Bár még el sem fogadta a parlament a terrorvészhelyzetet jogrendbe emelő alkotmánymódosítást, a kormány majdnem úgy viselkedik, mintha már élne a változás.
Az Alaptörvény tervezett átírása ugyanis lehetővé tenné, hogy a kabinet simán elkobozza a terrorfenyegetést jelentő személyek vagyonát, illetve mindenféle kontroll nélkül kisajátítsa és használja azokat a területeket, amihez a veszély elhárításához szükség van. Megjegyzendő: utóbbit ma is megteheti – csak éppen sokkal szigorúbb szabályok kötik, illetve az „elfoglalt” területen található vagyont nem használhatja kedve szerint. Ám mégis ezt teszi.
A kormány fát lop – ennek a mondatnak egyelőre kérdőjel van a végén, de egyre valószínűbb, hogy pont lesz (azaz kijelentéssé „emelkedik”). A lényeg: a déli határzár építésekor számos erdős-ligetes részt vágtak tarrá, és az így nyert faanyagot a kabinet a sajátjaként kezeli. Nevezetesen szociális tüzelőként osztja szét. És a helyzet az, hogy ezt nem tehetné – legalábbis automatikusan semmiképp. Azt a törvény lehetővé teszi, hogy határvédelmi feladatok kapcsán a kabinet kisajátítson (a hivatalos formula: közérdekű használatba vétel) határ menti területeket – és ez ellen nincs jogorvoslati lehetőség.
A törvény azt is előírja, hogy a „kölcsönvett” földek után a tulajdonost kártalanítás illeti meg: ha végképp búcsút inthet területének, akkor egyszeri, ha csak ideiglenesen használja az állam a földet, akkor évenkénti „fájdalomdíj”. És bizony, a kisajátítás is akkor indulhat el, ha a rendőrség vagy kifizette a tulajdonosokat vagy bírói letétbe helyezte számukra a megfelelő összeget.
A Belügyminisztérium szerint a kártalanítással nincs baj, mintegy 2375 érintett gazda részére több mint 195 millió forintot helyeztek bírósági letétbe. Arról a belügy nem tud, hogy ebből mennyi pénzt kaptak meg a gazdák. Ahogy azt is hiába firtatta írásbeli kérdésében Tóth Bertalan MSZP-s képviselő, hogy az „okkupált” területen kivágott fák árát kicsengette-e a tulajdonosoknak a tárca.
A belügyminisztérium nem véletlenül hallgat: ugyanis a közérdekű használati jog csak magára a földre vonatkozik, a rajta lévő vagyonra nem. Az továbbra is birtok gazdájáé. Azaz ha az állam elveszi a fát, akkor lopja – hacsak a tulajdonos önként le nem mond róla.
Hogy tisztázódjon a helyzet, a szocialista honatya újabb kérdésekkel sorozza a belügyet, pontosan arra kíváncsi: „ki, mikor és milyen jogcímen rendelkezett arról, hogy a műszaki határzár létesítése miatt közérdekű használati joggal terhelt ingatlanokon kivágott faanyag rendkívüli szociális tűzifa pályázat keretében kerüljön szétosztásra; egyeztetett-e a Rendőrség a kivágott fák további hasznosításáról a fák tulajdonosaival?” És persze az is érdekes, hogyha kiderül, jogtalanul tulajdonította el a fát a rendőrség, akkor indul-e bármilyen eljárás.
Hiszen a legszegényebbeket is kíméletlenül büntetik, ha az állam erdejéből, illetve magánterületről lopnak fát – és az sem enyhítő körülmény, hogy a fa túléléshez kell. (Szó szerint, hiszen a télen mintegy 97-en fagytak meg, a hideg áldozatainak fele pedig a lakásában hűlt ki.) Persze, ha már nyáron élt volna a terrorvészhelyzet, a kabinetnek nem kellene ilyen zavaró kérdések megválaszolásával bíbelődnie.
Hiszen a menekültroham kapcsán a kormány már életbe léptethette volna a különleges jogrendet, amelynek egyik eleme, hogy a kabinet tetszése szerint függeszthet fel törvényeket – így a falopás sem lenne falopás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
