Hiába térítésmentes itthon a fogászati szűrés és bizonyos esetben a kezelés is, az adatok alapján nem veszik igénybe a betegek a szolgáltatásokat. Egy felnőttnek ugyanis átlagosan tíz hiányzó foga van, és ebből csak négyet pótoltak.
A szuvas és tömött fogak száma egy korábbi felmérés szerint ugyan alacsony, de ez sem ad okot az örömre. Sokan ugyanis már csak akkor mennek orvoshoz, mikor nem marad más lehetőség, mint a fog eltávolítása – vázolta a honi állapotokat a VH-nak Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. A szakember kitért arra is, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a közfinanszírozott ellátásban dolgozó fogorvosok, a problémát pedig elsősorban nem az okozza, hogy külföldre mennek a fiatalok, hanem az, hogy engednek a magánszféra csábításának és inkább azt az utat választják. A legnagyobb baj szerinte az akut forráshiány.
Fizetős ellátás változó díjakkal
„Míg az alapellátás más résztvevői havi 1,7 millió forintból gazdálkodhatnak, addig a fogorvosi rendelőknek havi 900 ezer forintból kell kifizetni a rezsit, az asszisztens és orvos bérét, járulékokat és az egyéb költségeket is” – fejtette ki Hermann Péter, aki szerint miután mindent kifizetnek, ebből az összegből szinte semmi sem marad. Az állami ellátásban dolgozó fogorvosoknak a térítéses beavatkozások jelenthetnek pluszbevételt, 18 év felett és 62 év alatt ugyanis – egyes kivételektől eltekintve – fizetni kell bizonyos kezelésekért, hiába nem magánellátásról van szó. Ilyen beavatkozás például a fogpótlás, a híd vagy egy korona készítése. Az ár persze így is alacsonyabb annál, mint amit a magánellátásban kérnek egy-egy ilyen beavatkozásért. Ugyanakkor nem egységesek a díjak.
Az állami fogászati ellátás árképzése függ attól is, hogy pontosan hol található a praxis. Bár a magánrendelés árainál mindenképpen olcsóbb egy közfinanszírozott ellátásban csináltatott korona, különbség lehet a térítési díjakban Nyugat- és Kelet-Magyarország között.
Arra a kérdésre, hogy a fiatal fogorvosok mennyire motiváltak arra, hogy a közfinanszírozott ellátásban dolgozzanak, Hermann Péter úgy reagált: jelenleg 245 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, az állami ellátásban pedig mindössze 2800 praktizáló alapellátó fogorvost tartanak számon. A helyzetet valamennyire javította, hogy a háziorvosok mellett tavaly már a fogorvosok is pályázhattak az úgynevezett letelepedési támogatásra, melynek célja, hogy megoldja a tartósan betöltetlen körzetek problémáját. Végleges megoldást azonban ez sem jelent a szakemberhiányra.
A támogatásnak hála azonban az a fogorvos, aki tartósan betöltetlen praxist vállal, akár húszmillió forinthoz is juthat. Ekkora összeg jár, ha valaki legalább 60 hónapja betöltetlen körzetben kezd dolgozni. Aki 12 hónapja üres praxist vállal, az 12 millió forinthoz juthat, 24 hónap esetében 14 millió forintra, 36 hónap esetében 16 millió, 38 hónapnál pedig 18 millió forintra lehet pályázni. Az összeg ráadásul szabadon felhasználható. (Pályázni idén november 30-ig lehet. Aki elnyeri a támogatást, annak legalább 6 évet kell az adott praxisban töltenie. Tavaly 41-en pályáztak letelepedési támogatásra, ebből 39- en adtak be sikeres pályázatot. Csak ennek köszönhető, hogy nem gyarapodott a tartósan betöltetlen körzetek száma.)
Sztrájkoló fogorvosok
„Idén márciusban az alapellátásban dolgozó háziorvosok és fogorvosok kaptak havi plusz 130 ezer forintot, melyet a rezsi kifizetésére fordíthatnak. A fogászati szakellátásnak – például a fogszabályozás, parodontológia (a fogágy megbetegedéseivel, kezelésével és megelőzésével foglalkozó szakterület) – pedig havi 150-160 ezer forintos pluszforrást ítéltek meg a döntéshozók. Ez ugyan jól hangzik, de valójában az alapellátó fogorvosok egyre jelentősebb lemaradásban vannak a háziorvosokhoz képest. Míg ugyanis a háziorvosok a négyéves felzárkóztató programnak hála havi 520 ezer forinttal kapnak most többet, addig a fogorvosok havi 130 ezres pluszt könyvelhetnek el” – részletezte Hermann Péter. Ez az összeg szinte biztosan nem elég ahhoz, hogy a közfinanszírozott ellátásban maradjanak a szakemberek.
Tavaly tavasszal egy zárt internetes szakmai portálon már több száz fogorvos írta alá azt a levelet, amely az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozással kapcsolatos problémáit tárgyalja. A levelet az akkori egészségügyért felelős államtitkárnak, Ónodi-Szűcs Zoltánnak címezték. Felmerült a sztrájk lehetősége is, amit tettek követtek. Tavaly ősszel több mint 800 praxisban három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végezték el a tb-támogatott rendeléseken.
Akkor a megmozdulást Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség tagja szervezte. Lapunknak most úgy nyilatkozott: 2017-ben 35,5 milliárd forint volt a kasszában az alapellátó fogorvosok számára, idén 32 milliárd forint áll rendelkezésre, jövőre pedig 33,5 milliárd forint az előirányzat. „Ezt nem nevezném felzárkóztatásnak. Ha jövőre nem kapják meg a fogorvosok azt a 3 millió forintot, amit az idei évre megszavaztak nekik, az jelentős kiesést jelent. Elképzelhető, hogy ebben az esetben újabb megmozdulások lesznek” – szögezte le. Úgy véli, sztereotípiaháború zajlik. Sokan, köztük a döntéshozók egy része is azt hiszi, hogy a fogorvosok tele vannak pénzzel. Ez előfordulhat a magánellátásban, de az állami ellátásban dolgozó szakemberekre ez messze nem igaz.
Évente 3 tubus
Sok esetben a gyerekeket sem viszik vissza fogászati ellátásra a szülők, pedig gondoskodni kellene a legkisebbek fogainak egészségéről is. Korábban felvetették, hogy bizonyos esetekben a családi pótlék legyen valamivel kevesebb, ha erre nem figyelnek a szülők, ami komoly közfelháborodást okozott. Pedig ez valóban a fiatalok érdekét szolgálná.
Tavasszal a Népszava írt arról: lesújtó állapotban van a magyar 12 évesek fogazata, pedig az állam teljesen megtéríti a fogászati ellátást a gyerekeknek. A Council of European Dentist legutolsó adatai szerint Európában mégis a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már csak alig nyolcaduknak van ép fogsora, az átlagos magyar hatodikosnak háromnál több foga hiányzik, lyukas vagy tömött – közölte a lap. Pedig a rossz fogak szájüregi, emésztőszervi daganatokat, keringési megbetegedéseket is okozhatnak, vagyis súlyos következményei lehetnek, ha valaki elhanyagolja a rendszeres szűréseket és kezelést. Mégis, úgy tűnik, hogy az átlagos magyar évente 3 tubus fogkrémet és másfél fogkefét használ el. Ez olyan, mintha kétnaponta egyszer mosna fogat egy használhatatlanra kopott kefével.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
