Félidőben még nem lehet eredményt hirdetni, de az erőviszonyok már világosak. E héten múlt két éve, hogy már választások első fordulójában eldőlt: Orbán Viktort szinte semmi nem akadályozza tervei megvalósításában. A kérdés csak az, a hatalmi viszonyok átalakításán túl voltak-e neki tervei? Két év alatt a Fidesz sokat veszített, de igazán senki nem nyert. Orbán hatalma erősebb, mint valaha, Magyarország gyengébb, mint volt. Alább egy vállaltan szubjektív összeállítás a mögöttünk hagyott két év nyerteseiről és veszteseiről.

 
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Nyertesek

Közgép

A homályos tulajdonosi hátterű Közgép Zrt. építőipari cégről csak annyit tudni biztosan, hogy egyik vezetője a miniszterelnökkel, de különösen a Fidesz háttéremberével, Simicska Lajossal jó viszonyt, utóbbival üzleti kapcsolatot is ápoló Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd. Cége milliárdos állami megbízásokat nyer annak ellenére is, hogy az új alaptörvény kimondja: csak olyan szervezet részesülhet állami forrásból, „amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ha ez nem lenne elég, akkor rendelkezésére áll egy 34 milliárdos(!) hitelkeret is az állami fejlesztési banknál. A szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzletember testvére, Attila, aki korábban állatorvosként dolgozott, január közepe óta Németh Lászlóné, fejlesztési miniszter politikai főtanácsadója.

Századvég

Nemrég kötött megállapodást a kutatóintézet a kormánnyal, melynek értelmében 3,1 milliárd forintért szállítanak elemzéseket. A mostani megbízás azonban csak egyik epizódja a különböző elemzőintézeteket összefogó cégcsoport és a kormány közös történetének. Például Giró-Szász András kormányszóvivő korábban munkatársa és tulajdonosa is volt a vállalkozásnak, míg a névadó alapítványt Stumpf István hozta létre 1985-ben, aki jelenleg az Alkotmánybíróság tagja. A századvégesek kísérték Rogán Antalt is az Egyesült Arab Emirátusokba és a gazdasági tárca helyettes államtitkárát is támogatták New York-i útja során. A Századvég célja, hogy a kormánynak nyújtott támogatással 2014-re nemzetközi szinten is elismert agytrösztté váljanak.

„A magyar üzletlánc”

A Fideszt nyíltan támogató Lázár testvérek cége, a CBA mentesült a csak a külföldi tulajdonú multikat sújtó különadó alól, az állami monopóliumot megvalósító Erzsébet-utalványt is rászabták, de még az „államfő borát” is ők forgalmazták. A Népszava szerint a CBA-nál, a Coopnál és a Reálnál nagyjából 60 százalék a minimálbért keresők aránya, míg a multiknál 10 százalék. Tavaly a hálózat összforgalma 565 milliárd forint volt, 10 milliárddal több, mint 2010-ben.

Felcsút

Az 1807 lakosú Fejér me­­gyei község, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfaluja a Puskás Ferenc Lab­­darúgó Akadémia után egy újabb sportlétesítménnyel bővül: 2014-ben adják át a mostani Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia helyén a FIFA előírásainak is megfelelő, 3500 fős stadiont, amelyet még Makovecz Imre tervezett. Igaz, nemcsak Orbán szülőfaluja kap stadiont: a tervek szerint új stadion épül az FTC-nek, a Debrecennek és a válogatottnak a Puskás mellett építenek egyet újat. A felcsúti építkezés becsült összege 2,5 milliárd forint. A falu azonban nem csak Orbán fociszeretetéből profitál: a felcsúti polgármester cége sorra nyeri az állami földbérletpályázatokat.

Végtörlesztõk

Ők jól jártak, a bankok és Magyarország már kevésbé. Majdnem 170 ezer deviza alapú hitelt tudtak február végéig visszafizetni, így a teljes hitelállomány majd’ negyedé­vel csökkent. Az összesen 1354 milliárd forint piaci értékű hitelt a kormány rendeletének értelmében rögzített árfolyamon kellett törleszteni, így a bankok csak 984 milliárdhoz jutottak. A pénzintézetek veszteségei mellett az ország nemzetközi megítélése is romlott: az IMF szerint a kormány ártott az amúgy is sérülékeny bankrendszernek, csorbította a jogbiztonságot és a legkiszolgáltatottabb hitelfelvevők helyzetén nem javított.

