2014-től Magyarország és a többi közepes méretű ország kevesebb képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP) – derült ki egy nemrég beterjesztett javaslatból. Eszerint fokozatosan a demográfiai viszonyokhoz igazítanák a képviseleti rendszert. Ez azt jelenti, hogy míg jelenleg 22 magyar ül az EP-ben, 2024-re már csak 17-en képviselnék hazánkat. A szintén közepes nagyságú államnak számító Csehország és Bulgária is kevesebb politikust küldhetne, viszont a nagyobb államok, Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország többet. Ez még csak tervezet, az azonban már biztos, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében két év múlva szakítanak az „egy ország, egy biztos” elvvel, így az eddig 27 tagú Európai Bizottság létszáma harmadával csökken, és elképzelhető, hogy ebben a ciklusban nem lesz magyar biztos Brüsszelben.
„Ne féljünk a szavaktól: a nemzetállamok föderációja felé kell mozdulnunk. Erre van szükségünk. Ez a politikai jövőnk. Ez kell, hogy vezesse a munkánkat a következő években. Ma a nemzetállamok föderációjáért szólok” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Parlament nyitóülésén. Barrosót, valamint Herman Van Rompuyt, az Európa Tanács, Jean-Claude Junckert, az eurózóna és Mario Draghit, az Európai Központi Bank elnökét júniusban kérték fel arra, hogy dolgozzanak ki egy tervet, amellyel véget lehetne vetni az Európai Uniót sújtó politikai és gazdasági válságnak.
A konkrét lépéseket tartalmazó dokumentumot októberben hozzák majd nyilvánosságra, így Barroso szerdán csak ízelítőt adott az elképzelésekből, de annyi máris biztosnak látszik, hogy az uniós vezetők egy eddiginél jóval szorosabb európai együttműködésben látják a megoldást. A születendő Európai Egyesült Államokhoz – derült ki az EB elnökének szavaiból – az országoknak új alapszerződést kellene kötniük, amely többek között európai választásokat és pártokat, illetve bankuniót, közös adórendszert és kollektív felelősségvállalást jelentene.
Óvatosságra int azonban Barroso politikai nyilatkozatával kapcsolatban Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. „A föderáció gondolata az 1940-es és az 1950-es években is felvetődött, de akkor nem lett belőle semmi, negyven évvel később, jelentősen módosítva valósultak meg az ötletekből egyes elemek a Maastrichti Szerződés formájában. Most is egy hosszú folyamatra lehet számítani” – nyilatkozta lapunknak az uniós szakértő.
Kérdéses viszont, hogy az uniós vezetők egy mag-Európát szeretnének-e létrehozni, amely csak a legfejlettebb államokat tömörítené vagy vállalják-e a kockázatot azzal, hogy a mentőcsomagokkal kisegített Írországot és a mediterrán államokat, illetve a többieket – beleértve hazánkat is – beleveszik a szorosabb együttműködésbe. „Utóbbinak jelenleg kisebb az esélye, mert ehhez az európai adósságválságnak ténylegesen véget kellene vetni” – magyarázta a szakértő. Az ok egyszerű: a föderációnak komoly pénzügyi vonatkozásai lennének, a tagállamoknak önálló döntési jogköre jelentősen szűkülne a költségvetési kérdésekben, központi kasszába kellene fizetniük adóbevételeik egy jelentős részét, és ebből finanszíroznák a jelenlegi szintnél nagyságrenddel nagyobb mennyiségű kifizetéseket. Érthető módon a felelős költségvetéssel rendelkező gazdag államok nem szívesen közösködnének a költségvetési fegyelmet be nem tartó szegényebbekkel.
„Emellett az új feltételeknek megfelelően teljesen át kell alakítani a jogi kereteket és az intézményi szerkezetet, a jelenleginél erőteljesebben kell biztosítani egyszerre az EU állampolgárainak képviseletét és a tagállamok érdekérvényesítését. Ezt a mag-Európa esetében könnyebb, míg a szélesebb Európa esetében jóval nehezebb lenne megvalósítani, hiszen rengeteg érdek ütközik” – állítja Gálik Zoltán. Viszont, ha egyszer mégis létrejönne az Európai Egyesült Államok, amelynek Magyarország is teljes jogú tagja lenne, az egyértelműen előnyökkel járna hazánk számára. A transzferunió kifizetéseiből az eddigi közös agrárpolitikánál és fejlesztési támogatásoknál is több juthatna, és befektetők bizalma is megnőhetne az ország irányába, hiszen a tagállamok több terülten vállalnának közös felelősséget egymás iránt. „Ehhez azonban első lépésként be kell tartani a fiskális paktum szigorú rendszerét, amelyben a feltételeket a nagy államok diktálják” – mondta a magyar EU-szakértő.
Nem tudjuk, hogy vajon tényleg jó-e, vagy jó lesz-e nekünk a bankunió, melynek első lépcsőjében az Európai Központi Bank átvenné az eurózóna összes bankjának felügyeletét már 2014-től. Erről az első komoly lépésről mondta egyébként a héten José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy „kvantumugrás” lenne a monetáris uniót kiegészítő európai bankunió felé. A nagy szavakból ráadásul az is kitűnik, hogy maga a bankunió egyelőre távoli, legalábbis a kontinens éppen futó kormányzati ciklusain túlmutató jövőkép. Az sem biztos tehát, hogy valóban megvalósul, s ha igen, akkor is további kérdőjelek mutatkoznak az eurót még nem használó uniós periféria csatlakozási lehetőségeit illetően. Mégis jó gondolat a bankunió, mert pusztán a meghirdetése felrázta Európát. Korábban is szó volt ugyan róla, de eddig rendre előkerültek a politikai kockázatok és a németek állítólagos ellenállása. Nos, a héten a német alkotmánybíróság szabad jelzést adott az uniós válságkezelésnek, ami nem is önmagában fontos, hiszen a válságkezelő szervezet ügye már évek óta napirenden van, de most úgy tűnik, sorra elhárulnak a politikai akadályai Európa föderalizációjának, vagy ha úgy jobban tetszik, amerikanizációjának. Márpedig, ha lesz központi válságkezelés, akkor a költségvetések összehangolása, vagyis a fiskális unió is elérhető közelségbe kerül, sőt, a közös pénzrendszerhez kapcsolódó bankunió is elképzelhetővé válik. Furcsamód, a bankunió előnyeit még akkor is élvezhetjük, ha végül kimaradunk belőle. A forint már a puszta hírre erősödött, természetesen a többi európai devizával együtt. És a kontinens kockázati felárainak esése a magyar országkockázatot is lehúzta. Az elemzők szerint, amennyiben a fiskális és a bankunió irányába lépeget tovább Európa, akkor nagyjából borítékolható, hogy a javuló piaci szentiment révén, végül nem lesz szükség arra, hogy Magyarország megállapodjon az IMF képviselőivel.
Faragó József
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!