Viharos gyorsasággal robbant be a legnagyobb, multimilliárdos agrármágnások klubjába Mészáros Lőrinc. Akit ugyan saját bevallása szerint a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor segít, ám a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a középmezőnyben játszik. Messze nem akkora ember még a „földeken” mint Csányi Sándor. Viszont szépen hízik, és vele együtt zárkózik fel az új nemzedék: nyomában „liheg” egy újabb családi vállalkozás.


Felosztják a piacot

Új szereplőként jelentek meg az élelmiszerpiacon Matolcsy György jegybankelnök rokonai: Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán cégeiken keresztül   99 százaléknál is nagyobb tulajdonrészt szereztek a Pécsi Sörfőzde Zrt.-ben. Közleményük szerint „a jelenlegi piaci trendeknek megfelelően független kisüzemi sörfőzdét” építenének a gyár tradícióira alapozva. A jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám pedig nemrég adta bérbe balatonakarattyai földjét egy kisüzemi sörfőzésbe kezdő kft.-nek. Igaz, ezzel a két ügylettel együtt sem lesz erős szereplője gyorsan a Matolcsy-rokonság az élelmiszeriparnak, ám felbukkanása egy trendet jelez. Aminek lényege, hogy a „bizalmi családok”  átveszik az agráriumot is.

Ennek a folyamatnak a részeként mozog az élelmiszer- és feldolgozóipar területén Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos mindenes. A vagyonát tavaly 100 milliárd forinttal növelni képes Mészáros érdekeltségei egyre-másra vásárolták fel a földeket és a cégeket: több ezer hektárnyi birtokokhoz jutott az elmúlt évek állami földárverésein, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik, malmot üzemeltet, emellett ásványvízzel és borral is kereskedik. Az aranykalászos gazda minősítéssel is rendelkező felcsúti polgármester agrárbirodalmának  ékköve továbbra is a Búzakalász 66 Kft., de felvásárol más cégeket is.

Tavaly például csaknem 4000 hektár bérelt állami földterülethez jutott Mészáros azzal, hogy megszerezte a korábbi Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Zrt. jogutódjaként működő céget. Újabb szerzemény a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt., a Csabatáj Zrt., a bodrogkeresztúri Dereszla Kft. és a Henye Borászat Kft. is. Mészáros gyorsan megvált ugyan a Bakony Hús Kft.-től, de alcsútdobozi mangalicatelepe és a csákvári sertésfarmja gőzerővel termel. Előbbi az állami és az uniós támogatás mellé miniszterelnöki avatót is kapott, és Mészáros következő beruházásához is megvan már az állami pénzügyi segítség: 6,2 milliárd forinttal támogatja a kormány a kiemelt beruházássá nyilvánított, Visontán tervezett búzakeményítő gyár építését, melynek alapkövét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen rakta le Mészáros.


Még Csányi a csúcson

A felcsúti polgármester terjeszkedése irányának helyességét jelzi, hogy a száz leggazdagabb magyar vállalkozó közül tizennyolcan teljes egészében mezőgazdasággal foglalkoznak vagy a portfóliójuk jelentős részét teszik ki az agrárvállalkozások, az első harmincból pedig nyolcan sorolhatók ide. Persze Mészáros Lőrinc még nagyságban, befolyásban meg sem közelíti a vagyonban és élelmiszer-ipari pozícióban is a toplista élén álló Csányi Sándor OTP-vezért. A napi. hu számítása szerint a Csányi élelmiszer-ipari és mezőgazdasági cégeit – a Pick Zrt.-től a Bóly Zrt.-ig – összefogó Bonafarm  Zrt. tavaly 175 milliárd forintos árbevételt ért el.

A Csányi-birodalomhoz kell számolni a Világgazdaság szerint a több mint 200 milliárd forint forgalmú nádudvari integrátort, a KITE Zrt.-t és az MCS Vágóhíd Zrt.-t is. Az évi egymillió sertés feldolgozására képes mohácsi gigavágóhíd pedig nemrég került formálisan – vagyonkezelő cégek közbeiktatásával – Csányi tulajdonába.

