A Fidesz–KDNP alkotmánytervezetének egy erénye van: nem bontja le teljesen a harmadik köztársaság hatalmi struktúráját. A hátrányait egy alkotmányjoggal foglalkozó szakember így fogalmazta meg lapunknak: „nagyon kínos szakmává válik az alkotmányjogászkodás Magyarországon”.
A héten bemutatott szöveg három részre osztható. Egyes passzusok utat nyitnak a Fidesz számára az eddig el nem foglalt közjogi tisztségek bekebelezésére, illetve a már kinevezettek bebetonozására. A szöveg több helyen sérti a parlamentarizmus eddigi gyakorlatát és lényegében lebontja a jóléti államot. Harmadrészt a szöveg több ponton végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.
Átszabott közjogi funkciók
A közjogi kereteket nem, de a tartalmat érdemben változtatja a Fidesz alkotmánytervezete. A szöveg alapján előállhat a helyzet: nem lesz olyan közjogi tisztség, ahová ne a Fidesz ültetné emberét.
• Az első lényegi változás elvi jelentőségű. Abból, hogy hazánk hivatalos elnevezése Magyar Köztársaság helyett Magyarország lesz, következik a köztársasági eszmények és hagyományok megtagadása is.
• A köztársasági elnök jogkörén érdemben nem változtat a szöveg, ugyanakkor az következik belőle, hogy ha Schmitt Pál valami miatt 2013-ban távozna hivatalából, akkor a kormánytöbbség által megválasztott államfővel egészen 2018-ig együtt kell élni az új Országgyűlésnek.
• A tervezet megváltoztatja az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke megválasztásának módját és mandátumának idejét. Eszerint nem a testület maga, hanem a parlament választana elnököt az Ab élére, és nem csak három évre, hanem alkotmánybírói mandátuma végéig. Mire ad ez lehetőséget? Játszunk el a gondolattal, hogy Paczolay Péter jelenlegi Ab- elnök mandátumának lejárta után a kormánypártok Stumpf Istvánt, az előző Orbán-kormány miniszterét választanák a taláros testület élére. Ez esetben akár 2019-ig is az Ab elnöke lehetne.
• A fideszes alkotmánytervezet utat nyit Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása előtt. A Legfelsőbb Bíróságot ugyanis átnevezik Kúriává, ezzel elvi lehetőség nyílik arra, hogy a Kúriának új, a kormánytöbbségnek tetsző vezetője legyen.
• Az ügyészség esetében a változások már tavaly megtörténtek. Ennek alapján Polt Péter 2019-ig biztosan hivatalban maradhat, s ha utódját nem sikerül majd a szükséges széles konszenzussal megválasztani, akár egészen 70 éves koráig az ügyészség vezetője lehet.
• A fideszes alkotmánytervezet a mostani 6 évről 9 évre emeli a jegybank elnökének megbízatását. Vagyis: a 2013-ban, Simor András hivatali idejének lejártakor a miniszterelnök által vezetőnek javasolt személy 2022-ig kapna mandátumot.
• Az Állami Számvevőszék elnökének megmarad a 12 éves mandátuma, a tavaly megválasztott Domokos László 2022-ig állhat az intézmény élén.
• A költségvetési eljárásban „előzetes hozzájárulást” kapna az átfazonírozott Költségvetési Tanács, a testület élére a köztársasági elnök 6 évre nevez ki: a pár hete kinevezett Járai Zsigmond így elméletileg 2017-ig állhat az intézmény élén.
• A Fidesz átalakítaná az ombudsmani rendszert. Átnevezné az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét, ami elvi lehetőség Szabó Máté eltávolítására. Ugyanakkor megszüntetné az adatvédelmi, a kisebbségi és a jövő nemzedékének biztosi posztját. Ezzel tovább szűkítik a kormány ellenőrzésének lehetőségeit.
Tompított fékek
Az alkotmánytervezet több pontja átírja a a fékek és ellensúlyok, valamint a parlamentarizmus szabályait. Ezekkel párhuzamosan lebontja a jóléti államot is. Íme a példák.
