Félezer gyógyszer mindig hiánycikk –
Gyógyszerhiány hivatalosan szinte sosincs, csak éppen azt venni észre, hogy nem kapható valami. Ez leginkább akkor gond, ha nehezen vagy egyáltalán nem helyettesíthető termékről van szó. Az életmentő hiánymedicinák egyedi beszerzését a gyógyszerészeti állami szerv, az OGYÉI egy-két nap alatt, soron kívül is el tudja intézni, és állításuk szerint „halálesetek nem fordulhatnak elő”.
Átmeneti készlethiány – ettől irtóznak a patikáról patikára járó, gyógyszerükre vadászó betegek. Márpedig egy ilyen helyzet akár hónapokig is fennállhat.
Az utóbbi fél évben előbb a gennyes agyhártyagyulladás elleni vakcina, a Bexsero vált hiánycikké, később a depresszió és pánikbetegség kezelésére való Xanax egyik speciális fajtája fogyott ki, majd a százezernyi, zöldhályoggal küzdő embernek létfontosságú Cosopt Uno szemcsepp tűnt el átmenetileg. Legutóbb a gyerekorvosok voltak kénytelenek hazaküldeni a szülőket, mert a 2, 3, 4 hónapos csecsemők és 18 hónapos kisgyermekek részére adandó kötelező védőoltást, a Pentaximet nem lehetett beszerezni. Utóbbit Rétvári Bence, az illetékes minisztérium államtitkára is kénytelen volt elismerni.
A pótlás sem mindig jó
Az említett szemcsepp július eleje, míg az agyhártyagyulladás elleni vakcina május vége óta rajta van az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nyilvános, rendszeresen frissített – július 25-én 485 készítményt tartalmazó – gyógyszerhiánylistáján.
A hiány okaként mindkét esetben gyártási, kapacitási problémát jeleznek, illetve azt, hogy a vakcinából külföldről szereznek be nagyobb tételt, így próbálnak úrrá lenni a helyzeten. A szemcseppről megjegyezték, hogy „ugyanezen hatóanyag és gyógyszerforma rendelkezésre áll”. Vagyis van más, ami ugyanezt tudja. Csakhogy ez a szemcsepp nem tartalmaz tartósítószert, míg más gyártók termékei igen, és akadnak, akik allergiásak erre. Ők állítólag most Ausztriából kénytelenek behozatni a cseppet, viszont így a hazai, 8-900 forintos – támogatott – ár tízszeresét kell fizetniük.
Az, hogy az OGYÉI hiánylistája csaknem félezer terméket jelez, nem jelenti azt, hogy mindegyik hiánycikk – ezek közt 320, tartósan nem forgalmazott termék is van, aminek a kereslet hiánya is lehet az oka. (Magyarországon 38 200 gyógyszernek van érvényes forgalombahozatali engedélye.) Igaz, a hiánylistán csak a gyógyszerforgalmazók által bejelentett termékek szerepelnek. Az OGYÉI szerint egyébként „a jogszabályokat fegyelmezetten követő” forgalmazók már néhány napos hiányt is bejelentenek, a hiányhelyzetek pedig általában egy-két hónap alatt megoldódnak. A bejelentési kötelezettséget törvény írja elő, elmulasztásáért pénzbírság jár, de az OGYÉI elárulta, hogy az elmúlt öt évben egyáltalán nem szabtak ki bírságot.
Pánik miatt is
A gyógyszerhiány kialakulásának sok oka lehet: hatóanyag-gyártási gondok, gazdasági megfontolások, a gyártók, a forgalmazók vagy éppen a nagykereskedők profitérdekei, illetve a gyógyszercégek összeolvadásai miatti átütemezett gyártások is okozhatják. Szezonális hiányok is előfordulnak, ilyenek például a különböző allergiás reakciók kivédését célzó készítmények.
De a lakossági felvásárlás is hiányhoz vezethet.
Az OGYÉI szerint a Bexsero, az agyhártyagyulladás elleni vakcina esete „kiváló példa a pánik következtében kialakuló gyógyszerhiányra”. A karácsony körüli agyhártyagyulladás miatti haláleset szerintük irreális mennyiségű felvásárlást eredményezett, mivel azok is be akarták magukat oltani, akik életkoruk miatt nem tartoztak a veszélyeztetett csoportba. Az OGYÉI a hiány mérséklésére külföldi behozatalt engedélyezett.
Az állami intézet egyébként szigorú protokoll szerint jár el, amint értesül a gyógyszerhiányról. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot a hiánykészítmény és az annak pótlására alkalmas gyógyszerek forgalmazójával, a nagykereskedőkkel, szükség esetén az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével.
