Egy kisvárosnyi ember él vakon Magyarországon úgy, hogy egy rutinműtét után újra láthatnának, és több mint 12 ezren vesztik el a látásukat évente szürkehályog miatt, pedig ez elkerülhető lenne. A betegség a 65 és 75 év közöttiek közül minden ötödik, 75 év fölött pedig minden második embert érint. Erre a meglepő eredményre jutott a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság egy friss, országos felmérés alapján.
A szürkehályog-elváltozás lényege, hogy a szemlencse átlátszósága csökken, emiatt a látás egyre homályosabbá válik. Innen kapta a betegség a nevét: a cataracta görög szó, vízesést jelent, ez arra utal, hogy a beteg egy idő múlva úgy érzi, mintha vízfüggönyön át látná a világot.
Az országos szürkehályog-felmérést a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának kutatócsoportja végezte a közelmúltban: 105 településen több mint 3500 embert vizsgáltak, mindegyikük 50 éves vagy annál idősebb. Ez volt az első ilyen jellegű, tájékozódó vizsgálat itthon, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kifejlesztett szűrőmódszerrel végeztek.
Az eredmény azt mutatja: több mint 12 ezer ember szürkehályog miatt veszítette el látását, megvakulásuk tehát elkerülhető lett volna. Ami ennél is megdöbbentőbb: csaknem 100 ezer súlyosan látássérült szemet kellene megoperálni.
Ez az ötvenezer ember vagy nem is tudja, hogy műtétre van szüksége, vagy annyira fél tőle, hogy nem vállalja. „Azt nem lehet meghatározni a vizsgálat alapján, hogy hol a legrosszabb a helyzet: az országban mindenhol, egyenletesen fordul elő a probléma, nincsenek »fertőzöttebb« vagy »megkíméltebb« területek. A betegség leginkább az időseknél fordul elő, de míg gyakoriságában és a műtétek számában az európai átlagot hozzuk, az viszont példátlan, hogy 100 ezer műtétre lenne szükség, ami azért nem történik meg, mert az érintettek félnek. És az is, hogy a többség fel sem ismeri, orvosi segítségre szorulna a szeme” – mondta lapunknak dr. Sándor Gábor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika orvosa.
Pedig jelenleg a szürkehályog csak műtéttel gyógyítható, annak hiányában a beteg megvakulhat. Sokan azért nem veszik észre a problémát, mert általában először az egyik szem romlik, akkor viszont – jó ideig – a másik szem automatikusan korrigál.
Az életkor előrehaladásával a szemlencsében végbemenő kémiai változások, a lencse fényáteresztő képességének csökkenését, homályosodását eredményezi.
A rutinműtéttel egy műlencsét ültetnek a szembe. A közhiedelemmel ellentétben nem érdemes arra várni, hogy a hályog „megérjen”, a mai műtéti eszközökkel a betegség minden stádiumban operálható.
„Magyarországon világszínvonalú a műtéti eljárás, nagy biztonsággal, jó hatékonysággal végzik” – állítja a szakember. Ráadásul az ultrahangos módszerrel történő szürkehályogműtétet az egészségbiztosítási alap (egykori OEP) finanszírozza.
A világon évente több mint 18 millió ilyen beavatkozást végeznek, hazánkban több mint hetvenezret. Az operáció 15-20 percet vesz igénybe, majd a néhány órás pihenést követően a beteg haza is mehet. Bár a lézeres eljárást forradalmian új és pontosabb, hatékonyabb módszerként ajánlják a magánklinikák, az általunk megkérdezett professzor nem erősítette meg, hogy a lézeres beavatkozás valóban jobb lenne a „hagyományosnál”, ám az biztos, hogy ezért fizetni kell. Mivel ez az idősebbek betegsége, és egyre tovább élünk, ezért egyre több a szürkehályogeset. Kialakulása nem megelőzhető, nincs egyetlen, jól beazonosítható oka, ugyanakkor az egészséges életmód csökkentheti a kockázatát, ezzel szemben a dohányzás és a direkt UV-fény növelheti.
szembetegségek, hályog, vakság, Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!