E heti abszurdunkból világosan kiderül, hogy a kormány döntéseivel minden rendben. A kommunikáció a hibás.

 
Fotó: Kovács Tamás, MTI

A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak – jelentette ki Orbán Viktor pénteken. Szóvivője, Szijjártó Péter szerint több százezren élhetnek a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségével. Minisztere, Matolcsy György viszont azt írta – igaz, belső használatra, a bankok miatt üvöltő osztrák kollégájának –, hogy a hitelesek tizede, vagyis százezren élhetnek a lehetőséggel. Az ellentmondások az ellenzéknek is feltűntek, szóvá is tették a parlamentben, a végtörlesztésről szóló, múlt pénteken benyújtott fideszes képviselői indítvány hétfői vitája során. Illetve elfogadása előtt, mert az ugyebár nem vita, ha az egyik fél – a kormányoldal – nem reagál az elhangzottakra. Mellesleg egy jogalkotói (Rogán Antal) hiba miatt már hétfőn módosítják a még életbe sem lépett törvényt, amely lehet, hogy egyáltalán nem is lép életbe: az origo.hu úgy tudja, a miniszterelnök környezetéhez is eljutott olyan tanács a piacról, hogy szerencsésebb lenne, ha a kormány – legalább átmenetileg – kifarolna az ügy mögül, és az államfő nem írná alá a törvényt, ezzel pedig időt nyerne az ország. A szabályozás ugyanis – és ezt a közigazgatási tárca letagadott szakvéleménye is megerősítette – egészen biztosan nem felel meg a nemzetközi jogi előírásoknak.

Hasonló átgondoltságról tett tanúbizonyságot az oktatási államtitkár, amikor azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak: „ne azzal foglalkozzunk, hogy miből lesz pénz a közoktatásra, hanem azzal, hogy előteremtsük a szükséges forrásokat. Olyan nincs, hogy nincs pénz. Ha a pedagógus-életpályamodellt nem lenne miből finanszírozni, az az iskolarendszer összeomlásához vezetne” – fogalmazott Hoffmann Rózsa. Emlékeztetett: az életpályamodell évente mintegy 160 milliárd forintnyi forrást igényel, s jelenleg nincs meg rá a fedezet.

Ugyanilyen szakértelem kísérte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkáját az egykulcsos adórendszer kapcsán, amiről görcsösen igyekezett minden szakértő bebizonyítani, hogy a szolidaritási adó – amiről Orbán három hete azt mondta, hogy nem lesz – egy második kulcs. A szuperbruttó egy- (Matolcsy, kedd), illetve kétlépéses (Szijjártó, szerda) kivezetése első ránézésre szintén egy külön kulcs, de a miniszterelnöki szóvivő mindenkit felvilágosított, hogy a kormánynak „esze ágában sincs visszatérni” a többkulcsos adóhoz. Ezek után jogos, hogy Orbán leteremtette az új kormányszóvivőt, Giró-Szász Andrást és a kommunikációs stábot, amiért zavart okozott a bejelentés. Nyilván az is az ő hibájuk, hogy miközben az NGM közleményt adott ki arról, hogy az állam az átlag fölött keresőktől kompenzációt szed, amellyel kárpótolja azokat, akiket kedvezőtlenül érintenek a kormány által tervezett átalakítások, a tárca államtitkára azt nyilatkozta az RTL Klubnak, hogy az egykulcsos adórendszer igazságos: „az átlagbérnél már jobban jár. Akkor ez arra ösztönzi az embert, hogy keressen többet az átlagbérnél”.

Lázár János meg is fogadta a tanácsot, és benyújtotta az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló javaslatát. A Fidesz frakcióvezetője indítványozza, hogy a jelenlegi „rendkívül képmutató szisztéma” helyett legyen a havi bruttó illetmény a helyettes államtitkári javadalmazással megegyezően csaknem 750 ezer forint. Ezen felül más pénzbeli juttatásra nem lennének jogosultak a honatyák, de kapnának üzemanyagkártyát, a vidékiek pedig lakhatási támogatás helyett szolgálati lakást – igaz, utóbbi csak „középtávú” terv. Egy helyett két munkatársat fizetne az Országgyűlés Hivatala, hat helyett háromhavi „végkielégítés” járna, és akinek több megbízatása van, csak egy után kaphatna fizetést. Az indoklás szerint több közép-európai országhoz képest jelenleg a magyar képviselők keresnek a legkevesebbet. Amihez képest tényleg jelentéktelen semmiség, hogy a magyar átlagfizetés a negyede a nyugat-európai átlagnak.

Nem csoda, ha ilyen kormányzati teljesítmények mellett csak aljas trükkök indokolhatják egy-egy tisztségviselő távozását. Rovatunk visszatérő szereplőjét, Gubcsi Lajost, a HM Zrínyi Média Kft. ügyvezető igazgatóját az index.hu támadta hátba, amikor megírta: a korábban gyorshajtáson kapott cégvezető szolgálati autójába traffipaxok megzavarására alkalmas lézerblokkolót szereltetett. Persze rögtön kiderült, hogy Gubcsi csak átverésből tette a szenzorokat a kocsi elejére, hogy az Indexnek és zrínyis belsős informátorának csapdát állítson. Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig annak ellenére elfogadta a lemondást, hogy Gubcsi búcsúleveléből világosan kiderül: őt már az előző rendszerben rendre megbüntették 1984–88. között. Amikor a Magyar Ifjúság főszerkesztője és a KISZ KB tagja volt.

Szerencsére a gáncsoskodó sajtó sem jár mindig sikerrel: a hír és hírháttér­műsorokért felelős főszerkesztői poszt mellé megkapta az MTVA közéleti műso­raiért felelős főszerkesztői posztot is Papp Dániel, akiről az Index írta meg, hogy riporterként hamis színben tüntette fel a Daniel Cohn-Bendit zöldpárti politikus magyarországi látogatásán történteket. Papp elődje, Gazsó L. Ferenc az MTVA vezérigazgató-helyettese lett. Neki ez már a negyedik megbízatása december óta.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!