Évszázados keresők

Az I. világháború óta működő szolgálat az elszakadt, háborúk, természeti katasztrófák által elsodort rokonokat, családtagokat segít megtalálni – kizárólag a határokon túl (azon belül ugyanis ez elsősorban a rendőrség dolga)! A kutatás elindításához a kereső és a keresett személy adatai alapján fölveszik a kapcsolatot az adott ország Vöröskereszt szervezetével – ez a hálózat a fő erősségük és előnyük. Ha viszont már elhunyt rokonról van szó (pl. II. világháborúban, ’56-ban eltűnt) a saját adatbázison túl nagy segítséget jelent a Honvédelmi Minisztérium nyilvántartása.

„Amennyiben megtudjuk, hogy pl. egy magyar katona Oroszország területén esett el, kérelmet küldünk az Orosz Vöröskereszt Keresőszolgálatához” – magyarázza a folyamatot Domonkos Erzsébet, aki egy egészen friss sikert is megoszt velünk: „A héten találtunk meg egy férfit Svédországban, akiről már 3 éve nem hallott a testvére. Kiderült, hogy válása után anyagilag lehetetlen helyzetbe került, nem tudta fizetni a lakása és autója részleteit, hosszabb kórházi kezelés után hajléktalanszállóhoz hasonló helyre került.”

A legújabb keresési-kutatási feladatok nehézségei abból adódnak, hogy a külföldre munkaszerzés céljából kiáramló magyarok néhány év után már nem írnak a szülőknek, feketén dolgoznak, albérletről albérletre vándorolnak, nincsenek bejelentve sehol, már nem jelentkeznek a közösségi oldalakon sem, mert elveszítették a munkájukat, vagy már nem tartják fontosnak a régebbi kapcsolatokat – tudtuk meg a Keresőszolgálat vezetőjétől.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!