Orbán Viktor hét közepi szavaival még „csak” idehaza okozott régen látott felháborodást, tegnapi, a Bálványosi Szabadegyetem nevet viselő rendezvényen megtartott előadása után azonban jól kalkulálhatóak ismét a dühödt európai reakciók is.

A két beszédet egy gondolat bizonyosan összeköti: Orbán radikálisan szembemegy mindazzal az erőfeszítéssel, amit az Európai Unió a válság kezelése érdekében tesz, közte azokkal a megállapodásokkal, amelyekhez egyébként maga is nevét adta néhány hete még. A különutas magyar politika tehát folytatódik, és ehhez már Orbán fejében kész az elvi keret is: a Nyugat hanyatlik, Közép-Európa felível, a hatékony válságkezelés gátja pedig maga Brüsszel. Azt mondta: az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni.

Orbán arra biztatta a romániai magyarságot, hogy ne vegyenek részt a Băsescu elnök leváltására rendezett mai népszavazáson. A román kormányt a magyar miniszterelnök internacionalistának minősítette, de megkapta a beosztását az RMDSZ is párhuzamot vont a legnagyobb romániai magyar párt és „az országrontó szocialisták" között. Az még csütörtökön történt, amikor kivételesen őszinte pillanatoknak lehettünk szemtanúi: a miniszterelnök a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének elnökségi ülésén előre megírt beszédét félretette és fejből válaszolt Demján Sándor kritikai megjegyzéseire. Az így elmondott mondatokat azóta sem szűnő felháborodás, blogbejegyzések, vélemények százai követték.

Különösen azt a megjegyzést, amely szerint „az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet, hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható.” A kommentárok nem győzik kikérni maguknak a magyarokról való ilyen leegyszerűsítő gondolkodást, amely szerint ez a félázsiai népség csak az erőből ért. A mondatokból Orbán hatalomkoncentrációs törekvéseit olvassák ki, amelyet az előzetes választói regisztráció pénteken megerősített ötletével együtt a demokráciát veszélyeztetőnek ítélnek. Ha már demokrácia: Orbán azon mondatai, miszerint „Reméljük, a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni”, már külföldön is feltűnést keltettek. – Botrányt gerjesztett Orbán Viktor legújabb kijelentése, amelyet megfigyelők minimum megdöbbentőnek minősítenek. A miniszterelnök ugyanis közölte, hogy remélhetőleg a gazdasági túlélés érdekében sem kell a demokrácia helyett új politikai rendszert bevezetni – írja a Neue Kronen Zeitung, a legnagyobb példányszámú osztrák napilap. A reakciók még nem számolhattak azzal, hogy maguk a kormánypárti képviselők is viccnek, komolytalannak nevezték Orbán szavait az [origo] kérdésére. „Tény, hogy meredeken hangzik elsőre, de szerintem nem kell komolyan venni, Viktor hajlamos a beszédeiben a túlzásra” – mondta például egy ismert fideszes politikus. Az [origo] szerint hasonlóra utalt a pártszervezésben aktív frakciótársa is, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor „szónoki lendületből” többször tett már olyan kijelentést, amelyről „utóbb kiderült, hogy nem kellett volna messzemenő következtetéseket levonni belőle”.

Vélhetően még a hét közepi mondatoknál is több muníciót ad a Magyarországgal foglalkozó külföldi tudósítóknak Orbán tegnapi, a székelyföldi Tusnádfürdőn elmondott beszéde. A miniszterelnök ismét az európai válságról nyilatkozott és élesen bírálta a nyugati válságkezelési metódusokat, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarország jó úton jár. – Európa holdkóros módon a saját vesztébe tántorog. Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni” – mondta Orbán Viktor szombaton. Szerinte az európai válság Brüsszel válsága, és Brüsszel az akadálya annak, hogy megtaláljuk a megoldást a nemzeti bajok kezelésére. Azt mondta, egyetért azokkal a közgazdászokkal, akik „brutalitás egyértelműségével” jelezték, hogy az európai politika képtelen radikális döntéseket hozni.

