A gyerekeknek még gyorsabb tempóban kell majd tanulni, a betegeket egy orvosdiszpécser irányíthatja a kórházak sürgősségijén, miközben a magyarok csak szaporodnak, hiába a törökök és a tatárok. Többek között ez derült ki Kásler Miklós frissen kinevezett emberierőforrás-miniszter nyilatkozatából.
Gyors beavatkozást igényel a sürgősségi ellátás Magyarországon, és egy csapásra „megötödölné” a várakozási időt, ha lenne egy orvosdiszpécser, aki adott esetben a sürgősségi helyett a szemészetre, neurológiára vagy a belgyógyászatra irányítaná a betegeket. Erről Kásler Miklós beszélt a Magyar Hírlapnak adott kimerítően hosszú és helyenként fájdalmasan semmitmondó interjúban. Ezzel a kijelentéssel egyébként csupán annyi a probléma, hogy a felvétel során a kartonozó ablakánál ez jelenleg is megtörténik, és osztályozzák, hogy ki mennyire súlyos eset. Orvosdiszpécser nélkül is.
A miniszter arra a felvetésre, hogy a szakma szerint külön minisztériumot érdemel az oktatás és az egészségügy is, szintén érdekes választ adott. Szerinte ugyanis mivel összefonódik az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá tartozó többi államtitkárság tevékenységével mindkét terület, szerencsésebb, ha egy tető alatt vannak. Csakhogy épp azért fonódnak össze, mert az Emmi alá tartoznak. Tehát az érvelés erősen sántít, mintha csak azt mondanám, hogy azért tartoznak össze, mert összetartoznak. Kásler egyébként a kórházi fertőzések visszaszorítását priorizálja, erre már cselekvési terv is készült, és csoportpraxisokat akar az alapellátásban. Utóbbit egyébként a szakma egy része is támogatja.
A miniszter másik megmosolyogtató kijelentése, mely szerint hazánkban a gyermekvállalási kedv igen magas, ha ugyanis „végignézünk ezeregyszáz éves történelmünkön, a magyarság megharmincszorozta magát. Tatárok ide, törökök oda.” Arról persze szó sincs, hogy az utóbbi ezer évben járványokra találtak gyógyszert, nőtt az átlagéletkor, csökkent a csecsemőhalandóság, és emiatt a világon mindenhol gyarapodtak a társadalmak.
Az oktatás területén is durva hozzá nem értésről tanúskodnak az új miniszter szavai. Amikor az újságíró az „aktuális” Nemzeti alaptanterv (NAT) körüli vitákról kérdezi, azt válaszolja: „A felkészülés során végigolvastam, és az írott anyagot kiválónak tartom. A gond a kivitelezéssel van, például az ismeretanyag átadásának tempója lehetne gyorsabb.” Egyáltalán nem egyértelmű, hogy Kásler valóban a jelenleg érvényben lévő, de már leváltásra ítélt NAT-ról beszél vagy arról, amely még csak készül. Mindenesetre kijelentése semmiképpen nem áll meg.
Az iskolákban tanítók, a gyerekek és a szakemberek évek óta egyaránt éppen arra panaszkodnak, hogy túl sok a felesleges tananyag, nincs lehetősége elidőzni egyes tartalmaknál, a rohanás miatt a diákok kimerültek, és éppen az oktatás célja nem teljesül – az ismeretek pont olyan gyorsan „esnek ki” a fejükből, mint ahogy megpróbálták beletuszkolni őket. Káslert ez láthatóan nem érdekli, ő egészen más szempontból vizsgálja a tananyagot. „A tanítás menetének felgyorsításához újra kell gondolni a tartalmi részeket, hogy mit milyen arányban hallanak a diákok az iskolában, például a mi magyar örökségünkről, vagy milyen felosztásban szerepel a tankönyvekben a nyugati és a keleti történelem, irodalom.” Ha a miniszter nem csak a levegőbe beszél, mindez azt jelentheti, hogy az új alaptanterv éppen ellentétes irányba változik, mint amit az oktatás szereplői szeretnének: még gyorsabban kell majd még több felesleges, hagymázas ideológiával átszőtt tartalmat a gyerekeknek „megtanítani”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
