Nagy üzlet lesz ez – jósolta lapunknak egy illegális cigarettaárus, aki szerint a vevők akkor is megtalálják majd az eladókat, ha bezárják a hamis termékeket is forgalmazó piacokat. Az eddigi tapasztalatok szerint a feketepiaci kereskedelem aránya is akkor emelkedett, amikor az árak, márpedig a Nemzeti Dohányboltban 1000 forintról indul egy doboz cigaretta.

 
Fotó: MTI

Honnan szerezhet be cigarettát, aki nem akar a Nemzeti Dohányboltban vásárolni július 15-től?

Külföldről: Az Európai Unió országaiból a kereskedelmi mennyiséget el nem érő adagot hozhat be legálisan, vám- és adómentesen – azaz legfeljebb 800 szálat. Ez a cigaretta már adózott, adójegyes, és többnyire drágább vagy ugyanannyiba kerül, mint itthon – nem éri meg onnan hozni. Az EU-n kívüli országokban ugyan olcsóbban vásárolhat be – akár a hazai ár harmadáért – ugyancsak adózott cigarettából, de a legálisan behozható mennyiség sokkal kisebb: a légi utasforgalomban maximum 200 szálat, vasúti, közúti, vízi utasforgalomban pedig mindössze 40 szál cigit hozhat magával adó- és vámmentesen a poggyászában, aki elmúlt 17 éves.

A repülőtéri vámmentes üzletből: A ferihegyi Sky Court tranzitjában csak a Magyarországról elutazók jutnak be a Duty Free Shopba, az ide érkezők nem. Az utasoktól az üzletben elkérik a beszállókártyát, és ha az úti céljuk EU-tagállam, akkor itt is csak adózott áron kapnak cigarettát. Ha viszont az unión kívülre utaznak, akkor adómentesen vehetnek füstölnivalót. Aki Magyarországra tart és más EU-s ország repülőterén akar cigarettát vásárolni, arra az a szabály vonatkozik, ami a külföldi vásárlásra. Aki pedig nem EU-s repülőtérről érkezik Magyarországra, arra a 200 szálas „plafon” érvényes, ha többet hoz be, ki kell fizetnie utána a vámot és az itteni közterheket is – és így már nem éri meg.

Esetleg termeszthet is dohányt: Maga a dohány – mármint a növény – nem tartozik a jövedéki törvény hatálya alá. Ám ha a dohánylevél feldolgozottsága már eléri a dohányzásra alkalmas szintet – azaz fermentálja, felvágja, netán szivarrá sodorja vagy cigarettába tölti a dohányt –, akkor a termelő, a feldolgozó, még ha csak a saját szükségleteire is teszi ezt, már jogsértést követ el: minimum 30 ezer forintot kell kifizetnie jövedéki bírságként. A szűz kapadohánynak amúgy nagyon csekély az élvezeti értéke.

Vagy becsempészheti: Magyarországon a dohánycsempészet egyidős azzal, hogy Ferenc József császár nyílt parancsa 1850. november 29-én elrendelte az állami dohánymonopóliumot. Azóta ősellenség az állami bevételek felett őrködő finánc és a tilos utakon járó dohánycsempész. A csempészett cigaretta elsősorban Ukrajna, másodsorban Szerbia felől érkezik, autók rejtekhelyein, vonaton – az utazó testére ragasztva, tortába vagy épp szoknya alá rejtve –, esetleg csak a határon pakkokban áthozva vagy áthajítva, illetve nagy, több ezer kartonos tételben kamionfalba rejtve, s a folyókon „leúsztatva”. A NAV vámosai járőröznek szárazon és vízen, hőkamerákkal követik az emberek mozgását, jó szimatú kutyákkal, vasúti és kamionröntgennel keresik a csempészett dohányt. Nem is sikertelenül: tavaly, az év első 10 hónapja alatt 103 millió 153 ezer szál cigarettát foglaltak le, többet, mint 2011-ben egész évben, akkor „csak” 71 millió 488 ezer szál akadt fenn a hálójukon. De a legnagyobb fogásaik között az újabb módit jegyzik az első helyen: tavaly májusban egy környei telepen két komplett cigaretta-gyártósort és egy csomagoló gépsort foglaltak le, s kiderült, hogy azokkal az angol Imperial Tobacco termékeit hamisították; azután novemberben lelepleztek még egy szolnoki telepen ipari méretekben cigarettát gyártó üzemet is.

De a piacon is megveheti: Mondjuk a józsefvárosin, ahol legalább kéttucatnyian élnek meg hetekig, és nem is rosszul abból, ha csak egyetlen kamionnyi ukrán cigaretta jut át a határon.