Gazdagok

Az új parlament első döntéseinek egyike volt a vagyonadó eltörlése. Az egykulcsos adó azoknak kedvez a legtöbbet, akik sokat keresnek. Az adókedvezmények összege gyerekenként nő, így például egy olyan háromgyerekes szülő, akinek a bruttó jövedelme meghaladja a 202 ezer forintot, évi 7 millió 425 ezer forintig nem kell, hogy szja-t fizessen.

TEK

A gyakran a miniszterelnök ma­­gán­hadseregeként emlegetett Terror­­elhárítási Központot 13 milliárd forintból hozták létre. Orbán Viktor volt testőre, Hajdu János a rendőrség és a titkosszolgálat embereit csábította át a legkorszerűbb technikával felszerelt testületbe. A TEK-esek azért cserébe, hogy állandó készenlétben állnak, erős fizikai igénybevételnek és pszichikai megterhelésnek vannak kitéve (nyilván a látványos erődemonstrációk és a sok lyukra futás miatt), jóval többet keresnek a „mezei” rendőröknél: az átlagos fizetés bruttó 450 ezer forint, plusz 150 ezer cafeteria.

Kormányzati kommunikációs cégek

Egyre több megbízást kap­nak a Fidesz-érdekeltségbe tartozó kommunikációs tanácsadó irodák. Hogy csak a legújabb megbízásokat említsük: 400 millió forintért fog a Young and Partners kommunikációs ügynökség – melynek ügyvezetője Kuna Tibor, a Fidesz országgyűlési frakciójának ifjúsági kabinettitkára – a miniszterelnökség számára rendezvényeket szervezni, és az OEP-nek is ők dolgoznak. Simicska Lajos cége, a Mahir Kiállítás Kft. 362 millió forintért szervez majd rendezvényeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára, és a Mahir Cityposzter köztéri hirdetési felületein milliárdokért hirdet az állam. A szintén Simicskához köthető I. M. G. Inter Media Group Kft. szintén zsinórban nyeri az állami megrendeléseket; nemrég 800 millió forintos szerződést kötött a miniszterelnökséggel.

A nagyegyházak

A gazdasági vál­ság nem sújtotta a katolikus egyházat: a permanens költségvetési spórolás ellenére is 15-20 milliárd forinttal nőttek az egyházi célú állami támogatások, és kivonták az Állami Szám­vevőszék fennhatósága alól a pénzek ellenőrzését, miközben a kisegyházak jó részét éppen a pénzfelhasználással kapcsolatos ürügyekkel fosztották meg egyházi státuszuktól. A kormánytöbbségnek hála az oktatásban is egyre nagyobb befolyást szerezhetnek.

Vesztesek

Átlagfizetésből élők

A becslések szerint a bruttó 216 ezer forint alatt keresők fizetése csökken 2012-ben – a KSH szerinti átlagbér 213 ezer forint. Azaz a magyar társadalom jelentős része visz haza idén kevesebbet azért, mert január 1-jétől eltörölték az adójóváírást, illetve az egészségügyi hozzájárulást egy százalékponttal emelték. A kormány ugyan előírta, hogy a munkáltatóknak kompenzálniuk kell a kieső keresetet, de ezt a vállalkozások többsége nem képes teljesíteni, vagy legfeljebb úgy, ha néhány alkalmazottat elbocsát.

Öngondoskodók

A mintegy 3000 milliárdos magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának utolsó felvonásaként január 1-jétől annak a 102 ezer embernek is az államkasszába irányítják a befizetéseit, akik amellett döntöttek, hogy a magán­nyug­díjpénztárakban maradnak. A bizonytalanság miatt nem tudni, mi lesz azokkal, akik minden kormányzati presszió ellenére a maradás mellett döntöttek.

