Történelmi napokat él át az ország: kiderült, nemcsak az ország fele tartja korruptnak és antidemokratikusnak az Orbán-rezsimet, hanem választott szövetségünk, az Európai Unió 28 tagállamot képviselő parlamentje is. A hangját kereső ellenzék mintha éledezne ettől: az MSZP–Párbeszéd és a DK közös tüntetést jelentett be vasárnapra.

 

Az elmúlt bő nyolc évben a Fidesz-kormány mindent megtett azért, hogy a hatalom fékeit és ellensúlyait lebontsa, azonban maradt még két ellensúly, amely képes megállítani ezt a „korrupt hatalmat”. Az egyik az EU, amely védi a polgárok jogait a kormánnyal szemben, a másik a budapesti polgárok. Ezt Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke mondta az MSZP–P közös tüntetését bejelentő sajtótájékoztatóján.

Tóth Bertalan, a szocialisták elnöke kijelentette: az Országgyűlés elé terjesztik azokat a korábban benyújtott javaslatokat, amelyek megoldást jelentenének a Sargentini-jelentés kritikáira, visszaállítanák az alkotmányosságot, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, megállítanák a korrupciót. A magyar Országgyűlésben kell a javaslatokat elfogadni, és azért hívják utcára az embereket, hogy nyomást gyakoroljanak a kormánypárti képviselőkre ebben az ügyben, fejtette ki.

„Európa megtette a magáét, most rajtunk a sor” – így kezdi videoüzenetét Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki emlékeztet arra, hogy Orbán akkor hátrált meg, mikor jelentős erővel találta magát szemben az internetadó, a vasárnapi boltzár és az olimpia ügyében.

Végül a három párt megegyezett: vasárnap 16 órakor a Bem téren várják az európai Magyarországért kiálló embereket. A demonstráción beszédet mond az MSZP, a DK és a Párbeszéd elnöke is. A Sargentini-jelentést megszavazó ellenzéki pártok vesznek részt a tüntetésen (az LMP képviselője nem szavazott, a Jobbiké tartózkodott).

A kormány előbb kikérte magának a Sargentini-jelentést, majd bőszen tagadta az abban foglaltak valóságtartalmát, Brüsszel bosszújaként írva le az Európai Parlament (EP) által megszavazott 7-es cikkelyes eljárást, amiért az Orbán-kormány nem enged a kötelező betelepítésnek. Az áttörést jelentő szerdai szavazás óta matekozik a kabinet. „A lisszaboni szerződés alapján egyértelmű, hogy az EP nem fogadta el a jelentést.” Ezt mondta a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter, aki a helyszínen élte át kormánya pellengérre állítását. A kormány azt vitatja, hogy mivel a tartózkodásokat nem számolták bele a szavazati arányba, 64,6 százalékkal lett meg a kétharmad. (A Fidesz tud ezt-azt a relatív kétharmadról, 49 százalékkal visznek mindent a rájuk szabott választási törvénnyel.) Gulyás szerint érvényes szavazásról, de érvénytelenül megállapított határozatról van szó, ezért a határozat helyes kimondását kérik az Európai Bíróságtól – a kormány erről hétfőn EU-s ülésen dönthet. Orbán Viktor pedig a Kossuth rádiónak pénteken már arról beszélt, hogy „csak a bevándorlás felől lehet nézni a Sargentini-jelentésről szóló szavazást” és „meg vannak számlálva az EP jelenlegi képviselőinek napjai, hiszen májusban EP-választások lesznek”. Majd hozzátette, „a modern antiszemitizmus központja Brüsszelben van”, és „olyan hölgy vádolt bennünket antiszemitizmussal, aki a modern kori antiszemitizmus – az Izrael-ellenesség – egyik képviselője, ez Sargentini, ez az igazság”.

Az, hogy miről is szólt a szavazás, a választópolgárok másként látják – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Pulzus közvélemény-kutató cég készített a Népszava számára. Eszerint a megkérdezettek 57 százaléka úgy látja, az EP-döntés a kormány politikáját ítéli el, és Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal.

A Sargentini-jelentés strasbourgi elfogadása mindenesetre fordulatot hozott a magyar–uniós kapcsolatokban, amelyekben eddig a kormány a demokratikus vívmányok – és az európai pénzek – eltüntetésében kreatív és fürge, az uniós bürokrácia reakciója pedig demokratikus és lomha volt. Az EP-ben most határt húztak, meddig mehet el idegenellenességben és a demokrácia megcsúfolásában egy uniós tagállam. És ezúttal a Fidesznek otthont adó Európai Néppárt képviselői is kétharmaddal mondtak nemet a magyar kormánynak.

FOTÓ: FREDERICK FLORIN, AFP

Címkék: politika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!