Futószalagon szűrt babák

Akár másfél órán át is figyelheti egy védőnő a családnál, hogy a baba miképpen nyúl egy játékért, mennyire szabad a mozgása, melyik kezét használja, hogyan forgatja a fejét és a szemét. Már amikor van ennyi ideje házhoz járni, amiből mostanság egyre kevesebb jut. Ennek egyik oka a csecsemők érdekében tavaly bevezetett új rendszer, aminek lényege, hogy a csecsemő születésétől egyéves koráig hét alkalommal végeznek szűrést a védőnők az intézményi tanácsadás során, és speciális kérdőívek segítik a fejlődésbeli problémák felismerését. A szándék jó, a megvalósítás katasztrófa

Csősz Katalin, a szakdolgozói kamara védőnői tagozatának elnöke ugyanis arról beszélt lapunknak: nem gondolták végig, hogy azokon a helyeken, ahol 6-7 védőnő végez tanácsadást és 200 ellátott van, lehetetlen a most meghatározott, heti egyszer két órában minden babát szűrni a központi tanácsadóba, ha erre mindössze egyetlen helyiség van. Nagyon hiányzik tehát a megfelelő infrastruktúra, a helyiségek. Ha pedig ez meglenne, és több időt töltenének a központban, házhoz nem tudnának annyit menni.

Probléma az is, hogy hiába telt el nyolc hónap az indulás óta, a védőnők központi rendszere, ami biztosítaná az egységes adatátadást, működésképtelen, az informatikai háttéren most dolgoznak. Arról nem is szólva, hogy legalább 400 védőnő hiányzik a rendszerből. Pedig ők egyszerre több, különböző anyagi helyzetű családhoz is eljutnak, így nagyon sokat tudnának segíteni a rászorulókon is, ha megfelelő támogatást kapnának, de sajnos ez sem valósulhat meg.

Kukában landolt adományok

A gyermekholmik egy részét manapság csillagászati áron kínálják, így sokan használtan vásárolnak babakocsit, ruhákat, bútorokat, de vannak, akik így sem engedhetnek meg maguknak sok mindent. Az édesanyák között azonban létezik összetartás és segíteni akarás, de sok adomány sosem jut el a rászorulókhoz. Ennek oka, hogy bár vannak, akik babakocsit, mellszívót, ruhákat adnának oda teljesen ingyen, ezeknek nincs hely a védőnői szolgálaton. Márpedig ők tudják a legjobban, hogy ki az, aki tényleg rászorulna ezekre és akitől el is fogadnák a családok.

„Több olyan holmim is volt, amit szerettem volna elajándékozni. Kérdeztem a védőnőt, hogy nála ott lehet-e hagyni például egy babakocsit, ami azért egyébként sem olcsó dolog. Azonban helyhiány miatt erre sajnos nem volt lehetőség, nincs kapacitás ingyen dolgokat befogadni. Láttam persze két kukászsákot, amiben ruhák voltak, és többeknek javasolta is, hogy válogassanak. De tapasztalatból tudom, hogy kevesen állnak neki adományruhák között turkálni, miközben három másik, láthatóan tehetős, puccos anyuka is ott van. Egyszerűen ez túlságosan megalázó és kínos, én sem állnék neki így kisnadrágot keresni a fiamnak” – mondja egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő anyuka.

Szerinte azért is különösen fontos a védőnők szerepe, mert a háziorvos gyakran csak akkor látja a babákat, mikor oltás miatt keresik fel őket, míg a védőnő gyakrabban találkozik a családdal. Az anyák szívesebben nyílnak meg neki, kérdeznek tőle. „Nálam általában egy órát töltött el, így a kapcsolat is közvetlenebbé vált. Bár nem mindenben tudott segíteni, mikor például kérdeztem tőle, hogy mi lehet a kiütés a babámon, csak annyit válaszolt, hogy el fog múlni. Nem múlt el, és a szakorvosnál végül kiderült, hogy laktózérzékenység miatt alakultak ki. De beszélt a szoptatás fontosságáról, és a családi programokra, például a ringatóra is ő hívta fel a figyelmet, ahogy a szoptatási tanácsadásra is” – teszi hozzá.

