Fel a térképre! Az amúgy figyelemre méltóan, gyakran erőn felül eredményes magyar sport egyik nagy „adóssága”, hogy a világ minden pontján népszerű, tömegek által követett sportágakban nincs igazán meghatározó versenyzőnk – szemben például a szomszédos országokkal. E téren jelenthet reménysugárt a feltörekvő férfi teniszes generációnk, a siker azonban az ő esetükben sincs kódolva.
„Feltettük magunkat a térképre” – visszhangozta a komplett magyar teniszvilág, miután férfi válogatottunk múlt hétvégén 3-1-re legyőzte az oroszokat, ezzel feljutott a Davis-kupa világcsoportjába, vagyis a legjobb 16 nemzet közé. És még ha az 1900-ban indult sorozat mára valamelyest vesztett is a presztízséből – a legjobbak gyakran sérülésre vagy a zsúfolt naptárra hivatkozva le is mondják a szereplést – erre azért a világ minden pontján felkaphatták a fejüket a sportág szerelmesei.
A magyar csapat legutóbb 1995-ben jutott fel az elitbe: az ausztrálokat a Kisstadionban 3-2-re legyőző gárdának Noszály Sándor, Krocskó József és Markovits László mellett tagja volt Köves Gábor is, aki a mostani bravúrnak szövetségi kapitányként volt részese. A 22 évvel ezelőtti feljutást gyors kiesés követte, azóta pedig a magyar férfi tenisz megjárta a legalacsonyabb osztályt, vagyis az euro-afrikai zóna harmadik vonalát is. Köves Gábor szerint a jelenlegi csapatnak jobb esélye van, hogy megragadjon az elitben, bár a küldetés így is borzasztóan nehéznek tűnik: „Az biztos, hogy papíron mi vagyunk a leggyengébbek a világcsoportban, de reményt adhat az előző két körben nyújtott teljesítményünk, hiszen ott is esélyesebbnek tartott csapatokat győztünk le.”
Mi tagadás, a magyar együttes jókora kakukktojás lesz jövőre a legjobbak között, hiszen pillanatnyilag nincs a világranglista első 100 helyén álló játékosunk: az oroszok ellen győztes duóból Fucsovics Márton a 111., Balázs Attila pedig a 165. pozíciót foglalja el. Viszont, ha hozzátesszük, hogy a válogatottság kapuján már ott kopogtat a juniorok világranglistáját 2016- ban vezető Valkusz Máté és az idei junior Ausztrál Open bajnoka, Piros Zsombor, a közeljövő azért elég fényesnek ígérkezhet.
A szövetségi kapitány szintén bizakodó, de egyben óvatosságra is int: „A tenisz egyik különlegessége, hogy egy sikeres junior karrier még közel sem garancia arra, hogy felnőttként is berobban valaki az elitbe.
Fucsovics Marci példája is azt mutatja, hogy az óriási konkurencia miatt még egy junior wimbledoni győztesnek is óriásit kell küzdenie a top 100-ba kerülésért.”
Ami a Davis-kupa folytatását illeti, a magyar csapat a jövő februári nyolcaddöntőben a belgák ellen játszik majd, méghozzá, mivel az ellenfél választ helyszínt, várhatóan idegenben. Így a csapat tagjainak „titkos” tervére, azaz, hogy megtöltsék a Papp László Arénát, alighanem még várni kell, de addig is élvezik a rájuk irányuló figyelmet. Ha pedig a mostani feltörekvő fiatalok „beérnek”, és sikerül végre szélesíteni a honi elitet, idővel előfordulhat, hogy a mostanihoz hasonló bravúrokat már nem szenzációként, hanem papírformaként könyveljük el. Akkor pedig tényleg rajta leszünk a térképen!
Azt, hogy nem feltétlenül a fiatalon legjobb teniszezőkből lesznek a felnőtt ranglistavezetők, jól mutatja, hogy a jelenkor 4 kiemelkedő férfi játékosa közül csak ketten, Roger Federer és Andy Murray nyertek junior Grand Slam-trófeát, míg Rafael Nadal és Novak Djokovics soha. Ugyanakkor az elmúlt évtized junior GS-győzteseinek listáján szép számmal találunk olyanokat, akik még a top 200-ba se tudtak betörni felnőttként. A magyar teniszrajongóknak pedig alighanem a téma kapcsán Kapros Anikó neve ugrik be, aki szintén nem tudta azt a karriert befutni, amit a 2000-es junior Ausztrál Open cím után reméltek tőle.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
