Nem csitulnak a kedélyek a magyar iskolákban, csak ezen a héten két intézményben is tarthatatlan helyzet alakult ki. A helyzet kezd hasonlítani a néhány évvel ezelőttihez, amikor az elégedetlenség utcára vitte a rendszer csődjét emlegető – majd lazán „lekockásingesezett” – tanárokat is.
A budapesti Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban szeptember elejéig tizenöten adták be felmondásukat, a tanárok és a portás mellett egy iskolatitkár, és egy óraadó is a távozás mellett döntött. Az ok az igazgató személye: a gimnáziumi tanári kar nem támogatta Kormos László korábbi igazgató újbóli kinevezését, az általános iskolai munkaközösség viszont igen. Az iskolát 2013 szeptembere óta vezető Kormoson kívül egyébként nem is volt más pályázó a posztra, így most újabb öt évre nyerte el a tisztséget. A 168 Órának nyilatkozott a gimnázium egyik felmondott alkalmazottja. Szandavári Balázs arról számolt be, hogy a gimnáziumi tagintézmény vezetője és Kormos László között már tavaly kiéleződött a konfliktus, ami már a mindennapi munkára is hatással volt. A tanárok távozása az érettségizőket érinti a legsúlyosabban – bizonyos fakultációk el sem indultak, eddig alig tartottak nekik történelemórát, a helyettesítés nem megoldott, így nem tudni, hogyan fognak felkészülni a vizsgára.
A budapesti Farkasréti Általános Iskolában viszont az intézményvezetőnél telt be a pohár, Fazekas László – akit 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetett ki Áder János köztársasági elnök – a rendszer teljes csődjére, a pedagógusok reménytelen helyzetére és a diákokra nehezedő terhekre hivatkozva adta be lemondását a tankerületnek. A lépést segélykiáltásnak szánja, ezért a tankerületnek írott kilencoldalas levelét a diákoknak és a szülőknek is elküldte. – fogalmaz, és hozzáteszi: „vétkesek közt cinkos, aki néma”. Részletesen ír a rendszer hibáiról, szerinte a helyzet nem javult a KLIK átszervezése óta. A tankerületi központok hiába igyekeznek feladataikat maradéktalanul ellátni, számukra sem biztosítják a megfelelő forrásokat. Emellett a pedagógusok túlterheltsége miatt lehetetlen eredményes munkát végezni. „Nem látszik remény arra, hogy a távozó pedagógusok helyett megfelelő szakembert tudjunk felvenni” – írja Fazekas, aki szerint az életpályamodell megbukott, és a rendszer csak azért működik, mert az intézményvezetők utolsó erejükkel igyekeznek fenntartani.
Számtalan példát hoz a rendszer csődjére, a legszemléletesebb a félresikerült uszodafelújításról szól, amely végül rosszabb állapotba került, mint előtte. „Nem tudom olyan színvonalon végezni a munkámat, ahogy a saját magammal szemben megfogalmazott elvárások szerint szeretném. Az elveimmel és a valósággal való küzdelemben teljesen felőrlődöm. (…) A folyamatos kudarcok aláássák – akár kimondjuk, akár nem – az amúgy is már elporladó vezetőképességeimbe vetett bizalmamat és kollégáim bizalmát” – írja az egykori igazgató.
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
„Az Oktatási Hivatal nem csinál semmit, de akkor pontosan ki vizsgál…? Most komolyan, kik azok a titokzatos oktatási szakértők, akik egy éve éjjel-nappal dolgoznak, és nem mellesleg azon, hogy kiderítsék, amit már mindenki tudhat: van képzés az USA-ban is. Ez téboly” – írta Facebook-oldalán Szél Bernadett független képviselő. A volt LMP-s társelnök kérdésére kiderült: semmiféle vizsgálat nem folyik az Oktatási Hivatalnál (OH) a CEU ügyében. A kormány egy éve előkészítette, majd azóta is blokkolja a felsőoktatási törvényben előírt államközi megállapodást, annak ellenére, hogy New York állam részéről semmi akadálya nem lenne az aláírásnak, és az egyetem is teljesített minden feltételt. A törvény december 31-i határidőt adott erre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
