Európa pánikban

Rendkívüli állapotot hirdettek csütörtökön Macedónia két régiójában, ahol péntek reggel könnygázzal szorította vissza a macedón rendőrség azt az 1500-2000 menekültet, akik, miután a Görögország és Macedónia közti senki földjén töltötték a viharos éjszakát, megindultak, hogy átkeljenek a határon. Helyzetük kilátástalan, mivel a megszokott útvonalon már nem juthatnak be az országba.

A Görögországhoz közeli Gyevgyelija és a szerb határ menti Kumanovo térségében ezentúl katonákat vetnek be, hogy feltartóztassák a menekülteket. Ivo Kotevski, a belügyminisztérium szóvivője azzal indokolta a korábbi politikájukkal szöges ellentétben álló döntést, hogy így jobban tudják garantálni a macedón állampolgárok biztonságát és a menedékkérelmek beadásának lehetőségét. A háttérben valójában az húzódhat meg, hogy a kormány megelégelte az országon átutazó több tízezer ember okozta felfordulást.

A következő tranzitállomás, Szerbia miniszterelnöke ezzel szemben 3000 fő befogadására alkalmas menekülttábort építene Belgrádban. „Kötelességünk segíteni, jó házigazdáknak kell bizonyulnunk, és én büszke vagyok arra is, hogy nem megyünk picsogva pénzért kuncsorogni, noha mindez megterheli az állami büdzsét” – mondta Alexander Vucic, majd odaszúrt a magyar kormánynak: Szerbia számára nem a menekültkérdés a világ legnagyobb problémája, és nem fognak Magyarországhoz hasonlóan kerítéseket építeni. Bár Vucic nagylelkűsége példaértékű, árnyalja a képet, hogy az EU-tól 3,2 millió eurós (körülbelül 1 milliárd forintos) támogatást kapnak a projekthez.

A magyar kerítés egyre nagyobb fejtörést okoz Horvátországnak is. Ranko Ostojic belügyminiszter egy tévéműsorban beszélt arról, hogy a szerb határ közelében fokozzák a rendőri jelenlétet, mert biztosra veszik, a hamarosan megépülő határzár feléjük fogja irányítani a migránsokat. A csütörtöki adásban Ostojic arra is kitért, hogy náluk nem fognak a parkban aludni a menekültek. De mint kiderült, nem azért, mert befogadnák őket, hanem mert egy hatályos szerződés alapján visszatoloncolhatóak Szerbiába.

Ezalatt a magyar kormánynak is sikerült újabb szintet ugrani a menekültek elleni hisztériakeltésben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azzal indokolták az illegális bevándorlók elleni határozottabb fellépés terveit, mert azok „egyre agresszívabbak és követelőzőbbek” a magyar hatóságokkal szemben. Lázár határvadász századokban gondolkodik, míg Rogán – az így is túlzsúfolt intézmények problémáival mit sem törődve – letöltendő börtönbüntetést szabna ki azokra, akik törvénytelen módon lépnek Magyarország területére vagy megrongálják a határzárat. Ehhez képest Hódmezővásárhelyen augusztus 20-i ünnepi, „keresztény európai szellemben” fogant beszédében a kancelláriaminiszter már úgy fogalmazott, hogy az illegális bevándorlók nem ellenségek, de terhet jelentenek, ami félő, hogy lehúzza a mentőhajót.

Csak júliusban 107,5 ezer migráns lépte át az Európai Unió határait – hozta nyilvánosságra a héten az EU határvédelmi ügynöksége. A FRONTEX 2008 óta vezetett statisztikáiban ezzel rekord állt be, hiszen eddig még nem volt olyan hónap, mikor százezernél is többen érkeztek volna. Egy éve harmadennyien jutottak át az unió területére illegálisan, míg idén júniusban 70 ezren. Júliusban a migránsok majdnem fele valamelyik görög szigeten ért partot, mintegy 20 ezren Olaszországnál, és majdnem 35 ezren a magyar határt lépték át egy jobb élet reményében.

Bár a FRONTEX is elismerte, hogy a három érintett ország hatóságaira hatalmas nyomást gyakorol a menekültáradat, a migránsok befogadásával járó terheknek csak a töredékét kell hosszú távon elviselniük. Ezzel szemben az egyik legkedveltebb célpont, Németország kormánya módosította tavasszal kiadott előrejelzését, így 2015-ben a várt 450 ezer menedékkérő helyett már 800 ezerrel számolnak. Thomas de Maiziere belügyminiszter „új utakról” és „európai megoldásokról” beszélt a menekültkérdésről tartott sajtótájékoztatóján, de reálisan látva a helyzetet, megállapította, hogy a menedékkérők száma a következő években is magas lesz. Ezt Angela Merkel német kancellár tarthatatlan helyzetnek minősítette, és hétfőn Berlinben fogadja François Hollande francia elnököt, hogy a válság európai szintű kezeléséről tárgyaljanak, mivel elégedetlenek az uniós intézmények reakcióidejével.

Ausztria ennél is elszántabb. Johanna Mikl-Leitner és Wolfgang Brandstetter bel- és igazságügy-miniszterek azzal fenyegetőznek, beperlik az Európai Bizottságot, ha a testület két hónapon belül nem tesz javaslatot a menedékkérelmek elbírását koordináló uniós szabályozás, az úgynevezett dublini rendszer reformjára. Bár az elvi lehetősége megvan annak, hogy döntéshozatal elmulasztása címen keresetet indítsanak a Bizottság ellen az Európai Unió Bírósága előtt, nem sok esélyük lenne a győzelemre. Nem is beszélve arról, hogy – amint Annika Breidthardt, a Bizottság szóvivője – rámutatott, „nem olyan időket élünk, mikor az egymásra mutogatás a célravezető”.

A brit és francia belügyminisztérium is a tettek mezejére lépett. Egy calais-i parancsnoki és ellenőrző központ felállításáról döntöttek, amelynek fő feladata az lenne, hogy felszámolja az embercsempész- hálózatokat. Emellett arról is megállapodtak, hogy a francia hatóságok fokozzák a Csatorna-alagút termináljának fizikai és rendőri védelmét, illetve lerövidítik a menekültstátus elbírálásának procedúráját, amelyhez a britek 10 millió euróval járulnak hozzá.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!