Rokkantak

Az 57 évnél idősebbek változatlan összeget kapnak, de rokkantsági ellátás néven, míg a fiatalabbaknak – összesen 196 ezer embernek – felülvizsgálatra kell jelentkezniük. Ha a bizottság szerint a betegek visszavezethetőek a munkapiacra, akkor rehabilitációs ellátás néven mindössze 28 vagy 57 ezer forintra jogosultak. Azzal, hogy nyugdíj helyett ezentúl ellátásban részesülnek, számos kedvezménytől elesnek, például nem vehetnek nyugdíjas bérletet a tömegközlekedési eszközökre, vagy nem kaphatnak hitelt, mivel a járandóságuk nem minősül behajthatónak.

Kultúra

Botrány követ botrányt: a pénzek centralizálása, az intézményvezetők lecserélése (elég csak a politikai hátszéllel kinevezett színházigazgatókra, Nemcsák Károlyra és Dörner Györgyre gondolni), a színházi struktúra ellehetetlenítése, a szakmai szervezetek teljes negligálása, a leépítések sora (OSZK, Filmarchívum, Opera), egyes intézmények (Sirály, Tűzraktér, Merlin, Gödör) bezárása, a művészeti folyóiratok ellehetetlenítése csak a jéghegy csúcsa. Már nemcsak terv a múzeumok összevonása, anyagi kereteik szűkítése. A filmgyártás teljesen kicsúszott a kulturális államtitkárság kezéből, életbe lépett az utolsó vágás joga, Andy Vajna irányításával. A József Attila-díj várományosainak listáján eszközölt önkényes csere, Alföldi Róbert meghurcolása, vagy a Trafó körüli hercehurca még mindig nem a lista vége.

Önkormányzatok

Az önkormányza­tok (melyek egy része amúgy is jelentős anyagi gondokkal küzd) intézményeinek államosítása valójában „állami einstand”. Középiskolák, szociális és kulturális intézmények, általános és a zeneiskolák is a kormány kezébe kerülnek, de ezzel nem az önkormányzatok válláról kerül le a teher: innentől már az állami normatívákat is felülről csoportosítják, így sok pénz kerül ki az önkormányzati zsebekből. Az önkormányzatok pénzének csökkenése a támogatások akadozását is jelenti. Az állam által elvett forrásokat (kis mértékben) pótolhatja az ingatlanadó kivetése, ami viszont a lakosokra ró újabb terheket. Még mindig körvonalazatlan a járási rendszer felépítése, ám az biztos, hogy sok feladat a kormánytisztviselők hatáskörébe kerül. Budapesten a BKV éppen megúszta a teljes csődöt, de az még mindig rejtély, hogy miből fogják finanszírozni a jövőben. A csőd elkerülésére érkező javaslatok közt megtalálható az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj is, de a főpolgármester az adóemeléstől és az új adók bevezetésétől sem riadna vissza. Tarlós István megküzdött a kerületekkel is: Rogán Antal (az V. kerület polgármestere) javaslatára csaknem 2,5 milliárd forint került a fővárostól a kerületek zsebébe.

Oktatás

Ma már apróságnak tűnik a Nemzeti Alaptanterv megreformálása, amikor a legfőbb kérdés az volt, hogy kiszorítja-e Harry Potter János vitézt a kánonból. Később Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán ádáz csatáját figyelhettük a szakma által később szétgyalázott köznevelési törvény felett. Aztán iskolabezárások és intézmény-összevonások jöttek, a pedagógusoknak az életpályamodellt kellett elkezdeniük megemészteni, mi­­közben az elbocsátástól is retteghettek. Iskola­igaz­gatókat mozdítottak el helyükről, miközben az egyházak veszik át egyre több intézmény fenntartását. Válto­­zott az érettségi rendszer, csökkent a tankötelezettség felső korhatára. Etika- és hitoktatás került az alaptantervbe. A szakiskolák végképp ellehetetlenültek. A felsőoktatásban drasztikusan csökkentek a keretszámok, ráadásul a kormány dönti el, mely szakmákra lesz szükség a jövőben. Az állami ösztöndíjban részesülőkkel szerződést iratnak alá, és röghöz kötik őket. Az intézménybezárásokról jelenleg kevés szó esik.