– Nincs okom panaszra, igazán jól ment eddig a bolt, pedig nem árulok se gyógyszert, se Viagrát, se áfás számlát, se viperát, se semmi mást, csakis cigit. Dobozonként százötven forint jut belőle nekem – mondja az árusok egyike, aki a piacon egy büfénél támasztja a pultot.
– Megéri a kockázatot?
– Még többet is ér! Két nyelvet tanultam meg az üzlet kedvéért: az ukránt és korábban a románt. Több mint egy évtized alatt csak egyszer kaptak el a vámosok egy sportszatyornyi, húsz karton cigarettával. Akkor hiába mondtam nekik, hogy erős dohányos vagyok, azért van nálam ennyi. Csaknem 400 ezer forintra büntettek. Kifizettem és folytattam. Persze óvatosabban, már soha sincs nálam egyszerre ennyi. Ha kifogy, elmegyek a raktáramig, egy autó csomagtartójáig, és onnan pótolom.
– Kik vásárolnak önnél?
– Kialakult, állandó vevőköröm van, körülbelül 150-200 dohányos. Rendszeresen visszajönnek, ahogy elfogy a cigijük. Megismerem őket arcról, tudom, ki mit szív. A világért sem árulnának el, mert akkor sokkal többe kerülne nekik a bagózás. Nálam öt-hatszáz forint egy pakli ukrán adójegyes, persze, az ott gyártott nyugati márkák is. A hazai boltokban csaknem a duplája a hasonló.
– Hogyan találják meg a vevők?
– Vannak erre emberek. Aki névről ismer már, az a parkolóban érdeklődik és útba igazítják, hogy éppen hol talál. Ott szűrik is a kíváncsiskodókat. Az ismeretleneket, és aki gyanús, azokat persze félreirányítják.
– És aki először próbálkozik?
– Az ne is keressen engem! A zöldfülűekre vagy tízen várnak a bejáratoknál…
– Mi történt, amikor emelték a cigaretta árát vagy az adótól drágult?
– Nőtt a kereslet, fellendült az üzlet, és idővel kevésbé, de emelkedett annak a ciginek az ára is, amit én árulok.
– Mire számít most, hogy csak a Nemzeti Dohányboltokban vehetnek majd drága cigarettát az emberek?
– Ez lesz az aranykor! Akkor is, ha szigorítják az ellenőrzést. És akkor is, ha bezárják ezt a piacot. Amíg lesz áru és lesz vevő, addig biztosan megélek ebből…

Magányos harcosok

Mark Twainnek igaza volt, mikor azt mondta: „A dohányzásról leszokni a világ legegyszerűbb dolga. Én már vagy ezerszer megtettem” – a dohányosok alig 5 százaléka képes véglegesen letenni a cigarettát. Ráadásul a magyar dohányos teljesen magára van hagyva a függőség elleni küzdelemben, ugyanis a tb semmilyen segédeszközt, módszert nem támogat. A recept nélkül kapható tapaszok, rágógumik, tabletták, vagy a pszichológusi segítség akár többe is kerülhetnek, mint a cigi, de ha tüdőgyógyász írja fel receptre a gyógyszert, annak kiváltása is több tízezer forint. A különféle módszerek abban is eltérő felfogást képviselnek, hogy egyáltalán miről kell leszokni: a nikotinról, a dohányzás szertartásáról vagy magáról a függőségről? A leghatékonyabbnak tartott gyógyászati eszközök a nikotinos tapasz, orrspray, tabletta, rágógumi és inhalátor mindössze a nikotinmegvonás kellemetlen tüneteinek enyhítésére szolgálnak. A dohányzásra hajlamosító pszichés okok kezelését célozzák a nikotint nem tartalmazó, antidepresszáns hatású gyógyszerek. A Nagy-Britanniában már törzskönyvezett, receptre felírható Zyban tabletta kétszer olyan hatékony, mint egyes nikotintapaszok (használói 30 százalékának sikerült egy éven belül leszokni), csakhogy mellékhatásként szájszárazságot, fejfájást, alvászavarokat okozhat. Magyarországon leggyakrabban a Champix nevű gyógyszert írják fel, ám ennek szedése előtt is érdemes figyelembe venni a lehetséges mellékhatásokat (depresszió, öngyilkossági gondolatok), ráadásul az éves adag ára százezres nagyságrendű. A lelki függőség csökkentésében segíthet még a pszichoterápia, az akupunktúra, a biorezonancia vagy más, holisztikus módszerek is, ám ezek hatékonysága orvosilag nem bizonyított. (B. O.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!