Az új választási rendszer szerint 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz nyerte volna meg a választásokat. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi kormánytöbbség politikai érdekeinek érvényesítése volt a választójogi reform előterjesztőinek célja. Gyurcsány Ferenc bojkottra szólítja fel az ellenzéket.

  <h1>A Fidesz törvényjavaslata ilyenné alakította volna a 2006-os választási eredményeket</h1>-
  <h1>2006-os választási eredmény 176 egyéni körzetben</h1>-
  <h1>Szegedi abszurd: egy választókörzet, amely nem határos önmagával (zölddel)</h1>-

A Fidesz törvényjavaslata ilyenné alakította volna a 2006-os választási eredményeket

- – Kép 1/3

A választási rendszer kidolgozásával Orbán Viktor miniszterelnök Áder János fideszes EP-képviselőt bízta meg, de a koncepciót Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az [origo] korábban azt írta: a választási térkép kidolgozásában nem Áder, hanem Kubatov Gábor pártigazgató játszott vezető szerepet. Kubatov felel azért, hogy a kampányok idején, a kopogtatócédulák gyűjtésénél minél több szimpatizánst tudjon mozgósítani a Fidesz, így információi vannak arról, hogy mely utcákban, háztömbökben találhatók főként a párt szimpatizánsai. Ezeket az információkat pedig fel lehet használni arra, hogy a körzetek határait úgy húzzák meg, hogy kedvező legyen a kormánypártoknak.

Ez egy nem demokratikus választási rendszer – állapította meg a kormányoldal választójogi reformjavaslatáról három szakértő közösen jegyzett elemzésében. 

A Haza és haladás blogon megjelent tanulmány szerint az egyoldalúan ma­­ni­­pulált egyéni választókerületi határok és más részletszabályok együttes hatására a törvényjavaslatban foglalt vá­­lasztási rendszer érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát, hiszen szinte kizárólag döntő ellenzéki győzelem esetén tudna érvényesülni ez a társadalmi támogatottság a képviselői mandátumok szintjén. 

Az új rendszer mind 2002-ben, mind pedig 2006-ban az akkori többségi vá­­lasztói akarattal ellentétes, jobboldali kormánytöbbséget eredményezett volna. (Megjegyzés a 2002-es számításhoz: a modell azon első fordulóval számol, amikor az MSZP még döntő előnyben volt az egyéni körzetekben, ez csak a második for­dulóban változott át szoros végeredménnyé. Az új törvény az MSZP–SZDSZ első fordulós előnyének szavazataiból csinálna az egyéni mandátumok szintjén gyenge FIDESZ–MDF-vezetést. Ha bármilyen formában tekintetbe vesszük a jobboldal második fordulós feltámadásának hatásait, az egyértelműen átbillenti a 2002-es összesített eredményt is.) Ez annak az eredménye, hogy az új rendszerben megnő az egyéni választókerületek befolyása a végeredményre és átalakul a kompenzációs rendszer.

Ezeket azonban a Fidesz–KDNP pártszövetség aktuális politikai érdekei szerint rajzolták újra. A stabilan jobboldali, billegő és stabilan baloldali egyéni választókerületek eddigi arányát és jellemzőit határozottan átalakítja a reform. Az új rendszerben a stabil baloldali körzetek a többieknél nagyobb népességű, elzárt, jellemzően nagyváro­sias szigetekké válnak, a stabil jobboldali választókerületek mennyiségükben és támogatottsági szerkezetükben megerősödnek, a billegő körzetek pedig határozottan jobboldalibb karakterűvé válnak. 1990 és 2010 között a billegő választókerületek valóban billegő, kiegyenlített jobb–bal támogatottságú körzetek voltak. Ha az új rendszer így marad, akkor az „új billegők” a jobboldal számára sokkal kedvezőbb adottságúak lesznek.