Munkaügy

Sem munkanélkülinek, sem munkavállalónak nem jó lenni mostanában. Az álláskeresési járadék idejének 9 helyett 3 hónapra csökkentése, a rendszeres szociális segélyben részesülők körének korlátozása, a családon belüli szociális juttatások maximalizálása mellett a közmunkában részt vevők alacsony fizetése is rontja az álláskeresők helyzetét. A munkavállalók sincsenek könnyű helyzetben. A minimálbérek 20 százalékos emelése ugyanis túl nagy költségterhet ró a vállalatokra (a bérkompenzáció ellenére), így a cégek egy része leépített. A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szerint nem élveznek védettséget a táppénzen lévő dolgozók, szigorítják a szabadságolást, a fegyelmi szabályokat, könnyebb lesz felmondani a munkavállalónak, korlátozódik a védett ko­­rúak védelme is. A kollektív érdekképviseletet ellátó szakszervezetekre nézve viszont sokkal kevésbé hátrányos, mint a korábbi tervezet, ám még így is jelentősen csökkenti az jogaikat és mozgásterüket.

Betegek

A krónikus orvoshiány mellett a forráskivonások is komoly problémákat okoznak az egészségügyben. A gyógyszerkassza idén már 100 milliárd forinttal kevesebből kell, hogy gazdálkodjon, így egyre többet kell fizetni a gyógyszerekért, a betegszállító cégek költségvetéséből 800 millió forint hiányzik, miközben a gázolajár és a jövedéki adó változásai jelentősen növelték a betegszállítás költségeit. Eközben folyik a kórházak államosítása a részletek ismerete nélkül, a háziorvosok nem kaptak az egészségügyi dolgozók béremeléséből, az adójóváírás eltörlése miatt pedig az alacsonyabb keresetűek kevesebb táppénzt kaphatnak, a műtéti és vizsgálati várólisták pedig még mindig végeláthatatlanul hosszúak. Január elseje óta a munkáltatók adómentesen köthetnek betegbiztosítást dolgozóikra – így jöhetnek majd létre hamarosan a szegények és a gazdagok biztosítói.

 

Gombhoz a kabátot

Számos példa van az elmúlt években arra, hogy egyes állásokat, tisztségeket aszerint alakítanak, hogy kit akarnak éppen az adott pozíció­ba ültetni. Törvényt módosítottak, hogy a 72 éves Szapáry György közgazdász, Orbán Viktor egykori gazdasági főtanácsadója washingtoni nagykövet lehessen, hogy a Fidesz képviselője, Domokos László ÁSZ-elnök, Töröcskei László, a Széchenyi Bank elnöke pedig az Állami Adósságkezelő Központ vezetője, és Borkai Zsoltot is az utolsó pillanatban hozták vissza a győri polgármesterjelöltek közé, a majdnem elfogadott összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével. Egy nap alatt szavazta meg az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítását, melynek értelmében a gazdálkodó szervezetek működése az állam felügyelete alá vonhatóvá vált. Az eredetileg a MAL Zrt. ellen irányuló indítvány értelmében széles körben vált lehetővé a magántulajdonban lévő vállalatok feletti irányítás állami kézbe történő átjátszása.

A függetlenség ára

Sorra veszítették el függetlenségüket az állami szervezetek. Az Országos Bírói Hi­­va­­tal élén Szájer József fideszes EP-kép­­viselő felesége, Handó Tünde ül. Az Állami Számvevőszék elnöke a Fidesz volt parlamenti képviselője, Domokos László, megbízatása 12 évre szól. Folya­ma­tos a Magyar Nemzeti Bank és független elnöke elleni hadjárat, a jegybanktörvény pedig a függetlenség elvesztését vetíti előre. Az Alkotmány­bí­ró­ság jogkörét csonkították, fideszes és Fidesz-közeli bírákkal töltötték fel, elfogadták a sajtószabadságnak új „értelmet” adó médiatörvényt.

Eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről a parlament által 2015-ig megválasztott főbírót, Baka Andrást, miután a Fidesz szemére vetette a jogállam lebontását. Megszűnt az adatvédelmi ombudsman hivatala. Jóri András adatvédelmi biztos leváltása (megbízatása 2014-ben járt volna le) miatt Brüsszel kötelezettségszegési eljárás indítását helyezte kilátásba.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!