Báránybőrbe bújtatott farkas, avagy csapdákat kerülgető diplomatikus sejk Hasszan Rohani, Irán tegnap beiktatott új államfője?
A júniusi elnökválasztáson győztes, mérsékeltnek nevezett Rohanihoz nagy reményeket fűznek az irániak és az Iránnal immár hosszú ideje konfrontálódó országok. Az új államfő színre lépésével Irán megtépázott pénze, a rial valamelyest erőre kapott, miként a teheráni tőzsde is, de az irániak főként abban reménykednek, hogy az új elnöknek sikerül enyhíteni a nukleáris programja miatt az ország ellen hozott nemzetközi szankciókon. Szívesen idézik még az elnökválasztási kampány során tett kijelentését, miszerint nemcsak a (dúsításhoz használt) centrifugáknak kell fordulniuk, hanem az országnak is. Rohaninak van ebben tapasztalata, hiszen ő volt 2003–2005 között Irán nukleá ris főtárgyalója és sikerült egyezséget elérnie a francia, brit és német trióval: Irán a kereskedelmi tárgyalásokért cserébe felfüggeszti az urándúsítást. 2005-ben aztán a most hivatalából távozott keményvonalas Ahmadinezsád lett az elnök, aki felrúgta a megállapodást, újraindította a dúsítást. Nyolc év nagy idő, ezalatt az iráni atomprogram közelített a bombagyártás felé, és noha ismeretlen eredetű robbanások, számítógépes vírustámadás lassította a tempót, érdemi változás nem történt. Ez a teheráni magatartás hozta magával a gazdasági szankciókat – ami kulcskérdés Irán nemzetközi kapcsolatai szempontjából. Mindenesetre az amerikai képviselőház több mint száz tagja Obama elnöknek küldött levelében úgy fogalmazott, hiba lenne nem próbára tenni, hogy Rohani megválasztása valóban jó alkalom-e egy ellenőrizhető megállapodásra, amely megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A megválaszolatlan kérdések közé tartozik, vajon az ország legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah, aki korábban túl engedékeny tárgyalónak tartotta Rohanit, vajon megengedi-e, hogy immár elnökként ugyanazt a tárgyalási vonalat kövesse nukleáris ügyekben.
Ami a másik igen fontos ügyet illeti: vajon akar-e, és ha igen, képes-e módosítani az Izraellel szembeni politikáján, vagy legalábbis a retorikán az új iráni elnök? A beiktatását megelőző, úgynevezett Al Kudsz (Jeruzsálem) napon azt mondta, hogy „régiónkban sok éve egy seb található az iszlám világ testén Palesztina és Jeruzsálem szent földjének megszállása árnyékában”. Elemzők szerint a mérlegelt szöveggel (nem nevezte meg Izraelt, nem beszélt cionizmusról) egyszerre szólt az alkalomnak és próbálta magát megkülönböztetni keményvonalas antiszemita elődjétől, aki nyolc éven át le akarta törölni Izraelt a térképről, rákos daganatnak nevezte és kétségbe vonta a holokausztot.
Izrael azonban igen élesen reagált Rohani kijelentésére, Netanjahu kormányfő báránybőrbe bújtatott farkasról beszélt. „Az elnök változott, a rezsim célja nem: nukleáris fegyvert akar, hogy azzal fenyegessen.” Emily Landau, tel-avivi Irán-szakértő pedig úgy fogalmazott a New York Timesnak, hogy Rohani lehet mérsékeltebb, ami a nők jogait és az internetet illeti, de nem vár valódi változást a külpolitikában, mert az Khamenei ajatollah kezében van. „Az lenne a mérsékeltebb magatartás jele – tette fel a kérdést Landau –, hogy Rohani nem rákot, hanem sebet emleget?”
Az 1948-as születésű, teológiai és jogi iskolát is végzett Rohani Skóciában szerzett doktori diplomát, a perzsa mellett angolul, németül, franciául, arabul is megtanult. A hatvanas években a sahrendszer ellen agitált, egy ideig száműzetésben is élt. Az iráni parlamentbe a nyolcvanas években került, ahol öt ciklust is töltött. Az Irakkal folytatott háborúban vezető katonai pozíciót töltött be. (K. O.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!