• A tervezetben úgynevezett sarkalatos, vagyis kétharmados törvények rögzítenék az adózás, a nyugdíj- és a családtámogatás szabályait. Ezzel elvi lehetősége van a mostani kormánytöbbségnek arra, hogy az utána jövő kormányok gazdasági mozgásterét érdemben leszűkítse. Lázár János Fidesz-frakcióvezető a hétvégén cáfolta ugyan, hogy kétharmadossá akarnák tenni az adótörvényeket, egy párttársa ugyanakkor valamiféle adókeret-törvényről beszélt, amit viszont kétharmados többséghez kötnének. Más fideszesek az általuk kialakított, az adókedvezményen alapuló családtámogatási rendszer bebetonozásának szándékáról beszéltek, pedig annak hatékonysága erősen vitatott, mivel a magasabb jövedelműeket preferálja. Az alkotmánytervezet visszafordíthatatlanná tenné a magánnyugdíjpénztárak államosítását is.
• Az alkotmányterv a szociális biztonsághoz való jogot egy szociális biztonságra való törekvéssé építi le. A jelenlegi alkotmány szerint „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz”, azonban jövőre már csak az a cél, hogy az állam „szociális biztonságot nyújtson”.
• A tervezet megszünteti az időskori megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogot. A hatályos alkotmány szerint az idősek a „megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak”, míg a tervezet alapján „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását […] segíti elő”. Ez magyarázza azt a passzust, hogy „nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”.
• A Fidesz alkotmánytervezete kivonja a nyugdíjat a társadalombiztosítás hatálya alól. Így az államnak lehetősége van arra, hogy a nyugdíjbefizetéseket pusztán adójellegű bevételnek minősítse és ezt olyan jellegű és mértékű nyugdíjjogosultsággá konvertálja, amelyet jónak lát.
Fogalmazászavar
A szöveg mindezek mellett slendrián, pontatlan megfogalmazásokat tartalmaz. Olyanokat, amelyek végrehajthatatlanok. Néhány példa:
• „A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.” Ennek alapján szerződéses alapon állami autó aligha tankolhat a meglehetősen bizonytalan tulajdonosi hátterű MOL által üzemeltetett benzinkúton.
• Az origón olvasható Jakab András-interjú felhívja a figyelmet arra a problémára, hogy ha alkotmánytervezet jelenlegi formájában lépne életbe, akkor „ha születik egy olyan törvény, amely minden bankszámlát, a termőföldeket vagy az összes balatoni nyaralót államosítja, akkor az alkotmányellenes lenne, csak nem tudunk alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulni”.
• „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség, valamint következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” Kormányzati intézkedésekre számíthatunk a szerencsétlenség érdekében???
A Fidesz sem egységes
Az elöregedő Európában a családi szavazati jog bevezetése olyan újítás, amelyet más országok is követhetnek – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kósa Lajos, aki egyébként biztos abban, hogy külföldön támadni fogják az alkotmányt. A Fidesz alelnöke azért támogatja a plusz két voksot jelentő családi szavazati jogot, mert „kétmillióan még törvényes képviselőjükön keresztül sem tudnak beleszólni az ország alakulásába”. Szerinte elejét kellene venni annak, hogy a jövőről túlnyomó részben az idősebb generációk döntsenek a nyugdíjkérdés alapján; a családi szavazati joggal éppen a fiatalabb, családos rétegeket szeretnék politikailag motiváltabbá tenni. Gulyás Gergely, az alkotmányt szövegező bizottság egyik tagja viszont „nem fogadna arra”, hogy ez a kitétel bekerül az alaptörvénybe. A fideszes képviselő az Inforádiónak beszélt arról is, hogy az adókulcsokat nem szabályoznák kétharmados törvényekben, ugyanakkor a népességfogyás miatt megoldást kell találni arra, hogy a gyermeket nevelők évek múlva is legalább ilyen kedvezményeket kapjanak, mint most.
Szájer József, a kormánypártok alkotmányos szövegjavaslatát szövegező bizottság fideszes elnöke az EurActivnak arról beszélt, hogy kinevezése „az ellenzéki pártok követelése volt”, mert ők akarták, hogy ne a kormány, hanem a parlament alkossa meg az alkotmányt. A képviselő saját bevallása szerint az új alkotmány az ő iPadjén íródott; repülőn, vonaton, autóban, bizottsági, elnökségi vagy frakcióülés alatt.
