Tragikus az iskolarendszer folyamatos gettósodása. A 2008 óta tartó folyamatot az Orbán-kormány központosító lépései – az úgynevezett államosítás – nem fékezték, hanem gyorsították – ez derült ki azokból az adatokból, amelyekből Nahalka István oktatáskutató intézményekre lebontott elemzést készített. Ennek alapján megállapítható: habár a kormány azt állította, hogy a tanszabadság felszámolása, az iskolák államosítása, az egyentankönyvek és egyentantervek ráerőszakolása a diákokra és a pedagógusokra mind-mind azt a célt szolgálja, hogy az iskolák közti különbségek csökkenjenek, valójában ennek ellenkezője történt. Az elmúlt évek oktatáspolitikája növelte a gettóiskolák arányát, ezzel egyidejűleg a szegregációt is.

„Makacs és lineáris emelkedést látunk – mondja lapunknak Nahalka István, aki szerint eleve illúzió volt azt hinni, hogy az államosítás megfordítja ezt a tendenciát. – Mivel a kormány az egyházi és az alapítványi iskolákat nem vette központi irányítás alá, a szegregációs helyzeten sem változtatott. Felpuhította azonban az iskolakörzetek kijelöléséről szóló, a köznevelési törvényben rögzített paragrafust, amely korábban egészen konkrétan írta elő, hogy hány százalékos lehet a szegény és nem szegény gyerekek aránya az adott iskolakörzetben. Most erről csak annyi szerepel a jogszabályban, hogy ennek az aránynak »egyenletesnek « kell lennie.”

Nahalka az intézményi adatokból kimutatta, hogy az egyházi fenntartású iskolákban vagy nincs roma gyerek, vagy szinte csak roma gyerek van. A „középutas” egyházi iskola – vagyis az olyan, amelyben vegyesen vannak roma és nem roma tanulók – hiányzik a magyar iskolarendszerből. Roma többségű iskolákat tart fenn például az Evangéliumi Testvérközösség vagy – újabban – a baptisták.

„De az sem jó, hogy egyes egyházak szinte erre szakosodtak” – állítja Nahalka István, aki az adatokból leszűrte azt is, hogy míg az intézmények közötti szegregáció erősödött, addig az iskolán belüli – vagyis az, hogy egy-egy évfolyamon belül elkülönített osztályok vannak – valamelyest mérséklődött.

 

Küszöbön a kötelezettségszegési eljárás

Magyarország a Nemzetközi Roma Keretstratégia aláírásával nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy csökkenti az oktatási szegregációt.

A magyar uniós elnökség alatt készített stratégiát Balog Zoltán humánminiszter írta alá, aki rendkívül büszke erre a dokumentumra, szinte nincs olyan fórum, ahol ne hangoztatná ennek fontosságát. Ezt hangsúlyozta a Die Welt című német konzervatív lapnak is. Azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyes kezdeményezésére vették fel a magyar uniós elnökség napirendjére az európai roma stratégia ügyét. Balog az interjúban azt állította, hogy a stratégia végrehajtásához kapcsolt monitoring eljárás Magyarországon „annyira jól működik, hogy az EU követendő példaként ajánlja” a tagállamoknak.

Nos, annyira mégsem működhet jól, mert információnk szerint Brüsszelben az illetékes bizottság Magyarországgal kapcsolatban az úgynevezett konzultációs szakaszban van, vagyis most a kormánynak kellene bizonyítani, hogy nem szegi meg az unió faji irányelveit és nem szegregálja a roma gyerekeket. Rendszerint ez a lépés, amely közvetlenül megelőzi a kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli intézkedés nem az oktatásért is felelős Navracsics Tiborhoz kötődik. Věra Jourovát, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos elkötelezettnek tűnik: az ő kezdeményezésére indult kötelezettségszegési eljárás először saját országa, Csehország, majd Szlovákia ellen.

„Magyarországon a fordulópontot a nyíregyházi ügyben hozott Kúria-döntés jelentette” – mondja a Vasárnapi Hírek megkeresésére Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kuratóriumi elnöke, a Romaversitas Alapítvány igazgatója. (A nyíregyházi ügyről lásd keretes írásunkat.) „Eddig is a Bizottság látókörében volt Magyarország, de az, hogy a Kúria fölülírta az eddigi bírósági gyakorlatot, végképp ide irányította a figyelmet” – állítja Daróczi, aki maga is egyik készítője annak a civilek által írt jelentésnek, amely kitér a romák oktatási szegregációjára. Daróczi Gábor emlékeztet arra, hogy 2011-ben Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök mérföldkőnek tekinthető megállapodást kötött. Ebben azt vállalták, hogy „átfogó oktatási változásokat hajtanak végre”, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy „legalább tízezer roma fiatal érettségit adó képzésben vehessen részt, és legalább ötezer tehetséges roma fiatalnak adódjon lehetőség, hogy felsőfokú oktatásban vegyen részt, és be tudja fejezni ott a tanulmányait”. Ráadásul – legalábbis látszatra – úgy tűnt, hogy EU-s források terhére biztosítják is az ehhez szükséges forrásokat.

És hogy mindebből mi teljesült? „Az ORÖ nem csinált semmit. Ötezer roma egyetemista helyett 220 diákot támogat az állam közel másfél milliárd forintból, és most is készül hasonló nagyságrendű összeget elkölteni a szakkollégiumokat fenntartó egyházakra. Abból a pénzből, amit az ORÖ eltapsolt, olyan ösztöndíjprogramot is indíthatott volna, ami valódi kitörési lehetőséget jelenthetett volna a roma fiatalok számára” – fejti ki Daróczi.

Hozzáteszi: a kormány csökkenti az érettségit adó intézmények számát, ráadásul épp azokét, amelyek lehetőséget adnának arra, hogy a szegényebbek is bejuthassanak a felsőoktatásba, ugyanakkor szigorítja az egyetemre kerülés feltételeit is. Így aztán a szegények – köztük a romák – esnek ki először a rostán. Az egyetem a kiváltságosok privilégiuma lesz, s a rendszerszintű társadalmi mobilitást biztosító pályák bezáródnak.

Daróczi Gábor szavaiból süt a keserűség: „Nem tudunk a szegregációval küzdeni”. És valóban, hiába nyert meg a CFCF működésének 11 éve alatt egy kivételével minden ügyet, amelyet roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése miatt indított iskolák fenntartói ellen, az ítéleteknek szinte soha nem volt jogkövetkezményük. Minden változatlanul maradt. Az elmúlt tíz évben mindössze két város számolta föl szegregáló iskoláit, igaz, ők önként: Hódmezővásárhely és Szeged. Annak ellenére sem követte egyetlen település sem a példájukat, hogy igazolt tény: az integrációval nemcsak a roma, hanem a nem roma gyerekek is nyertek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!