Megnyomorít az ingatlanlufi – Gátolja az állásváltást és elszívja a fizetéseket

„Két évvel ezelőtt adtam el a békásmegyeri panellakásom, akkor még azt gondoltam, jó áron. Egy kis részesedése a testvéremnek is volt benne, így végül 9 millió forintom maradt. Azt hittem, ha felveszek mellé néhány millió forintot, tudok venni egy kis lakást valahol Budán, de hamar kiderült, hogy ez szinte lehetetlen, legfeljebb egy lepukkant lyukra futotta volna, vagy egy kisebb panelra, mint ahonnan eljöttem.

Azt gondoltam, a lakásbérlés átmeneti megoldás lesz, ehhez képest már két éve fizetek havi százezer forintot egy 30 négyzetméteres garzonért” – meséli Andrea, aki végül 20 millió forintért vesz lakást Pesten, nem túl közel a belvároshoz. Még a több mint 10 millió forintos hitelnek is kevesebb lesz a törlesztőrészlete, mint a havi bérleti díj, de egyedülállóként, viszonylag jó fizetés mellett is tele van bizonytalansággal, hogy bírni fogja-e. „Volt, hogy teljesen kilátástalannak éreztem a helyzetet. Ha véletlenül felkerült a hirdetési oldalakra egy jó állapotú, nem túl drága lakás, gyakorlatilag lehetetlen volt lecsapni rá. Előfordult, hogy a meghirdetés napján délután háromra mentem volna megnézni egy lakást, de az ingatlanos fél 1-kor hívott, hogy már elkelt. Finoman a tudomásomra hozta, hogy ebben a helyzetben nincs idő hezitálni vagy többször megnézni egy lakást” – mondja Andrea, aki végül úgy tudta „lestoppolni” az egyébként kompromisszumok árán kiválasztott lakást, hogy egy másik vevő fölé licitált félmillió forinttal.


Egyre több év

Példája nem egyedi, lakáshoz jutni ma egyáltalán nem egyszerű, az Otthontérkép szeptemberi felmérése szerint Budapesten átlagosan 12, országosan pedig 8 évnyi átlagjövedelem kell egy közepes méretű lakás megvásárláshoz. Már ha az ember egyáltalán nem költ másra. Az arány sokkal rosszabb, mint például három éve, a lakásárak ugyanis kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a jövedelmek. „A keresett, népszerű városrészekben a jó adottságú, kedvező beosztású, tájolású ingatlanokért verseny van, könnyű lemaradni, és nem ritka a licithelyzet sem. Ez ugyanakkor jelentős mértékben függ az ingatlan árától, fekvésétől, minőségétől” – erősíti meg Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy gondolja: az árak – ha nem is olyan lendülettel, mint az utóbbi két évben, de – egy-két évig még nőnek.

„Fontos megjegyezni, hogy az ingatlanpiac meglehetősen koncentrált, az ország nagy részén alig érezhető az élénkülés, tehát az aktivitás csak a nagyobb városokban és közvetlen szomszédos településeiken, valamint a Balaton vízparti településein érzékelhető. Budapesten belül is jelentősek az eltérések. Ez a koncentráció is hozzájárul ahhoz, hogy az árak továbbra is (változó mértékben, de) emelkedő tendenciát mutatnak” – teszi hozzá az elemző.


Két év alatt egy ház ára

Akit az élet is igazol, mert míg a magyar tengernél, illetve Kaposváron és 10-15 kilométeres vonzáskörzetében jelentősen megugrottak az árak, Somogy megye más részein még a 2008-as válság előtti árak is illúziónak tűnnek. Pedig egyre többen költöznének el Dél-Somogyból, hiszen a munkanélküliséggel sújtott településekről hatalmas az elvándorlás, s nemcsak Nyugat-Európába, hanem az Észak-Dunántúlra, Székesfehérvárra, no és természetesen Budapestre. Csakhogy sokakat kötnek röghöz az alacsony árak.

„A férjem Mosonmagyaróváron kapott munkát – meséli a kadarkúti Ildikó –, és nekem is lenne állásom Győrben, így felmerült, hogy odaköltözünk. Csakhogy míg a három és fél szobás házunkat nagyjából 5-6 millió forintért tudnánk eladni, addig ennyi pénzért nemhogy Győrben, de még egy környékbeli faluban sem kapnánk semmit. Két gyerekkel viszont nem mehetünk másfél szobás panelba, ráadásul, ahogy néztük a kínálatot, kilencmillió alatt még ilyen kis lakást sem találni. Így aztán a férjem hetel, hétfő hajnalban utaznak el két kollégájával, s pénteken éjjel vagy szombat délelőtt jönnek haza. Mennénk mi a munka után, de nem szívesen költenénk el egy fél élet munkájából felépített ház árát két év alatt albérletre.” (Ez persze az ország más részein is így van – lásd keretes írásunkat.)

A „durvuló piac” pedig azt jelzi: esély sincs a váltásra. A KSH szerint csak 2016-ban 13 százalékkal drágultak a használt lakások piacán, és az új lakások is több mint 10 százalékkal. Annak ellenére, hogy a kínálat egyre nagyobb: tavaly összesen közel 5200 új lakás épült, és 4860-at adtak el. Kezdetben inkább a kereslet húzta az árakat – több vásárló volt, mint eladó lakás –, mára egyes területeken már versenyeznek egymással a projektek, nem ritka, hogy 100-200 lakásos épületek épülnek egy utcában vagy közvetlenül egymás mellett. Annak ellenére, hogy logikusnak tűnne, ezek között verseny alakuljon ki a vevőkért, mégsem ez történik, mert van kereslet. „Az árakat valójában képtelenség lenne csökkenteni, elsősorban a kivitelezésiköltség-növekedés miatt” – utal Soóki-Tóth Gábor az építőiparban tapasztalható munkaerőhiányra, amely megnehezíti a kivitelezők dolgát, és drágítja az építkezéseket.


Kockázatosak lehetnek az újak

Ám ahogy a lakásárak növekedése is kitart, úgy az építési kedv sem lankad. Az Otthon Centrum szerint idén még a tavalyihoz képest is mintegy 60 százalékkal bővült az új lakásprojektek száma Budapesten, a vidéki városokban pedig mintegy megháromszorozódott (jóval alacsonyabb bázisról indulva), miközben a magánemberek közül is többen fognak építkezésekbe. Emellett egyre több új ingatlanfejlesztő cég is megjelenik a piacon. „Ahogy minden ingatlanpiaci felívelés idején tapasztalható volt, más ágazatokban sikeres befektetők keresik az ingatlanfejlesztésben rejlő üzleti lehetőséget. Ez önmagában még nem baj, viszont nyilvánvaló hogy a vásárló szempontjából nagyobb kockázatot jelent egy referencia nélküli, saját bejáratott kivitelezési háttérrel nem bíró vállalkozás projektjébe beszállni – különösen ha részletekben kell megvenni a lakást készültségi fok függvényében történő befizetésekkel – mint az olyan nagy múltú szereplőktől vásárolni, akik akár évtizedes referenciával rendelkeznek és legfeljebb 10-15 százalék foglalót kérnek és a lakás vételárát csak a birtokba adáskor kell kiegyenlíteni” – hívja fel a figyelmet a szakértő.


AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTÉK:
F. SZABÓ KATA, KÖVESDI PÉTER, UNGÁR TAMÁS, VAS ANDRÁS 
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!