Gyakorlatilag „kiveszi” a büdzséből a paksi bővítést a Fidesz, amikor mindjárt jogszabályba foglalja, hogy amennyiben nemzetbiztonsági érdek követeli, akkor titkosítani lehet minden költséget. A lépés botrányos, ám úgy tűnik, jogszerű.
Nehéz helyzetbe hozta magát, de elsősorban a tisztességes és átlátható kormányzás iránt fogékony magyarokat az MSZP, amikor még a 2010-es választások előtt átírta a titoktörvényt. Így ugyanis épp a Fidesznek adott lehetőséget arra, hogy átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül minősíthessen titkossá tetszése szerinti dokumentumokat.
A változtatásra egyébként valóban szükség volt, az 1995-ös törvényből ugyanis hiányoztak például a külföldi (NATO, EU) és a nemzeti minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok, és meglehetősen magas volt a szigorúan titkos és a titkos minősítésű adatok száma.
Nos, az MSZP-nek köszönhetően megszűnt az államtitok fogalma, a legmagasabb fokozat a szigorúan titkos és a titkos minősítés lett, ráadásul harmadolták ezek titkosítási idejét, ami így 30 évben lett maximalizálva. Természetesen azért a szocialistáknak is volt némi sütnivalójuk, így a korábban titkosított dokumentumok esetében meghagyták, hogy azokat – ha csak valaki kifogást nem emelt ez ellen – továbbra is csak akkor lehessen nyilvánosságra hozni, amikor lejár a kiszabott idejük. És ami a legnagyobb probléma, legalábbis a civil szervezetek szerint: az új jogszabály alapján az adatok titkosítása tartalmi korlátok nélküli lehetőséggé vált, amelyet immár a bírók sem tudnak hatékonyan kontrollálni, mivel ezt egyszerűen a „közérdekre” hivatkozva is meg lehet tenni. A felsorolás szerint minősítéssel védhető közérdek a Magyar Köztársaság szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai és az állami szervek illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása. Erre a kaptafára viszont bármit rá lehet húzni...
Amire még várnunk kell:
2016-ban a csernobili katasztrófa magyar vonatkozású aktáiba is bele lehet pillantani.
2021-ben kerülhet nyilvánosságra a Gripen-akta.
2022-ben derül csak ki, milyen közvélemény-kutatásra hivatkozva jelentette be két évvel ezelőtt Hoffmann Rózsa, hogy „A Nemzeti Alaptantervet (NAT) nagy konszenzus övezi” (ami egyébként a legjobb példa arra is, milyen könnyedén titkosít a kormány mindenféle fecniket).
2040-ben nézhet bele először az érdeklődő közönség a Fidesz által Szilvásy Györgyre ráhúzni szándékolt kémügy aktáiba.
2095-ig kell várni arra, hogy a székesfehérvári maffiaügyben kiderüljön az igazság.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!