Francia sztrájk, európai káosz

A 140 ezer embert foglalkoztató, csaknem 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott francia állami vasúttársaság, az SNCF modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik kampányígérete volt. Ahogy a korábbi kormányoknak is, de azok előbb vagy utóbb feladták az átalakítási terveket. A reform egyik legfontosabb eleme, hogy a vasúti hálózaton piaci versenyt alakítsanak ki, a céget részvénytársasággá alakítsák, és megszüntessék a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét. A vasutaspálya ma egy életre szól. 52 és 57 év között nyugdíjba lehet vonulni, és az alkalmazottak ingyen vonatozhatnak. A kormány ugyanakkor azt is közölte, hogy a tervezett átalakítások nem jelentik azt, hogy a jövőben a céget privatizálnák, de a vasutasok ezt nem hiszik el.

A munkabeszüntetés kedden kezdődött, és – úgynevezett gördülő módszerrel – legalább 3 hónapig tart. A vasutasok nyár elejéig a hét öt napjából kettőben sztrájkolnak. Legközelebb most, a hét végén szüntetik be a munkát. Már az első napokban súlyos fennakadások voltak a közlekedésben, miután átlagban csak minden tizedik vonat állt forgalomba. A leállás idején a Londonba közlekedő Eurostar-járatoknak csak háromnegyedét indították és indítják a jövőben. Németország irányába minden harmadik vonat közlekedik majd, Olaszország, Svájc és Spanyolország felé viszont egyáltalán nem lesz vasúti közlekedés a sztrájk napjain.

Az SNCF reformjáról szóló törvénytervezetet április 17-én tárgyalja a nemzetgyűlés. Az egyeztetések folyamatosak a kormány és a szakszervezetek között. A cég vezetői bejelentették, hogy a dolgozók 33 százaléka vett részt az első munkabeszüntetésben. A legaktívabbak a mozdonyvezetők (77 százalék) és a jegykezelők (69 szá¬zalék) voltak.

Felmérések szerint a közvélemény egyelőre indokolatlannak tartja a sztrájkot, a megkérdezettek többsége nem ért egyet a francia vasutasokkal.

 

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!