Csak időponttal szabad!

Korábban egyébként a házi-gyermekorvosi rendelőben a védőnővel is találkozhattak az édesanyák. Ők felügyelték például, hogy ki mikor jön. Hamarabb bekerülhettek az elsőbabás nők, és már kint lemérték a kicsik súlyát és hosszát is. Ebben a rendszerben a védőnő gyakrabban találkozott a családokkal is, de ez mára teljesen megszűnt.

„A gyermek féléves koráig sokat láttam a védőnőnket, az első két hónapban hetente találkoztunk, volt, hogy másfél órát is nálam töltött. A babám most nyolc hónapos és telefonon már egyáltalán nem könnyű elérni a védőnőt. Van, hogy csak ötödik-hatodik hívásra tudja felvenni. Nem tudom, hogy milyen pluszfeladatokat kaptak, de érezhetően több a munkájuk. Korábban bármikor lemehettem a védőnői szolgálatra is, most már csak akkor, ha időpontom is van. Nem értem, hogy mi az oka ennek, hiszen a háziorvosokkal már nem dolgoznak együtt, tehát elvileg kevesebb a feladat, de mégis nehezebb elérni őket. Talán több a papírmunka” – meséli az édesanya, aki kitért arra is, hogy egy néhány hetes-hónapos babával bizony nem könnyű odaérni valahova időre, hiszen mindent az határoz meg, hogy épp milyen a baba kedve, mire van szüksége. Komoly nehézség tehát, hogy már nem lehet bármikor beugrani a tanácsadásra. Szerinte rugalmasabbnak kellene lenni, hiszen mégiscsak babákról van szó.

A kötelező szűrést természetesen korrektül megcsinálják a védőnők, de Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke tapasztalatai alapján most még rosszabb az együttműködés a háziorvosokkal, mint korábban. „Év eleje óta már hivatalos, központi védőnői utasítás, hogy sehol, semmilyen módon nem dolgozhatnak együtt a házi gyermekorvosokkal. Ennek egyik oka, hogy nekik egyetlen számítógépes rendszerük sem kompatibilis az orvosi rendszerekkel. Most dolgoznak rajta, állítólag a jövő év folyamán már kapcsolódhatnak, de addig nem” – mondja Póta György.

A felvitt adatokat jelenleg nem láthatja a háziorvos, a szűrések eredményeiről papíron tájékoztatják őket a védőnők. Ezzel az a probléma, hogy nehezebb felhasználni őket a betegellátás során, hiszen egyenként kell beírni az adatokat a számítógépbe, ami jelentős pluszmunka.

Megalázó kereset

Az informatikai háttér hiányosságaira Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védő- nők Egyesületének elnöke is kitért, mint mondta: még mindig nem tudni, mikorra lesz működőképes a rendszer. Szerinte az új típusú szűrés miatt leterheltebbek a védőnők, és nem elegendő a rendelési idő sem, ami folyamatos nehézségeket okoz.

Égető problémát jelent a fizetések közti komoly egyenlőség is, gyakran egy pályakezdő is ugyanannyit keres, mint az, aki 30 éve dolgozik. Sőt előfordul az is, hogy egy fiatalabb kolléga többet visz haza. Arról nem is szólva, hogy tavaly nem béremelést, hanem pótlékot kaptak, és ezenkívül továbbra is csak a garantált bérminimum az alapfizetés – a szakdolgozói bértábla helyett –, ami megalázóan kevés. Óriási szükség volna egy egységes bértáblára. „Át kellene gondolni a feladatköröket is, és vonzóbbá tenni a hivatást, hiszen messze nincsenek elegen a kolléganők, ezer körzetben van szükség jelenleg helyettesítésre. Az is enyhítene a leterheltségen, ha szolgálati járművet biztosítanának azokon a területeken, ahol kistelepülések között ingáznak a védőnők, hiszen ezzel nagyon sok időt tudnának spórolni. Sokan megriadnak attól is, hogy milyen kevés pénzért mekkora felelősség az övék” – fejti ki Csordás Ágnes Katalin.

