Napról napra változhat a helyzet az uniós agrár- és vidékfejlesztési ügyekben.

Ember legyen, aki átlátja, hol is tart az az alkufolyamat, mely során kiderül, menyi pénzt is kap majd a hazai mezőgazdaság és vidékfejlesztés 2014–2020 között. Péntek reggelig például még bátran le lehetett írni, hogy az egyik verzió szerint csak 20-30, a másik szerint pedig akár 170 milliárd forinttal is kevesebb jut majd a magyar parasztoknak, agrárcégeknek az új költségvetési szakaszban. Aztán jött ugyanaz a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki a héten már megijesztett minket, az ő ötletéhez köthető a 170 milliárd forintos megvonás, és új dolgot javasolt. Van Rompuy múlt heti javaslata 25 milliárd eurót faragott volna le a mezőgazdasági közvetlen támogatások és a piaci intézkedésekre fordítandó kiadások összegéből, most „csak” 17 milliárd eurót. Ennek alapján Magyarországra nem 170 milliárd forintos, hanem – a Vasárnapi Hírek számítása szerint – „csak” 115,6 milliárdos elvonás vár.

Ez azonban így is többszöröse annak, amelyről korábban beszéltünk. Emlékezetes, hogy a magyar uniós elnökséget követően másfél évig azzal dicsekedett a hazai agrárkormányzat, hogy Budapesten sikerült lerakni az új uniós agrárpolitika alapjait, s azzal jól járunk, mert csak 20-30 milliárd forinttal csökkenhet a támogatási keret. Nos, ehhez képest járunk most 115,6 milliárdnál. Persze aki egy kicsit is ismeri az uniót, tudja, hogy a mostani számokat sem érdemes nagyon megjegyezni, sok alkalom van még januárig, amikor az alkudozás újrakezdődik. Messze még az idő, mire a magyar gazdálkodó elkezdhet számolni, mi is vár rá 2014–2020 között. Ha mégis megtennénk, akkor a mostani álláspont szerinti 115,6 milliárd forint elosztva hét évre: 16,5 milliárd évente. Az idén az aszály 300-400 milliárdos kárt okozott. Egy jelentősebb téli, tavaszi fagy 5-15 milliárdot visz el. Ha onnan nézem, hogy biztos pénz a támogatás, akkor sok ez a 16,5 milliárd. Ha onnan nézem, hogy a természet mekkora befolyással van a gazdálkodásra, akkor nem olyan vészes a helyzet.

Persze ma még minden ország abból indul ki – így mi is, és az ebből a szempontból stratégiai partner franciák is –, hogy egy fillérrel sem szabad csökkenteni a parasztoknak szánt pénzeket. A németek mást akarnak. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a hét közepén napokon keresztül lobbizott Berlinben. Próbálta győzködni a németeket, hogy az uniós agrárpénzek csökkentése ellen politizáljanak. Hogy mennyire sikerült, nem tudni, ugyanis Németország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós hazai össztermék (GDP) 1 százalékában határozzák meg a hétéves költségvetési keret kiadási főösszegét, amiből az agrártámogatások csökkentése következne. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egy hazai fórumon már az itthoni tervekről is beszélt: a Közös Agrárpolitika 2014 utáni költségvetési ciklusából a magyar kormány differenciált állattenyésztési támogatásokat szeretne biztosítani a gazdáknak. Az elsősorban az állattartókat segítő termeléshez kötött támogatásokat legalább 10 százalékos mértékben szeretné a Vidékfejlesztési Minisztérium folytatni a következő hétéves költségvetési keretből.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!