Politikai ellenszolgáltatás nélkül is kaphatnánk gázt jó áron… Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő nyilatkozik a Vasárnapi Híreknek.

  <h1>Putyin elnök keddi látogatása miatt a fél Belvárost
lezárják. Az orosz államfő konvojának útvonalán a
csatornafedőket is lehegesztik a terrorelhárítók - Fotó: Kirill Kudryavtsev, AFP/Europress</h1>-
  <h1>Orbán Viktor a külpolitikai irányvonalról egyeztet a frakcióvezetőkkel - Fotó: Botár Gergely, Miniszterelnöki Sajtóiroda</h1>-

Putyin elnök keddi látogatása miatt a fél Belvárost lezárják. Az orosz államfő konvojának útvonalán a csatornafedőket is lehegesztik a terrorelhárítók - Fotó: Kirill Kudryavtsev, AFP/Europress

- – Kép 1/2

„Az oroszok számára óriási szimbolikus jelentősége van Vlagyimir Putyin keddi látogatásának, hiszen az elnök teljes mértékben elszigetelődött a nyugati világtól” – nyilatkozta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek.

„Az uniós vezetők demonstratíve kerülik Putyint. November vége, a G20-csoport ausztráliai találkozója óta magas szintű politikus nem volt hajlandó tárgyalni vele, kivéve az ukrajnai helyzet rendezését. Így az orosz elnök számára kiemelkedő jelentősége van annak, hogy egy európai uniós kormány vendégül látja” – magyarázta a kutató. Ugyanakkor rendkívül kényes a helyzet Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi megítélése szempontjából. A paksi atomreaktor bővítéséről kötött megállapodás óta rendre jelennek meg olyan írások a nyugat-európai, amerikai sajtóban és elemzőintézetek honlapjain, amelyek szerint a magyar kormány saját haszna érdekében a nyugati szövetségi rendszer és Oroszország között lavírozik.

A tekintélyes brit hetilap, a The Economist pénteki számában „Viktor és Vlagyimir show” címmel közölt egy elemzést, amelyben azt írják: „a Nyugat egyre jobban tart attól, hogy Orbán autokratikus irányt vesz”. Az amerikai Stratfor stratégiai elemzőközpont pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy noha Magyarország kis állam, amely a fejlesztési források tekintetében az EU-tól függ, védelmet a NATO-tól vár, míg energiát jóformán csak Oroszországtól kaphat, stratégiai jelentősége megnőtt az ukrán konfliktus miatt. Különösen Moszkva szemében értékelődött fel Budapest: legfontosabb uniós szövetségesévé vált, mivel vétót mondhat az Oroszország elleni szankciókra. (A falószerepért Budapest ma már Athénnal van versenyben, és a szakértő ironikusan megjegyezte, két faló jobb, mint egy.)

A hivatalos verzió szerint Putyin azért látogat Magyarországra, hogy a hamarosan lejáró, 1996-ban kötött gázszerződés meghosszabbításáról tárgyaljon Orbán Viktorral, aki nemrég kifejtette, „rugalmasságot” vár el kollégájától. „Ez feltehetően arra vonatkozik, hogy a magyar kormányfő bízik abban, a szerződésben foglalt, de még át nem vett 18 milliárd köbméterhez Magyarország az eddigieknél alacsonyabb áron juthat majd hozzá” – véli Sz. Bíró Zoltán. „Mindazonáltal akkor is esélyünk lenne a kedvező ajánlatra, ha Moszkva trójai falova lennénk az EU-ban.

Ma Oroszország nemzetközi megítélése, ezen belül a Gazprom piaci kilátásai nem olyan fényesek, hogy erős alkupozícióban legyenek. Az elmúlt években jelentősen átrendeződött az európai energiapiac, így már nem tárgyalhatnak olyan magabiztosan, mint korábban. Magyar politikai ellenszolgáltatás nélkül is dűlőre lehetne jutni ebben az ügyben” – állítja a szakértő. A látogatásra különös fényt vet, hogy nem tudni, az ukrán kormányerők és a szakadárok be fogják-e tartani a lapzártánk után, szombat éjfélkor életbe lépő tűzszünetet. „Rendkívül kellemetlen helyzetbe hozná a magyar kormányt, ha folytatódnak a harcok, hiszen nem kétséges, hogy a szakadárok tevékenysége nagyon jelentős mértékben függ Moszkva akaratától.