Gyakran javasolt Dévény-torna

Az említett óriási felelősséget az utóbbi időben, úgy tűnik, komolyabban veszik a védőnők, Póta György úgy véli, a fejlődés neurológiában kicsit át is estek a ló túloldalára, nagyon sok olyan gyermeket szűrnek ki, akinél ez nem indokolt. Kevesebben vannak, akiknél valós a probléma. Ez azért van, mert a protokollt követik. „Túl sok gyermeket küldenek el például Dévény-tornára, mivel nincs orvos szakmai továbbképzésük, gyakorlatuk a fejlődési rendellenességek szűrésében, és gyakran biztos, ami biztos, inkább javasolják a tornát” – mondja a házi gyermekorvos.

Egy lapunknak nyilatkozó másik édesanya elmondta: a védőnője nagyon kedves, bár néha ő is tud olyan szakmai dolgot kérdezni, amire nem tudja a választ. Jelenleg havonta találkoznak, ilyenkor kikérdezi a lánya állapotáról. Neki egyébként nem a saját védőnője, hanem egy helyettesítő kolléga javasolta a Dévény-tornát, miután kiderült, hogy az újszülöttnek 7-es volt az Apgar-értéke. Ez az a mérési módszer, amely segítségével a babák állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után 5 különböző életfunkció alapján. Ez 7–10-ig számít jónak. Az édesanya elmondása szerint bár a baba szinte végigsírja azt a 45 percet, míg tart a dévényes foglalkozás, utána mozgékonyabb és élénkebb, a fejét többet forgatja. Jót tesz neki a foglalkozás, amiért egyébként alkalmanként (2 hetente) 5000 forintot kell fizetniük. Bekerülni sem volt egyszerű, négy hetet kellett várni az első foglalkozásra még magánellátásban is.

Magukra hagyott babák

Az utóbbi években a gyermekvédelmi törvényeket is szigorúbban veszik, a védőnők aktívabban működnek együtt a gyermekvédelmi szolgálattal. Ennek egyik oka az lehet, hogy több olyan eset is volt, mikor egy gyermek halálához vezetett többek között az is, hogy a rendszerben dolgozók nem látták, milyen nagy a baj és nem emelték ki a családból a kicsit. Ilyen volt például a 2016-ban halálra éheztetett gyöngyösi kislány esete, aki másfél éves korában nem érte el a 3,5 kilogrammot, mert nem táplálták megfelelően. Vagy mikor egy recski kisfiú azért halt meg tavaly, mert két hónapos korában koponyatörést szenvedett vélhetően szülői gondatlanság miatt. Az érintett család idősebbik gyermekét korábban már kiemelték a családból, mert két hónap alatt háromszor szenvedett életveszélyes fejsérüléseket. Akkor komoly bírálatokat kapott a gyermekvédelmi rendszer, és a média is rendszeren foglalkozott a hiányosságokkal. A védő- nőkkel kapcsolatban nem merült fel, hogy hibáztak volna, de nehézséget okozott, hogy nem mindig vették elég komolyan a gyerekjóléti szolgálat felé tett jelzéseiket.

A szakemberek szerint ahhoz, hogy egységesebb, hatékonyabb és működőképesebb legyen a rendszer, nagy szükség volna egy országos védőnői szolgálatra, mert most nincs egységes szakmai vezetés, és a munkáltatók is különbözőek. Van, ahol az önkormányzat, de akadnak egyéni vállalkozók is. Ennek megoldása 10 éve húzódik, és csak remélni lehet, hogy nem kell még 10 évet várni rá, hamarosan megfelelően fog működni az új rendszer, és a döntéshozók meghallják a szakma problémáit.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!