A tervek is ambiciózusak: a Bonafarm 2024-ig 120 milliárd forint befektetéssel számol, amelynek felét a Pick húsüzemfejlesztésére szánják. A Csányi-gazdaság fejlődését az is segíti, hogy az általa használt területet mintagazdasággá minősítette a kormány, így nem vonatkozik rá a földtörvény szabta 1200 hektáros felső birtokhatár.

A korábban a legnagyobb „földoligarchák” között számon tartott  Leisztinger Tamás a napi.hu számítása szerint tavaly ugyan 7,5 milliárddal növelte az összvagyonát, agrárportfóliója azonban zsugorodott. A Világgazdaság összesítéséből kiderül, hogy tavaly év elején még 20 ezer hektáron gazdálkodó vállalkozó eladta az Agárd környéki mezőgazdasági vállalkozásait, és megvált az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.-től is –  az öt Fejér megyei érdekeltség és a volt állami gazdaság több mint 10 ezer hektáros birtokot jelentett.


Nem járhatnak rosszul

Az ágazatot és a kormányzat szándékait ismerő forrásaink szerint a Csányi–Mészáros–Matolcsy-rokonok alkotta triumvirátus nyerő szériája a jövőben is folytatódni látszik: rebesgetik, hogy újabb, kiváltságokkal járó mintagazdaságokat jelölhet ki a kormány, ráadásul, ha a Fidesz 2018-ban újra győz a választáson, előveszik az Agrárkamara  nemrég kiszivárgott, ám a felháborodás miatt egyelőre jegelt koncepcióját az „integrált mezőgazdasági termelés?szervezésről”.

Márpedig a tervezet „egy politikavezérelt, az integrátoroknak előjogokat, a gazdáknak főként kötelezettségeket biztosító feudális viszonyrendszert” hozna létre. Ez a leendő, sarkalatos törvény jelölné ki a földművelésből élő gazdák integrátorok alá szervezésének kereteit. Évekkel ezelőtti lemondásakor Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára a tervezett új rendszer lényegét úgy fogalmazta meg, hogy a kormány kivételez néhány agrároligarchával, és úgy alakítja a törvényeket, hogy egy-egy régió teljes mezőgazdaságát ők tudják majd irányítani integrátorként, vagyis ők lesznek a főszereplők, a profit javát is ők viszik, a gazdáknál pedig jobbára csak a kockázat marad.

„Ez a rendszer a feudális viszonyokat, vagy még inkább a téeszek világát hozná vissza, és egyértelműen a Mészáros- és a Csányi-féle nagy oligarcháknak kedvez” – állapította meg kérdésünkre Harangozó Gábor.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke szerint ráadásul ez segítheti az agrároligarchákat  a túlélésben akkor is, ha „esetleg valamilyen okból Magyarországnak el kellene hagynia az Európai Uniót”. Az ország kilépése esetén ugyanis az ebben a rendszerben helyzetbe hozott, megerősített nagybirtokok méretüknél és az élelmiszeriparban betöltött súlyuknál fogva garantáltan életben maradnának, még akkor is, ha az EU-ból való távozás hektáronként 70–100 ezer forintos hektáronkénti uniós területalapú támogatás elvesztésével is jár majd. Ugyanez a bevételkiesés viszont a szakpolitikus szerint padlóra küldené és csődbe vinné a néhány tíz, de még a pár száz hektáron gazdálkodó kisebb gazdákat.

Ők 30-40 ezren is lehetnek, és nem tudnák kigazdálkodni még a földárveréseken hitelből megszerzett földjeik törlesztőrészletét sem. Az ő tönkremenetelük pedig tovább erősítené az oligarchák monopolhelyzetét.

Akik ezután az élelmiszer-ipari láncokra is rátenyerelhetnének. Az uniós kilépés esetén ugyanis versenyhátrányba kerülnének az importvámok miatt a külföldi termékek, a kisebb termelők portékáinak ára pedig az egekbe szökne (hiszen kiesett a közösségi támogatás). Magyarán mindenki a nagyok portékáit venné, tarolna a Csányi-szalámi, a Mészáros-víz vagy a Matolcsy-sör. És miután mindenki más kiszorult a piacról, az árakat az oligarchakör határozná meg.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!