Nyilván nem minden tekintetben rendelődnek alá neki, de ha Oroszország ezt a konfliktust le akarná zárni, nagyon könnyen megtehetné azt. Csak be kellene szüntetnie a fegyverek és lőszerek szállítását, a szakadárok támogatását. Ha a harcok kiújulnának, az még jobban aláhúzná Putyin budapesti látogatásának abszurditását és a magyar kormánynak az Oroszországgal kapcsolatos felettébb kétarcú politikáját” – mondta Sz. Bíró Zoltán.

 

----------------------------

Külpolitikai eligazítás
Alig tért meg Kijevből, máris konzultációra hívta a frakcióvezetőket Orbán Viktor. A miniszterelnök, akire a Putyin-látogatás miatt vélhetően komoly nyomás nehezedik, hivatalosan a kialakult geopolitikai helyzet miatt érezte szükségét, hogy elmondja, mit gondol az ukrajnai helyzetről, az Egyesült Államokkal való viszony javításának esélyeiről, illetve a Moszkvával való pragmatikus együttműködésről. Noha a megbeszélésről mosolygós képek készültek, és az ellenzéki frakciók képviselői is elhárították kérdéseinket, információink szerint szó sincs konszolidációról, a politikai véleménykülönbségek továbbra is fennmaradtak. Az egyik interpretáció arról szól, hogy a miniszterelnök úgy érzi, pártja sem támogatja egységesen külpolitikai irányvonalát, ezért üt meg barátibb hangot. A másik értelmezés szerint a nemzetközi nyomás miatt érezheti úgy Orbán, hogy bizonyos ügyek legitimálásához szüksége van konszenzusra. Volt viszont, aki szerint Orbán valami olyasmire készül Putyinra, amelynek tisztában van nemzetközi kockázataival, ezért keresi az előzetes legitimációs lehetőségeket.

Nem kérnek Putyinból
Úgy volt, hogy egyszerre szeretik és protestálnak ellene tömegek az utcán, de végül csak azok demonstrálnak, akiknek elege van a kedden Budapestre látogató orosz elnökből. A Putyin-párti tüntetést azért fújták le, mert viszonylag gyorsan kiderült: a szervezők között egy volt hungarista vezető bújik meg, név szerint Szabó Albert, aki – miután fasírtban volt a MIÉP-elnök Csurka Istvánnal – elhagyta az országot. Mikor az oroszbarát demonstráció szervezőit szembesítették Szabóval, azok előbb szabadkoztak, majd lefújták a tüntetést.
Akiknek nem szimpatikus Putyin, a „Százezren az internetadó ellen” és a „60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért” Facebook-csoportok, illetve a Humán Platform közös szervezésében vonulhatnak hétfő este a Keleti pályaudvartól a Nyugatiig (nyilván mindenki érti az áthallást). Ezen a demonstráción – a szombati állás szerint – mintegy 3700-an vesznek részt. A Humán Platform még a tüntetés előtt el akarta magyarázni, mi nem tetszik neki a Kreml-főnökben, így Putyin-ellenes plakátokkal hekkelte meg a Klauzál téri Fidesz-irodát – többek között az 1956-os és a jelenlegi orosz erőpolitikát állítva képi párhuzamba.

 

Moszkva nagy barátainak listájára a Jobbikot is felvette az Economist. A brit hetilap szerint a párt az oroszok zsebében van, és a Kreml kér is olykor valamit tőle. Például a Jobbik brüsszeli képviselőjének, Kovács Bélának kamumegfigyelőként legitimálni kellett a Krím bekebelezését.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!