Az még hagyján, hogy az OTP-részvény padlót fogott a Fidesz-frakció devizahiteleseket mentő javaslatára. Láttunk már ilyet.
A forintgyengülést is megszokhattuk, ha ötletelnek a kormánypártiak. Az már azonban egy kicsit erős, hogy londoni becslések szerint az éves magyar össztermék (GDP) 3 százalékát is elérheti a bankrendszer vesztesége.
Eleve piros betűs napnak indult a pénteki kereskedés a pesti tőzsdén, ám Lázár János frakcióvezető által ismertetett, a devizahiteleseket „megmentő” javaslat után szabadesésbe kezdtek az árfolyamok. A tervezet szerint a devizahiteleseknek lehetőségük lenne arra, hogy fennálló tartozásukat rögzített árfolyamon fizethessék vissza. Ez a fix árfolyam 180 forintos frankot és 250 forintos eurót jelentene. A fix és a piaci árfolyam különbözete okozta veszteséget pedig a bankszektor fizetné.
A legnagyobb lakossági bank tőzsdei szabadesését csak a kereskedési szabályzat állította meg, ugyanis napon belül nem lehet túllépni a 15 százalékos ajánlati limitet. Így 3560 forint alatt már nem születhettek kötések az OTP-re.
Az OTP devizaalapú lakáshitel-állománya 950 milliárd forintra tehető, s ennek jó része svájci frank alapú – mondta Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője. Eszerint 100 százalékos visszafizetés esetén 200 milliárd forint körüli veszteség érné az OTP-t, ám ekkora visszafizetési hajlandóság valószínűtlen. A kormány is 20 százalékkal számol. A javaslat ebben a formában valószínűleg nem is valósul meg – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, mondván, a későbbiekben arra számíthatunk, hogy bizonyos feltételek fellazulnak vagy legalább részben kompenzációt kapnak a bankok. Így az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy 25-30 milliárd forintos veszteség érheti az OTP-t.
Az RBC Capital Markets londoni elemzői szerint 16 milliárd eurónak megfelelő, jelentős részben svájci frankban denominált hitelállomány van kint a magyar devizahiteleseknél. Ha a javaslatot jelenlegi formájában fogadják el, az akár 3,4 milliárd euró – az éves magyar hazai össztermék (GDP) több mint 3 százalékának megfelelő – veszteséget is okozhatna a magyar bankrendszernek. Míg a Nomura pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek becslése szerint 2,5 milliárd eurós veszteséggel járhatna a bankrendszernek, ha a devizahitelesek egyszerre, csökkentett árfolyamon fizetnék vissza adósságukat, de a ház szerint a magyar háztartások gyenge pénzügyi helyzete miatt nem valószínű, hogy sokan élnének a lehetőséggel.
Azt is észre kell venni ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés a kormányzat részéről a többi hazai eszközt is megrendítené – hangsúlyozta Herczenik Ákos, mondván, a forint, a részvények és a kötvények egyaránt kockázatossá válnának a külföldi befektetők szemében.
A legélénkebben a devizapiac reagált. Az euró már az első hullámban 282 forintig, a frank 232 forintig drágult, majd további forintgyengülés bontakozott ki.
A bankok ne rinyáljanak!
A kormánypárti frakcióülésről készült tudósítások „érdekes” képviselői véleményekről számoltak be: volt olyan képviselő, aki „a bankrendszer bedőlését jósolta”, a többség azonban úgy vélekedett, hogy „a bankok ne rinyáljanak!”
Az MNB figyelmeztet
A Magyar Nemzeti Bank közleményben emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban számos javaslatot terjesztett elő a kormány számára a hitelesek terheinek könnyítése érdekében. Továbbá újra felhívta a figyelmet, hogy csak olyan megoldás lehet megfelelő a hitelesek terheinek csökkentésére, mely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét.
Állóháború a frankfronton
A svájci jegybank kedden az euróhoz láncolta a frankárfolyamot, de az alpesi ország pénze továbbra is menekülőeszköz. Praktikusan a jegybank adja, vagyis tudatosan gyengíti, a vagyonmentők meg veszik, s ezzel önkéntelenül erősítik a frankot. A frankárfolyam euróhoz leláncolásának hatásaként jó eséllyel elfelejthető a 270 forintos frank, de úgy tűnik, hogy a 200 forintos svájci frankban sem reménykedhetünk belátható időn belül. Magyar szempontból a devizapiaci állóháború nyomán hosszú hónapokra a 225-235 forintos szűk sávba szorulhat a svájci frank árfolyama, ami a devizahiteleseknek még, úgymond, a jobbik eset. Rosszat sejtet azonban, hogy a forint és a frank viszonya nem közvetlenül érvényesül a devizapiacon, hanem az euró/frank kurzus az euró/forint áttéten keresztül fejti ki hatását. Ez a „racsni” pedig azzal jár, hogy mostantól a frankhitelesek immár az euróért izgulhatnak: amennyiben ugyanis a jövőben egy euróért a mostaninál több forintot kellene adnunk, akkor számunkra a frankárfolyam is újra elszállhat.
Az MSZP véleménye szerint a Fidesz pénteki javaslata nem jelent érdemi megoldást a devizahitelesek problémáira, ezért Burány Sándor arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a pénzügyi szakemberekkel és az ellenzéki pártokkal. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának szocialista tagja szombati, az OTP Nádor utcai székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Lázár János pénteki bejelentése nem ad érdemi megoldást a devizahitelesek problémáira, ráadásul „többet ártott, mint használt”, mert a devizahitelesek nagy részét a korábbinál is nehezebb helyzetbe hozza. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ha a forint árfolyama tovább romlik a svájci frankhoz képest, akkor a törlesztőrészletek is tovább fognak nőni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hitelfelvevők nagy része nem tud élni a végtörlesztés lehetőségével, mert nincsen hozzá elegendő megtakarítása. A képviselő ezért arra is felszólította a Fideszt, hogy „nézzen szembe a tényekkel és (…) őszintén mondja meg Magyarországnak, hogy hazudott, amikor az állította, hogy pénzügyi szabadságharcunk sikerrel járt”. Burány Sándor szerint a fideszes politikusok „felelőtlen nyilatkozatai több kárt okoztak a hazai devizahiteleseknek, mint amennyi kárt tudna okozni a világ valamennyi jegybankja”.
Az LMP szerint a Lázár János által pénteken bejelentett javaslat a „gazdasági ámokfutás egy újabb lépése”, amely csak pár tízezer embernek nyújtana segítséget, miközben milliók isszák meg a levét – véleményezte a Fidesznek a devizahitelek csökkentett árfolyamon történő végtörlesztéséről szóló elképzelését Vágó Gábor. A párt szóvivője azt mondta, hogy a kormányzat gazdasági kérdésekben tanúsított felelőtlensége tovább növeli a magyar piacok bizonytalanságát, ugyanis az ilyen bejelentésekkel nem csak a devizahitelesek helyzetét nehezítik tovább, de a magyar gazdaság egészét teszik kockára. Pártja korábbi javaslatát megismételve azt kérte, hogy az állam és az önkormányzatok részvételével hozzanak létre egy ingatlanalapot a lejárt tartozású hiteleseknek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