Bár az egyéni választókerületek területi nagysága, település- és lakosságszáma is összességében megfelelő, a nagyobb megyei jogú városok, megyeszékhelyek körzeteinek kialakítása nagyon nincs rendben. A beterjesztett törvényjavaslatban nem lehet beazonosítani egységes elveket: más logika szerint van felosztva Szeged és Pécs, mint Győr, vagy Debrecen; a hagyományosan kiegyensúlyozottabb, illetve az elmúlt két évtizedben baloldalibb nagyvárosok esetében a határok kialakítása inkább a Fidesz-KDNP politikai érdekeivel van összhangban. Az [origo] és az Index több, egységesen alkalmazott manipulációs módszert is bemutatott a héten. A lényeg: hagyományosan baloldali vagy billegő körzeteket jobboldali szavazókörökkel kiegészítve jobboldalivá tesznek, illetve a jobboldal számára nyerhetetlen balos körzetekhez újabb balos köröket csatolnak, így minimalizálva a veszteséget.

Jól mutatja ezt Szeged példája, ahol ráadásul hibáztak is az alkotók. A törvény 2. számú mellékletében szereplő választókerületi felsorolásból kiderül: Csongrád megye 1. választókerülete a térképen két, egymástól teljesen elkülönülő szigetből áll; az egyik a 43-as út mellett fekszik, a másik a Tisza-torkolatánál. Ez vagy pontatlanság, és hiányoznak területek, vagy törvénysértés, ugyanis nem csak a jelenleg hatályos, hanem a tervezett törvény szerint is csak egybefüggő területek alkothatnak egy körzetet. Szintén a 2. számú mellékletben a budai kerületek meghatározásánál Moszkva tér szerepel, miközben azt már hónapok óta Széll Kálmánnak hívják. Ez arra utalhat, hogy Kubatovék már régóta dolgoztak a térképen.

A tervezetben tetten érhető kispárt-ellenesség rontja az LMP és a Jobbik választási esélyeit: az ajánlószelvények mennyiségének aránytalan növelése és gyűjtése idejének rövidítése, valamint a „győztes kompenzáció” is. 2010-ben az LMP és Jobbik összeadott területi listaszavazat száma együttesen kevesebb mint 80 százaléka lett volna a Fidesz-KNDP győztes kompenzációs szavazatai­nak, miközben eddig ezek arra szolgáltak, hogy a vesztes jelöltállítók képviseleti arányát javítsák. Ehhez járul még a jelenleg kormányzó pártok választási esélyeit növelő körzethatár-kialakítás.

Az elemzők megállapítják: bár az új választási rendszerben is le lehet váltani a kormányt, de csak akkor, ha nagy és egységes támogatottsága van a demokratikus ellenzéknek. Közepes támogatottsági előny és fej fej melletti küzdelem esetén akkor sincs esélyük, ha a választók többsége leváltaná a kormányt. Ez a rendszer 2010-ben a jelenleg 68 százalékos Fidesz-KDNP-s mandátumtöbbséget 76 százalékossá tette volna. Sőt, 2006-ban is kormányt alakíthattak volna: az új egyéni választókerületek úgy lettek kialakítva, hogy több mint 17 százalékkal több mandátumot szerezne a Fidesz, amely öt éve jóval kevesebb szavazatot kapott, mint az MSZP és az SZDSZ.

A szisztéma 2002-es érvényesülése szintén teljesen átrendezte volna az egyéni mandátumokat – a jobboldal javára. A modellek alapján egyértelmű, hogy az ország jelentős részén a Fidesz-KDNP politikai érdekeinek érvényesítése volt az előterjesztők célja.

A héten több választási szakértő beszélt arról a sajtóban, hogy bár a javaslat formailag támadhatatlan, valójában sokkal jobban torzít a jelenlegi választási rendszernél – a mindenkori nagyobb támogatást élvező pártok, azaz jelenleg a Fidesz javára. Egy kétharmados parlamenti többséghez a 2010-es 53 százalékkal szemben már akár 30 százalékos támogatottság is elegendő.