Ezek a szavak egy nappal azután hangzottak el, hogy Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök közösen tett hitet az euróövezet megvédésére. Szerintük alapvető cél az, hogy az államok éppen olyan gyorsan tudjanak reagálni, mint a piacok, ezért az uniós csúcson elhatározott lépéseket fel kell gyorsítani. Ezek a lépések pedig az erősebb integráció felé hatnak, arról szólnak tehát, amit Orbán tegnapi beszédében hevesen kritizált. Nem mellesleg Merkel és Hollande szavaira határozottan erősödött a forint.

A magyar miniszterelnök szerint azonban a mostani válság oka, hogy Európa ma is mindentől fél, amiről azt hiszi, hogy okozója volt a két világháborúnak. Szerinte az Európai Unió azt gondolja, az okok között a nemzetállamok és a nacionalizmus húzódik meg. Orbán azt mondta az EU vezetőit „infarktus kerülgeti”, ha a történelmi lemaradást sajátos gazdasági intézkedésekkel akarja valamely ország behozni.

Szerinte a tény, hogy miközben Nyugat-Európa bajba kerül, Közép-Európa pedig sikeres a válságkezelésben, azzal magyarázható, hogy utóbbi nem követte el azt a hibát, amit a Nyugat: vagyis hogy a válság kirobbanásakor további adósságba verte magát. Orbán szerint Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben a hatalom elvi és intézményes jellegét elfogadták, Közép-Európában viszont nem épült fel a jóléti világ, így ez a gondolat nem alakult ki, ezért sikeresebbek a közép-európai országok a válságkezelésben. – Sorsdöntő jelentősége van, kik kormányoznak, milyen döntéseket hoznak, a felelősség elve nem tűnt el” – tette hozzá Orbán, aki szerint egy-egy sikeres kormányzati időszak után rendszerint „jönnek a szocialisták, akik előbbutóbb összedöntik az országot”, majd megint a jobboldalnak kell a dolgokat helyrehoznia.

Attól azért óvott Orbán, hogy „megtagadjuk Nyugat-Európát”. „Egy kontinensen vagyunk, egy hajóban evezünk, ezért azok a gondolatok, miszerint kívánatos lenne, hogy szétessen az eurózóna, teljes ellentétesek a nemzeti érdekekkel.” Szólt arról is, hogy Európának és Oroszországnak meg kell találnia a stratégiai együttműködés formáját. Az előadás címe egyébként az volt: Magyarország és Közép-Európa megújul.

 

 Best of Orbán Tusványoson

„…amikor a baloldal időnként erre lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Nem egyszerűen – ahogy Széchenyi fogalmazott – elfajult, vagy hűtlenné vált, hanem rárontott a saját nemzetére. Ez olyan hagyománya a magyar politikai életnek, azon belül is a baloldali hagyománya, amellyel szembe kell néznünk a jövő szempontjából… Ezt most nem azért idéztem fel, hogy jólesően csípős megjegyzéseket tegyünk a baloldalra, ugyanis kedves barátaim, a baloldalra nekünk a jövőben szükségünk lesz.” (2005)

„Tehát a jobboldal nemzeti, demokrata, versenybarát és szociális, az új baloldal pedig internacionalista, autoriter, monopolista és antiszociális. Ez a helyzet ma Magyarországon, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ha mindazt nyugat felől közelítve, amit elmondtam, rávetítjük a magyar valóságra.” (2007)

„S mi lett a jutalma a magyar embereknek azért, hogy nem szavazták meg a kettős állampolgárságot? A nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nőtt, a gazdasági növekedés visszacsúszott és a magyar egészségügy megrendült. Vagyis a magyarok jutalma az lett, hogy miután az összetartozást elutasították, a szomszédok győztes országokká váltak, a magyarországiak pedig a vesztes táborába kerültek.” (2008)

„Magyarországon még a régi politika van hatalmon, amely provinciális, kisszerű és dogmatikus. Ez a régi politika ebben a megváltozott európai közegben gyenge országot, gyenge nemzetet, gyenge közösségeket eredményez, és nem tudja hozzáadni az erejét, csak a gyengeségét a közös európai célokhoz. Eddig a rossz hír.” (2011)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!