Szájer kijelentette: nem vár a médiatörvényhez hasonló problémákat az alkotmány elfogadása kapcsán. „Az államberendezkedés szabályozása minden állam szuverén ügye. Az alapvető jogok védelme az Alkotmánybíróságon, az ombudsmanokon és a bíróságokon keresztül megoldott lesz” – mondta.
Péntekig egyébként csaknem 800 ezren küldték vissza az alkotmányozással kapcsolatos kérdőíveket. Szájer József meghatottságának adott hangot, amiért „ilyen sokan részt kívánnak venni az alkotmányozás folyamatában”. Lázár János Fidesz-frakcióvezető ígérete szerint az emberek véleményével összefüggő módosító indítványokat nyújtanak majd be, ha azt a válaszok szükségessé teszik. „Ilyen széles körű és nyitott alkotmány-előkészítő folyamat Magyarországon még sosem valósult meg, és a világon is kevés alkalommal” – jelentette ki Szájer, aki szerint az új tervezet 21. századi, ami tiszteli a múltat, de a jövőről szól. Az akció mintegy 1 milliárd forintba kerül.
Intellektuális igénytelenség
„Csak ámul” Gerő András történész, a Fidesz alkotmánytervének preambulumán. Szerinte a szerzők a pontatlan, zavaros fogalomhasználat miatt még azt sem érik el, amit szeretnének. A Nemzeti Hitvallás című bevezető úgy fogalmaz: Szent István egyik nagy érdeme, hogy a keresztény Európa részévé tette Magyarországot. Három mondattal később meg úgy: a magyarok büszkék rá, hogy évszázadokon át védték Európát. „A kereszténység védőbástyájának szerepe – amit rajtunk kívül a délszláv népek is magukénak vallanak – azt jelentette: a törökök ellen védtük Európát. Fogalmi a probléma: hogyan lehet Európát védeni egy európai néppel szemben? Ezt úgy lehetett volna feloldani, ha odaírják: Szent István hazánkat az antik-zsidó-keresztény kultúrkör részévé tette" – magyarázta Gerő.
Azt írják: együttélésünk alapvető értéke a hűség, a hit és a szeretet. „Az alkotmányban másutt ott van az is, hogy a magyar nemzet színei: a piros, a fehér és a zöld. Ez a szimbolika – amióta 1848-ban törvénybe emelték – értékekre lefordítva azt jelenti: erő, hűség és remény. Hogy jön ide a hit és a szeretet? Ezek nem kvadrálnak a magyar zászlóval" – folytatta a történész. A szöveg szerint a Szent Korona megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát. „Én kihagynám az alkotmányos szót, mert a Szent Koronának a mai magyar alkotmányban nincs semmi közjogi szerepe, az alkotmányos folytonosságot nem is tudja megtestesíteni" - mondta a történész. Azt is írják: tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait. „A történeti alkotmány fogalma Werbőczy 1517-ben megjelent Hármas-könyve után több száz évig élt. A Tripartitum tartalmazta a rendi világ privilégiumait, mint alapjogokat: a nemesi adómentességet vagy a jobbágyság röghöz kötését. Ez a történeti alkotmány a jogegyenlőtlenségre épült. A mai magyar alkotmány – a tervezett is – a jogegyenlőségre épül. Milyen jogegyenlőtlenségi vívmányokat is kellene tiszteletben tartani – egy a jogegyenlőséget valló államban?" – tette fel a kérdést Gerő.
Szerinte a nemzeti nagyképűség is szerepet kapott a tervezetben. „Azt írják: vállaljuk örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket. De melyik nyelv nem egyedül álló? Másutt a világkommunizmust halálra sebző 1956-ról beszélnek. A Szovjetunió 1991-ben bomlott fel, 35 évvel ’56 után, tudtommal Kína is kommunista állam, él és virul a mai napig, eszében sincs halálra sebződni. Miért nem arra büszkék a tervezetet írók, hogy ’56 folytatta a magyar nemzet szabadságharcainak sorát?" – kérdezte Gerő András. Összefoglalásként azt mondta: az a fő baj a tervezettel, hogy a hibái intellektuális igénytelenségről tanúskodnak. – De ha már az értékrendről is beszélhetünk, akkor nekem legjobban az fáj, hogy szó esik itt Szent Istvánról, a Szent Koronáról, 1956-ról is, de 1848-at még csak meg sem említik – mondta a történész.
V.G.P.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