 

Választási eredmények az új modell alapján (egyéni és listás mandátumok, kompenzációs hatás figyelembevételével, a kisebbségi kedvezményes képviselői helyek nélkül)

Párt

 

modellezett 

eredmény 2002 (199 mandátum)*

valódi eredmény (386 mandátum)

visszalépésekkel

 

modellezett 

eredmény 2006

(199 mandátum)

valódi eredmény 2006
(386 mandátum)

 

modellezett 

eredmény 2010 (199 mandátum)

valódi eredmény 2010 
(386 mandátum)

MSZP

97 (48,7%)

179 (46,4 %)

89 (44,7%)

190 (49,2 %)

21 (10,6%)

59 (15,3%)

Fidesz

96 (48,2%)

188 (48,7%)

97 (48,7%)

164 (42,5%)

173 (86,9%)

263 (68,1%)

Jobbik    

18 (9,0%)

47 (12,2%)

LMP    

8 (4,0%)

16 (4,1%)

SZDSZ

6 (3,0%)

19 (4,9%)

7 (3,5%)

20 (5,2%)

  
MDF  

6 (3,0%)

11 (2,8%)

  
Független     

1 (0,3%)

Somogyért   

1 (0,3%)

  

 

 

Ellenzéki bojkott?

Ahogy egypárti lett az alkotmány, úgy egypárti lehet a választási jog is, mint a pártállam idején, mert azt hiszik, hogy a Fidesz pártérdeke azonos a köztársaság érdekével – írta szombati Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: „ez is Orbán bűne lesz, de ha nem leszünk észnél, akkor a miénk is, ha szó nélkül engedjük”. „Alávalók” – írta a Demokratikus Koalíció elnöke, hozzátéve: a tervezet minden elemében a Fidesznek kedvez és hátrányba hozza az ellenzéket, célja pedig nem a tagolt társadalom demokratikus politikai képviseletének megteremtése, hanem a Fidesz hatalmának időbeli kiterjesztése. „Bajban vagyunk. A Fidesz le akar gázolni bennünket. Szerintem ne nézzünk csendben. Meg kellene fontolnunk, hogy bojkottáljuk a törvény parlamenti vitáját” – fogalmazott a volt miniszterelnök. Ettől csak akkor lenne szabad eltekinteni, ha a Fidesz előzetes garanciát ad arra, hogy a demokratikus ellenzék támogatása nélkül nem fogad el új választási törvényt, mert teljesen értelmetlen módosító indítványok sokaságának benyújtásával azt a látszatot kelteni, hogy normális, demokratikus eljárásról van szó, ugyanis ez az önkény diktátuma, a „forradalom” diktátuma – írta. Azt is megjegyezte: ha minden így marad, akkor jön a következő kérdés, hogy szabad-e részt venni a következő választásokon? „Hajlok arra, hogy nem. Ha megfojtják a szabadságot, a demokráciát, akkor ne segítsünk nekik ezt elrejteni, eltakarni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki a március 18-i előrehozott választás hírére utalva azzal zárta a bejegyzést: „tönkre akarják tenni a fiatal magyar demokráciát. Miért kollaborálnánk velük”?

 

Ami hiányzik

Ajánlószelvények: Nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi idő lesz a kopogtatócédulák (750 helyett már 1500) összegyűjtésére, így azt sem tudni, hogy meddig tart a választási kampány. A kötelező és jogvesztő előzetes regisztráció jogintézményének érvényesítése sem világos.

Határon túli magyarok: Nem ismert, hogy kerülnek majd be a külföldiek a választók nyilvántartásába.

Kampány: Nincs konkrét információ a kampányhirdetések szabályozásáról. Korábban szóba került a fizetett hirdetések tilalma. Nem ismert a jogorvoslat rendje.

Kisebbségek: bár a törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a kisebbségek országos listát állítsanak, és arra azok szavazhassanak, akik az adott nem­­zetiség tagjaként előzetesen nyilván­­tartásba vétették magukat; de ők a pártok országos listáira nem vok­­solhatnak. A kisebbségek az országos listáról kiosztható összesen 93 man­­dátumból egyet-egyet kedvez­mé­nyesen szerezhetnek meg, de ehhez annyi szavazat kell, hogy matematikai esélye is csak a roma, a német és a szlovák kisebbségnek van.

 

A rendszer főbb elemei

y egy forduló
y nincs érvényességi küszöb
y 200 fős parlament
y 106 egyéni választókörzet, 94 országos listás hely
y a győztes is kap kompenzációs szavazatot
y kötelező előzetes regisztráció
y könnyebb listaállítás
y több kopogtatócédula rövidebb idő alatt változatlan bejutási küszöb

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!