Rossz úton halad a kormány – figyelmeztet Mellár Tamás. Az egész gazdaságpolitika megkérdőjelezhető. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a multikra nem lehet tartós gazdasági növekedést alapozni – állította egy nyár végi interjúban a jobboldali közgazdász, aki az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, most pedig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója. – Elhibázott lépés volt megalapítani a magánnyugdíjpénztárakat, de hibás éppen most államosítani őket. Rossz üzenet a befektetőknek – mondta lapunknak. Szerinte a Fidesz nehéz gazdasági helyzetben vette át a kormányzást, de mivel nemzetközi téren is gazdasági átalakulás zajlik és kétharmados többsége is van, így a mozgástere nagyobb. Mellár a kormány céljaival 60-70 százalékban egyetért, az eszközökkel már kevésbé, a kormánykommunikációt pedig kifejezetten rossznak tartja, mert nem célirányosak az intézkedések, kevesebb társadalmi konfliktusvállalással is célt lehetett volna érni. – Olyan strukturális reformokra lenne szükség, amely biztosíthatja a hosszú távú egyensúlyi növekedési pályát – jegyezte meg Mellár.

Csaba László közgazdász professzor, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára élesen bírálta az előző kormányokat, ám úgy tűnik, a jelenlegi vezetéssel sem elégedett. Lapunknak azt mondta: 2006 óta romlik hazánk megítélése a nemzetközi közvélemény szemében, s az elmúlt hetekben újabb negatív fordulat állt be. – Aki kormányoz, az hibázik, nem nehéz kifogásolható elemeket találni, de ebben az izgalmas időszakban jó dolgok is történnek a rosszak mellett. Nem látok erőteljes munkát arra, hogy érthetővé tegye a kormány a lépéseit. A kommunikáció csődöt mondott. Kényszerhelyzet szülte rögtönzéseket vélek felfedezni, nem tudni, milyen alapon lépik azt, amit – fogalmazott. A héten azt is mondta: a jogállamiság csorbulásának gazdasági tekintetben kézzel fogható hatásai vannak. A befektetőnek – mint mondta – nem homlokcsók és adókedvezmény kell, hanem kiszámíthatóság.

Voltak, akik fogadtak az országot megbénító vasutassztrájkok idején: ha kormányra kerül a Fidesz, miniszter lesz Gaskó István VDSZSZ-elnök (Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete). – Nem változott semmit sem a Fideszhez fűződő viszonyom, és a szakszervezeté sem. Tettük és tesszük a dolgunkat: akkor és most is a hatalmon lévőkkel tárgyalunk, mert ők vannak döntési helyzetben. A 2008-as gördülősztrájk követelései ma is érvényesek: minden vasutasnak egyszeri 150 ezer forintot és a kihelyezett leányvállalatoknál dolgozók egyszeri, 10 százalékos kihelyezési pótlékának kifizetése. Ha nem kapják meg, akkor természetesen megint gördülősztrájk lesz. Annál is inkább, mert annak idején a Fidesz minden elemében támogatta, amit követeltünk, Orbán Viktor szerint is jogosan és reálisan – emlékeztetett Gaskó, aki reméli, mihamarabb tárgyalhatnak a kormánnyal. Az előjelek nem jók: Selmeczi Gabriella fideszes politikus már tavaly nyáron vizsgálatot ígért egyes szakszervezeti vezetők, köztük az 1,6 milliót kereső Gaskó „irreálisan magasnak” tartott fizetése miatt, s bár ebből semmi nem lett, a sztrájktörvény szigorítását még Gaskó saját bevallása szerint is a VDSZSZ-re szabták.

Eltűnt az utóbbi időben Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke, aki élesen bírálta a Gyurcsány-kormányt még a meggy felvásárlási ára miatt is. Hogy ma mit gondol a kormányzati politikáról nem tudni, mert nem akart nyilatkozni lapunknak. Passzivitása azért is érthetetlen, mert az utóbbi fél évben bőven voltak napirenden olyan témák, mint a hálapénz, a kórházak adóssága, a rezidensek helyzete, az egészségügyben dolgozók külföldi munkavállalása vagy a Semmelweis-terv. Utoljára szeptemberben nyilatkozott: kiállt a magánnyugdíjpénztárak államosítása mellett.

A Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a Fidesszel egyébként igen jó viszonyt ápoló elnöke többször is bírálta a jelenlegi kormányt. Éger István egy interjúban kijelentette: nem érzékeli a döntéshozóktól a fogékonyságot a problémák megoldására. A „válaszreakció” nem maradt el: a kormány közlése szerint Éger bruttó 2 millió forintos vezetői díjazást kért, mert kevesellte a havi 750 ezer forintos ajánlatot. Fizetése ügyében már az ügyészség és a szaktárca is vizsgálatot indított, mert a kamarai elnök nem hajlandó azt közzétenni. Éger szerint lejárató kampány folyik ellene és az interjút szándékosan félremagyarázták. – Nem is voltam itthon, amikor ez a purparlé elindult. Minden kormánynak jár kegyelmi időszak a hatalomba lépése után, amikor a kapcsolat- és a kompromisszumkeresés a legfontosabb. Az Orbán-kormány kegyelmi időszaka 2010 végén járt le. Utána mérleget kell vonni. A kamara ezt megtette, és nem mindenben elégedett a kormány eddigi – egészségügyet érintő – intézkedéseivel – nyilatkozta lapunknak a MOK elnöke, aki szerint az építő jellegű kritikákat azért el kellene fogadnia a kormánynak, mert ő jó szándékkal, a szakma segítéséért fogalmazta meg a bírálatát. Éger közölte: csupán anyagi forrásokat nem igénylő gesztusokat vártak volna a kormánytól, például a külföldre készülő orvosok esetében, de ők nem kaptak pozitív üzenetet, ellentétben a pedagógusokkal. – Ha a bizonytalan praxisjog rendszerének általunk évek óta elkészített anyagát megszavaznák, azzal is sokat nyerne az ágazat, és egy fillérbe sem kerül. Hatályos jogrend szabályozza, hogyan kell az ügyeleti túlóra munkát elszámolni, érvényt kellene ennek is szerezni. Nem akarunk állandóan háborúzni, eredményorientáltak és politikailag függetlenek vagyunk – fogalmazott. Fizetése kapcsán annyit mondott: a kamara nem közpénzből, hanem tagdíjból gazdálkodik, és „messze nem keres” 2 millió forintot.

Kerpen Gábort, a volt érdekvédőt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszer­vezetének harcos exelnökét szeptember végén nevezték ki az Oktatási Hivatal elnökévé. Januárra „mandátuma lejárt”, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisz­tériumhoz tartozó, súlyos tízmilliárdok felett diszponáló Wekerle Sándor Alapkezelő oktatási, szociális és ifjúsági programokért felelős programigazgatójaként az oktatási, szociális és ifjúsági pályázatok lebonyolításának megszervezése, irányítása lett a feladata. Kerpen szerint az új feladat is nagy kihívás, és fel sem merült benne, hogy veszteségként élje meg a történteket. Rajta kívül még Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazda­szö­vet­kezetek Országos Szövetségének elnöke kapott valamit egykori szövetségesétől: ma ő az Országgyűlés alelnöke. A másik korábban hangos MAGOSZ-os, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos lett – kétmillió feletti fizetésével vezeti a kormányzati bérlistát is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!