Kiemelt veszélyt jelentő hiány esetén az OGYÉI a kórházak egymás közötti gyógyszerbeszerzését is „újraoszthatja”, illetve a maradék készletnek a gyógyszertárak közötti egyenletes elosztásáról egyeztet a nagykereskedőkkel. A kórházak, szakorvosok kérésére egyedi importról is határozhatnak. Megoldás még a kontingensengedély, ami az egyedi importnál nagyobb mennyiség behozatalát jelenti – akár úgy is, hogy a terméknek nincs magyarországi forgalombahozatali engedélye, vagyis a gyógyszer idegen nyelvű csomagolású lesz. Ezeket az engedélyeket az OGYÉI a hiány súlyosságát mérlegelve, soron kívül, 1-2 munkanapon belül kiadja.
Se szülni, se teremteni
Körülbelül 12 ezer gyógyszer forog a patikákban Magyarországon, a hiánylistán szereplő ötszáz ehhez képest nem sok – mondta kérdésünkre egy fővárosi, III. kerületi patika vezetője. Szerinte széles a helyettesítő termékek skálája, ráadásul az árverseny miatt a népszerűbb termékek esetében a két eltérő gyártó azonos hatóanyagú gyógyszere között néhány tíz forint csak a különbség.
A patikavezető szerint az emberek 60 százaléka ragaszkodik az addig szedett gyógyszeréhez, nehéz rábeszélni őket, hogy a helyettesítője semmivel sem rosszabb. „A ritka, nem helyettesíthető termékekkel inkább a kórházban látják el a betegeket, de mi nagy patika vagyunk, legtöbbször nálunk is van minden, és az ügyeletes patikák is jelentős raktárkészletekkel dolgoznak.” A patikus szerint arra már nehéz felkészülni, ha egy beteg egyszerre 10 dobozról hoz receptet, mert ő vagy az orvosa szabadságra megy, mert akkor lehet, hogy aznap a következő betegnek már nem tud adni a gyógyszerből, csak másnap, ha megrendelte. Van, hogy valami tényleg hiánycikk, és nem is lehet beszerezni: „ha nincs, akkor én se tudok szülni vagy teremteni”.
Egy Pest megyei, Budapesthez közeli patikában azt mesélték: nagy árukészlettel dolgoznak, három nagykereskedővel állnak kapcsolatban, így náluk ritkán van hiány. „Persze segít, hogy egy rendelőintézet mellett működünk, ismerjük az orvosok receptfelírási szokásait, így tudjuk, hogy általában miből mennyit és kinek szoktak felírni, vagyis elég jól alkalmazkodunk, amit viszont egy átmenő forgalommal rendelkező patika nem tud megtenni” – mondta a patikavezető.
Nagyon kevés az a gyógyszer, ami nem helyettesíthető semmivel – ez már egy Heves megyei, füzesabonyi gyógyszertár tapasztalata. Az ottani patika vezetője szerint most is van éppen egy olyan termék, egy véralvadásgátló, ami náluk hiánycikk és nem helyettesíthető – ebből általában hetente 15-öt adnak el, de erre a hétre csak 2 dobozzal volt. Ilyenkor el kell küldeniük a beteget, hogy írasson mást fel az orvossal, de ha sokáig nincs valamiért a piacon egy termék, az orvosok maguktól is elkezdenek mást felírni.
AZ OGYÉI VÁLASZOL…
Előfordulhat olyan, hogy valaki gyógyszerhiány miatt nem jut fontos, netán életmentő készítményéhez? Voltak olyan halálesetek, amik ezzel hozhatók összefüggésbe?
A hazai gyógyszerpaletta bár kellőképpen széles, lehetőség van külföldi gyógyszerek egyedi behozatalára is. Az OGYÉI kiemelten kezeli az igényeket, a nagykereskedők, gyártók együttműködése, valamint az egészségügyi szolgáltatók felelőssége ugyancsak fokozott a kérdésben, sürgős esetekben soron kívül intézkedünk. Halálesetek nem fordulhatnak elő, ha a beteg időben felkeresi orvosát. A kezelőorvosok számtalan esetben fordultak már hozzánk nem csak egyedi gyógyszerimport kérdésében, de alternatívák megtalálásában is.
Hol vannak a rendszerben a felelősségi szintek? Ha egy hozzátartozóm számára nem elérhető egy életmentő fontosságú gyógyszer, hova fordulhatok azonnali segítségért?
Arra kérjük a lakosságot, a kezelőorvosokat, a hozzátartozókat, hogy ilyen esetekben minket keressenek elsősorban. A felelősség megállapítása ellátásfelügyeleti eljárásban történik, ami arra ad választ, hogy az ellátási lánc mely tagja mulasztott, késlekedett.
Mi van akkor, ha egy hozzátartozóm meghal, mert a hiány miatt nem jutott hozzá életmentő gyógyszeréhez? Kit okolhatok, perelhetek: a gyártót, a nagykereskedőt, a patikát, az OGYÉI-t?
Szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy halálesetek nem fordulhatnak elő, ha a beteg időben felkeresi orvosát!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!