhassák a leterhelt, fáradt, feszült hatóságiaknak.

Ám hogy a menekültek körüli, a kormány által gerjesztett félelemmel mit lehet kezdeni, arra egyelőre a szakemberek is csak keresik a választ. Érzékenyítés – nagy szükség lenne rá. Csakhogy immár nem kis csoportokat, hanem tömegeket kellene érzékenyíteni.

„Ne felejtsük el, hogy volt már hasonló helyzet Magyarországon, a szomszédunkban zajló jugoszláv háború ideje alatt. Akkor is sok, háború elől menekülő érkezett hozzánk. És Magyarország példaértékű módon reagált. A hatóságok és a civilek egyaránt azon munkálkodtak, hogy emberséges körülményeket biztosítsanak nekik. Olyan mértékű szolidaritás volt akkor jelen hazánkban, ami jelenleg is jól jönne” – idézi fel a két évtizeddel ezelőtti eseményeket Medjesi Anna. Akkor is háború elől menekültek az emberek, és mi befogadtuk őket. A mostani helyzet nem ebbe az irányba mutat. Pedig az emberek ma is háború elől menekülnek. Egy együttérzőbb, szolidárisabb társadalomra lenne most is szükség, amely a Nyugati pályaudvar előtt várakozó kisgyerekes családokban nem hazaküldendő ellenséget lát.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!