Ha erdőn-mezőn járva izgatott embereket látnak, akik mobiltelefonszerű kütyüvel a kezükben keresgélnek valamit a susnyásban vagy egy szikla tövében, ne gondolják, hogy a jobb térerőre vadásznak! Kincskeresők ők, akik a műholdas helymeghatározó készüléket markolva, a GPS-adatok alapján próbálják fellelni a természet ölén elrejtett, vízhatlan műanyag dobozt, a geoládát.
A hobbi neve geocaching, a „földi” és a „rejtekhely” összevonásából, s nincs is magyar neve, csak a kiejtés szerinti „keselés”. A játék az egész világon csak azután kezdődhetett meg, hogy 2000. május 3-án az USA Védelmi Minisztériuma megszüntette a GPS-műholdak jeleit elrejtő szándékos zavarást és a civilek is akadálytalanul hozzáférhettek az eleinte 100, később 10 méteres pontosságú koordinátákhoz és magassági adatokhoz. A világon ma 4 milliónál többen keselnek, a geoládák száma 1,5 millió körüli.
Az Amerikából indult keresősdi hamar ideért. 2001. június 24-én a „Skepticx” fedőnevű játékos rejtette el Magyarországon az első geoládát az északi szélesség 47° 37,151’ és a keleti hosszúság 18° 58,272’ metszéspontján, 219 méter magasan, azaz Pilisborosjenő határában, egy bokros részen, az Egri csillagok című film forgatásához épült „művár” mellett.
– Bosszantott hogy megelőztek, mert már hónapok óta mind megszállottabban bújtam az interneten a geocaching amerikai híreit és ismerkedtem a GPS-vevővel, amire a pénzemből egyetemistaként nem futotta – emlékezik a kezdetre Kumin Ferenc, az ismert politológus-publicista, aki Sólyom László köztársasági elnök „magyar hangja” volt a KEH kommunikációs vezetőjeként, és 2004-től öt éven át a Magyar Geocaching Egyesület elnöke is. – Azt találtam ki: elindítom a hazai geocaching honlapot. Szponzornak a GPS itteni forgalmazóját kértem fel. Nem pénzt ajánlott, hanem egy készüléket.
Aláírtuk a szerződést, kicsomagoltam a GPS-t, és nyomban biciklire is pattantam, hogy elrejtsem a geoládámat Nagykovácsi és Telki között, a szépséges Fekete hegyekben. Egy hónappal később így lettem a második, és így indult el az első hazai internetes geocaching oldal.
– A játék lényege, hogy tájképi vagy műemléki érték közelébe vezeti a keresőt, ezért a természetjáráshoz kapcsolódik – fejtegeti Pató János kutató vegyész, a BEAC túraszakosztály motorja. Ő volt a 103. regisztrált honi keselő 2002-ben. Ma 917 megtalált magyar ládánál tart, s a „rovásán” van még félszáz külföldi, köztük indiai és izlandi találat. Nincs is olyan BEAC-túra, amely ne érintene egy-két geoládát! Azokban a napló mellett a gazdájuk és minden megtaláló hagy valami apró ajándékot – kulcstartó, jelvény, csokitojásból vett műanyag figura a leggyakoribb –, amit a következő megtaláló elvihet, ha a dobozba teszi a saját ajándékát. És lehet benne geocoin vagy „utazó ügynök” is, az elindítója adataival. Ezt bárki elviheti bárhová. Az útja az interneten követhető. – Én 2005 nyarán indítottam el a magamét, hogy körbejárja a Földet. 64 ezer kilométert tett meg, eljutott Ausztráliába, Hawaiiba, de nemrég valaki visszahozta Németországba – meséli Pató, aki szerint több játékostípus is van. Egyesek a legtöbb ládára hajtanak; a hazai rekorder „Mikulás” 2623 találattal. Van, aki az elsőségre pályázik, egész nap az internetet figyeli, és amint feltűnnek egy új láda koordinátái, autóba vágja magát, és odarohan. Más az egy nap alatti legtöbb találatért verseng, a legtöbb láda telepítését vagy a legtöbb geocoin célba juttatását tűzi ki maga elé.
A legfurább láda pozíciójával nyerte el titulusát: Richard Garriott telepítette a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) 335,5 kilométer magasra. A leghosszabb utat pedig az az „utazó ügynök” tette meg, amit „Lord British” tett bele 2008 októberében, aki csak tíz napot töltött az ISS-en. Az űrállomás óránként 28 000 kilométert tesz meg, és ezt az „utazó ügynököt” azóta még senki nem vitte tovább…
– Amikor 2004 őszén megalakult a Magyar Geocaching Egyesület, már 2-3 ezren lehettünk – tájékoztat Kerese István villamosmérnök, az egyesület elnöke, aki szerint rohamosan nőtt a játékosok honi tábora. – Mára az aktívak száma – akiknek legalább egy bejegyzése van a honlapunkon, ahol a játékosok bejelentik a találatokat – túllépte a 15 ezret. Idén júniusban nemcsak ezt ünnepeljük meg, hanem az első láda elrejtésének 10. évfordulóját is. És – bár a találkozónk pontos helye még nem ismert – ott köszöntjük majd a 3000. hazai láda gazdáját is, aki lehet, hogy már készül a doboz elrejtésre, mert ezen a héten 2955-nél tartunk… A találkozó hagyományos programja pedig a geocaching-verseny: egy 2,5 kilométer sugarú körben 30 geoládát rejtünk el, s aki a leghamarabb lel rá ezekből 15-re, az nyer a 100-150 versenyző közül.
Hogy miért is „őrültek” a keselők? Jól példázza a geokarácsonyfa. A fát minden évben más természetjáró vagy csapat díszíti fel, az ékei 2002 óta gyűlnek. Amikor a „normális” emberek a fűtött lakásában készülnek az ünnepre, vagy szeretteik körében már az ajándékokat próbálgatják és a bejglit tömik magukba, a keselők nekivágnak, hogy felkeressék a geokarácsonyfát egy havas hegytetőn, mert egy ott élő fenyő a feldíszített kincs...
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
