Ezekből sportvadászati 152 ezer, sportlövészeti mintegy hétezer. Az önvédelmi fegyverek száma 57 ezer. Nincs hivatalos statisztika az illegális fegyverekről, ám hozzáértők úgy becsülik, tízszer annyi lehet az országban, mint engedéllyel tartott. Feketén leginkább a 90-es években, a délszláv háború idején jutottak be, s a szovjet hadsereg kivonulása után is maradt itt nem kevés. A java már vevőre találhatott, de így is gyakran kerül elő illegális mordály, olykor egész arzenál; tavaly 835 ízben jártak el lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt.

A számok tűnhetnek akár riasztónak is, mégsem a szigorítás, hanem a fegyvertartás könnyítése kerül most a kormány asztalára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nem mellesleg az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott: „Az a helyzet, hogy ami ma fegyverügyben Magyar­or­szá­gon van, az az 1957 után kitalált rendszerben gyökerezik, ami politikai okból rettegett attól, hogy az állampolgároknál fegyver legyen. Ezen túl kell már lépni, hiszen statisztikai tény, hogy vadászfegyverrel nem követnek el bűncselekményeket”. Semjén szavai persze még azelőtt hangzottak el, hogy kiderült: a romagyilkosságok vádlottjai 2008. március 7-én éjjel kiraboltak egy besenyszögi vadászt, s 7 vadászfegyvert vittek el tőle, ezekkel követték el a 9 településen 6 halálos áldozatot követelő támadásokat.

A fegyvertartás „polgári konszolidálásán” dolgozott dr. Nyikos Attila ügyvéd, a sportlövész- és vadásztársaságok, a fegyvergyártók, -kereskedők, puskaművesek és más érdekeltek képviselőit és szakértőket tömörítő Fegyverügyi Civil Bizottság titkára már a Bajnai-kormány idején. Nyikos időközben a Katasztró­fa­védelem Országos Parancsnokságának nemzetközi és jogi főosztályvezetőjévé avanzsált. Egy cikkében kutatásokra hivatkozott: 60-szor gyakrabban rántanak fegyvert az USA-ban a törvénytisztelő állampolgárok a saját védelmükben, mint ahányszor bűnös célzattal sütnek el fegyvert, s az erőszakos bűncselekmények elkövetését 98 százalék valószínűséggel megszakítja, ha a polgár csak megmutatja, hogy lőfegyver van nála.

A pécsi lövöldözés után, 2010 tavaszán a Bajnai-kabinet tovább szigorította a fegyvertartást. Ekkor adta ki közleményét a Jobbik, hogy a fegyvertartás törvényi kezelése „ellentétben áll az emberek jogos önvédelmének elvével”. Ekkor látott neki a Fegyverügyi Civil Bizottság, hogy a Fidesz-frakció felkérésre kidolgozza a polgári lőfegyvertartás szabályait. Javaslatuk a Belügyminisztériumhoz került, és azt a tárca Nyikos Attila szerint „nagyon komolyan veszi”. Úgy látszik, változnak az idők. Az előző Orbán-kormány idején az akkori és jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor még a szigorítást tartotta volna helyesnek. 2001-ben a parlamentben azt mondta: „a polgári kormány a programjában célul tűzte ki a lőfegyvertartás ellenőrzésének hatékonyabbá tételét, az engedélyezési szabályok szigorítását. Olyan törvényre van szükség, amelynek révén az állam hatékonyabban képes ellenőrizni a fegyverek gyártását, kereskedelmét és tartását. Reményeink szerint a jogszabály nagyobb biztonságot ad az állampolgároknak, és csökkenti a fegyverhasználattal összefüggő bűncselekményeket”.

A minisztérium által vizsgált javaslat nem erről szól. Lapunk Nyikos Attilától megtudta: az önvédelmi lőfegyvertartás 18 éves korhatárát 21 évre emelnék, de eltörölnék a mai kötelezettséget, hogy bizonyítani kelljen: kizárólag lőfegyverrel elhárítható életveszélyben van az illető. A benyújtott tervezet szerint a jövőben fegyvertartási engedéllyel, de a viselés joga nélkül is lehetne „otthonvédelmi” fegyvert tartani. Hogy milyet? A jó öreg dupla csövű sörétes puskát, vagy a mérete miatt nem rejthető, egy rendőr szolgálati fegyverével nem versenyképes forgótáras revolvert. A javaslat szerint ezeket a fegyvereket a lakásból kivinni tilos lenne. A nyilvános helyen, közterületen való viselésnek feltétele lenne egy konfliktuskezelési tanfolyam elvégzése, ennek végén a fegyver- és jogismereti, pszichológiai és szituációs lövészeti vizsga. Ahol nem csak a lövészetet értékelnék, de azt is firtatnák, mit tesz a vizsgázó, ha a támadónál kés van, mit, ha lőfegyver, hogyan reagál, ha lopják a jószágot, ha kitör a kocsmai tömegverekedés, vagy ha látja, hogy a postásra támadnak. A vizsgabizottságnak pszichológus, sportlövő bíró vagy edző és rendőrfőtiszt tagja is lenne.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az új alkotmány rögzítené az önvédelemhez való jogot, talán nem indokolatlan néhány szakértő félelme.

– A végletekig ellenzem a fegyvertartás liberalizációját – így Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola tanára. – Még a rendőr is nagyon ritkán használja a fegyverét, alig éri el az évi tízet az esetek száma Magyarországon, amikor rákényszerül, hogy így érvényesítse akaratát. A hétköznapi ember pedig – aki ettől remél önvédelmet – szinte biztosan nem lesz eredményes a fegyverhasználatban. Rossz üzenet.

Német Ferenc, a Személy-, Vagyon­védelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke azt mondja, ha több fegyver kerül magánkézbe, az persze kockázatot jelent, de akinek lesz otthon, annak növeli a biztonságérzetét, függetlenül attól, hogy járt-e nála betörő vagy sem. A kamara 130 ezer tagja közül 12-13 ezer végez fegyveres munkát. Köztük 8 ezer vagyonőr is, de az ő fegyverük nem önvédelmi, és engedélyét a cégük kapja, így egy fegyvert ketten-hárman is használnak.

Csak emlékeztetőül: kéznél volt a légpuska Nyíregyházán, amivel egy 6 esztendős nyíregyházi kisfiú életveszélyesen hasba lőtte 12 éves lány féltestvérét. Felépül. De mi lett volna, ha a gyerkőc a légpuska helyett revolvert talál?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!