Goda Krisztina: A Veszettek kemény film, felér egy gyomron rúgással

– Fél valamitől?

– Nem, de most, hogy egyre többen kérdezik ezt tőlem, kezdek aggódni. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha legközelebb mesét forgatok, mert az legalább a legtöbb embernek tetszik. De egy film már csak ilyen: ha befejezem, és útjára engedem, már nem vagyok rá hatással.

– Csak azért kérdeztem, hogy fél-e, mert hallottam, hogy fenyegetéseket kapott a Veszettek miatt.

– Fenyegetésnek talán nem nevezném, de az előzetes után valóban kaptunk néhány szélsőséges megnyilvánulást. A blogolók ugyanakkor sokszor ilyenek, és attól bátrak, hogy név nélkül bármit leírhatnak.

– Ezek a reakciók leginkább annak köszönhetők, hogy bár filmjének szereplői nem valós személyek, a helyszín is kitalált, a történet mégis jól azonosítható társadalmi problémáról szól, leginkább a cigányság és a szélsőséges rendpártiak, a rasszisták konfliktusáról.

– A film tudatos vállalása annak, ami ma Magyarországon történik, de – minden belebeszélés ellenére – a filmben szereplő ifjúsági egyesület nem a Magyar Gárda, ahogyan a vezetője, Ács János rendőrkapitány sem létező személy. Persze attól, hogy valami fiktív – szereplő, város vagy szervezet –, az még mutathat hasonlóságot napi aktualitásokkal és történésekkel.

– A filmben például egyszer sem hangzik el az a szó, hogy cigány. Mindvégig telepiek néven szerepelnek, ám a stáblistában már úgy tűnnek fel, hogy roma verekedők. Ha a filmben nem lehet kimondani, akkor a stáblistában miért lehet leírni?

– Ez egy sajnálatos elírás, amit már nem tudtunk korrigálni, éppen ezért fontos elmondani, hogy nem a stáblista akarja értelmezni ezt a filmet. De nem is arról van szó, hogy ne mertük volna kimondani, cigány vagy náci, sőt bizonyos értelemben ez egyszerűbbé és egyértelműbbé tett is volna sok mindent. Mint ahogyan azt sem szerettük volna, ha a filmet túlságosan eltávolítjuk a valóságtól, és sci-fit forgatunk például, ahol mindenkit sárgára festünk vagy pirosra. Ez a film az általános érvényű kirekesztésről szól, amelynek mások is szenvedő felei és áldozatai lehetnek, mint ahogyan okozói is. Elég csak a manapság igencsak aktuálissá vált menekültek helyzetére és eltérő megítélésére gondolni.

– A skinhead, vagyis a bőrfejű szó ugyanakkor elhangzik a filmben.

– Az eredeti forgatókönyvben náciként szerepeltek, de a telepi fiatalok azt mondták, hogy ezt a szót ők nem használják, csak a skinheadet, így megváltoztattuk.

– Úgy tűnik, filmjeivel többnyire belenyúl a darázsfészekbe. A Szabadság, szerelem egy mai napig fel nem dolgozott forradalmat helyez egy szerelmi történet kellős közepébe; a Kaméleon kapcsán pedig azzal támadták, hogy főszereplőjét az éppen a napokban tíz év fegyházra ítélt Portik Tamásról mintázta; most meg a Veszettekről mondják azt, hogy Gárda-film.

– Mindig akadnak olyanok, akik jobban tudják, hogy miről szól egy film, mint maguk az alkotók. A Kaméleonhoz egy valóban létező személy történetéből merítettünk ötleteket, de nem Portik Tamásról, aki alighanem meg lenne sértve, ha egy pitiáner házasságszédelgő szélhámosnak állítanánk be. A Veszettek pedig, igen, tükröt tart elénk, de egyértelműen leteszi a voksot a demokrácia mellett és a szélsőségek ellen.

– Vannak a filmtörténetben hasonló tematikájú filmek, például az USA-ban élő fajgyűlölő nácikról szóló Amerikai história X, vagy a bevándorlógyűlölő skinheadekről szóló ausztrál film, a Romper Stomper. Mennyire illeszthető be ebbe a sorba a Veszettek?

– Témájánál fogva mindenképpen. A filmes világban népszerűek az etnikai, faji ellentétek, konfliktusok bemutatása, éppen azért, mert ezekben az emberi sorsokról szóló élethelyzetekben erős drámai konfliktus van.

– Említette, hogy filmje tükröt tart elénk. Milyen Magyarországnak állít tükröt?

– Filmes vagyok, rendező és forgatókönyvíró. Egyik pártnak sem vagyok tagja, még csak politizálni sem szoktam. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy ne olvasnám a híreket, ne látnám azt, ami körülöttem történik. De azt sem szeretném, ha bárki azt gondolná rólam, hogy a filmjeimmel egyfajta megmondó emberré akarnék válni. Nem kétlem, könnyű lenne így népszerűségre szert tenni, de erre alkatilag sem vagyok alkalmas. A Veszettek mindazonáltal azt mutatja, amit arról a világról gondolok, ami körbevesz. Ráadásul ez nem csak az én filmem, vagyis többen gondoljuk ugyanígy, és fontosnak tartjuk, hogy ezt a magunk lehetőségeivel elmondjuk.

– Miért éppen most?

– Mert az országnak vannak olyan részei, ahol hosszan tartó, megoldatlan társadalmi problémákkal találkozhatunk. Márpedig azokon a helyeken, ahol generációkon keresztül csak gyűlik a feszültség, ott elmérgesedhetnek a viszonyok, amikre aztán szélsőséges megoldások születhetnek. A másik gond pedig abból fakad, ha úgy teszünk, mintha nem is volnának ezek a problémák, vagyis ezek eltussolása sem vezet jóra. A Veszettek mindazonáltal csak arra vállalkozik, hogy egyenesen a probléma közepébe vezeti a nézőt, és megmutatja, hogy semmi sem pusztán fehér vagy fekete, és arra is rávilágít, hogyan és miként sodródhatnak az emberek a szélsőségek felé úgy, hogy talán észre sem veszik.

– A világ, amit ábrázol, reményvesztett. A politikus korrupt, a rendőr radikálisan rendpárti, a fiatalok sodródnak, a telepiek betörők – igaz, sokan próbálnak becsületesen élni –, az újságírók világa pedig érdekvezérelt és hazugságokkal teli. Ilyen volna a mai Magyarország?

– Nyilván nem csak ilyen, de nem forgattam volna le ezt a filmet, ha nem érezném szükségét annak, hogy bemutassuk ezt a világot – amely azért magában hordozza a reményt is, és ez a filmből ki is derül. A főszereplő Máté vagy az edzőt alakító Tibi bá’ karaktere pozitív, előre mutató figura. Ők a maguk módján változtatni akarnak és azon dolgoznak, hogy egy élhetőbb világot teremtsenek.

– Persze, csak a főhős éppen nem azt a világot teszi élhetővé, ahol amúgy élni szeretne. Miért jó az, ha a fiataloknak el kell vándorolniuk ahhoz, hogy normális, emberhez méltó életet élhessenek?

– Érzésem szerint ez a film senkitől nem veszi el a reményt. Éppen ellenkezőleg. Tény, kemény film, hiszen kemény az alaptörténete, felér egy gyomron rúgással, de rámutat arra is, hogy mindenkinek önmagának kell eldöntenie, milyen életet szeretne élni. Olyat, ahol ő döntheti el, miként él, tisztességgel, becsülettel, vagy megvárja, amíg mások írják elő neki, hogyan.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!