„Fel tudják ismerni a tükörképüket” – indokolta négy évvel ezelőtt a spanyol parlament egyik képviselője, miért érdemlik meg az emberszabású majmok a korlátozott emberi jogokat. A törvény, amelyet hosszú vita után fogadott el a testület, természetesen nem jelenti azt, hogy ezentúl a csimpánzok és gorillák is indulhatnak a választásokon, csak – a világon elsőnként – kiemelt védelmet biztosít számukra bizonyos területeken.
Így bűncselekménynek minősül, ha az orangutánokat, csimpánzokat, gorillákat és bonobókat megölik, nem szabad őket állatkertben tartani, cirkuszban és reklámokban felléptetni, és legfőképpen tilos kísérleteket végezni velük.
A spanyol parlament a törvény elfogadásával a Great Ape Project (Nagy Emberszabású Projekt) mozgalmat támogatta, amely az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatához hasonlóan kodifikálná a főemlősök jogait, mert „változatos szociális, érzelmi és kognitív életet élnek, rendelkeznek a racionalitás, az öntudat képességével, és azzal, hogy tisztában legyenek magukkal, mint egy múlttal és jövővel rendelkező entitással”.
Ezt az elvet alkalmazta amerikai kutatók egy csoportja is, mikor néhány hónappal ezelőtt a delfineknek és bálnáknak követeltek többletjogokat. Szerintük a delfinek és bálnák személyiségek, ezért szigorúan tiltani és büntetni kell, ha megölik vagy fogságba ejtik őket. A múlt héten Magyarországon járt az állatjogok egyik legismertebb szószólója, dr. Sudhir Chopra nemzetközi jogász. A vele készült beszélgetés néhol meghökkentő, másszor ironikus részeit annyi humorral és toleranciával érdemes olvasni, mint amennyivel a professzor szemléli a világot.
– A bálnák jogairól írt tanulmánya miatt ismerik az egész világon. Igazságos dolog néhány állatot kiválasztani, és azt mondani, több joguk van, mint a többinek?
– Nem jó szempont ez sem az állatoknál, sem az embereknél. Ha az intelligencia alapján sorolnánk be az embereket, akkor az állampolgári jogoknak is több osztálya lenne. De ezt már meghaladtuk. Voltak szomorú korszakok és szomorú helyek, amikor a nőkről, a feketékről vagy a gyerekekről is azt állították, hogy alsóbbrendűek. Később megkapták azokat a jogokat, amelyeket érdemelnek. De ha minden embernek joga van az élethez, akkor ez igaz minden élőlényre is.
– De mióta világ a világ, az ember ki akarja azt sajátítani.
– Az, hogy egész jogrendszer emberközpontú, akkor jelent meg, mikor a vallás nagyobb szerepet kapott, mint amelyet megérdemelt volna. Isten mindent összezavart. Jobb ettől a zavarodottságtól távol maradni. Inkább Buddha szemszögéből közelíteném meg a dolgokat, aki azt mondta, hogy ne vegyünk el egy életet sem, míg nincs ahhoz erőnk, hogy azt újra élővé tegyük. Minél kevesebb fájdalmat okozunk másoknak, annál boldogabbak leszünk.
– Mégis hogyan lehet ezeket az elveket a nemzetközi jogban alkalmazni?
– A nemzetközi jog fejlődik magától. A szokásjog lényege, hogy egy-egy jogterületet addig alakul, míg el nem éri azt a szintet, hogy a szabályai mindenkire érvényesek, és a betartásukat ki lehet kényszeríteni. Ma még tétlenül nézik az amerikaiak, hogy a japánok bálnákat vadásznak. De vegyük például a tengerjogot. A 16-17. századtól kezdve csak azzal törődtek, hogyan lehet a tengeri erőforrásokat minél jobban kihasználni. De a 20. század óta a tengerjogi konferenciákon már a tengeri élővilág megőrzéséről beszélnek.
– Várhatunk évszázadokig, míg a szokásjog kialakul?
– Az Egyesült Államokra jellemző, hogy nagyon hamar tudomást szereznek a környezet számára káros gyakorlatokról, de amíg üzleti érdekük fűződik hozzá, addig nem változtatnak. A dollár mindenható. Ez volt a melegházgázok esetében is: míg ki nem dolgozták az új gyártási technológiákat, addig a kormányzat nem hozta nyilvánosságra, hogy az ózonlyuk egyáltalán létezik. A világ többi része pedig csak követte az USA-t. Ugyanez érvényes az állatok jogaira is. Massachusettsben hoztak egy nagyon komoly törvényt, a gyakorlatot pedig követte Európa és a világ.
– Milyen jogokat kellene az állatoknak biztosítanunk?
– Folyamatosan alakul a norma: az állatkínzás tilalmától eljutunk oda, hogy védeni kell őket. És ez minden fajra érvényes. De ha valami célt határoznánk meg, azzal megkötnénk a kezünket. Így ha megválaszolnám a kérdését, az olyan lenne, mintha azt mondanám, onnantól már semmit nem akarunk elérni. A lényeg az, hogy az emberközpontúságot meghaladjuk akár az állatokról, akár a természetvédelem más vonatkozásairól, például a klímaváltozásról, vagy a légszennyezésről beszélünk.
– Meg lehet erről győzni, mondjuk, egy átlag amerikait?
– Azt gondolják, szabad a saját boldogságuk érdekében mindent elvenni a másiktól. Ezt csinálják a Wall Streeten is, ami ellen a maradék 99 százalék most tiltakozik. Csakhogy az emberiség nem élheti túl az elkövetkezendő két-háromszáz évet, ha így folytatja. És ez nemcsak az állatkínzásról szól. Vegyük például a csirketenyésztést. Hormonokat, gyógyszereket adnak nekik, hogy gyorsabban és nagyobbra nőjenek. Az emberek megeszik a húst a hormonokkal együtt, elhíznak, és 30 éves korukban meghalnak szívrohamban. Végül is az, hogy McChikennel etetik az embereket, jobb módszer, mint amit a diktátorok használtak. (nevet)
Sudhir Chopra indiai származású nemzetközi jogász jelenleg a Cambridge-i Egyetemen tanít, de Kalkuttától San Diegóig a világ számos egyetemén tartott előadásokat, évekig volt a budapesti CEU munkatársa. Társszerzője volt egy, a bálnák jogairól szóló tanulmánynak 1991-ben, és többek között amerikai és az indiai kormánynak is segített több környezetvédelmi projekt kidolgozásában.
Bocsánatos bűn?
Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Nemrég egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga az állatvédőknek, akárcsak a jogászoknak!
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagy testű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még csak néhányan, kivételesen kaptak végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy változtassanak az állatkínzásra vonatkozó szabályokon. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig a szocialista Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. A képviselő szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
T. G.
Sokkoló hírek
Állatvédők bejelentésére elhullott, szénné égett szarvasmarha- és rackajuhtetemeket fedezett fel a rendőrség egy únyi majorban. Az állatok maradványait egy szemétdomb közepén találták meg, nem messze tőlük pedig majd’ 250 alultáplált marhára és lóra bukkantak. A tanya tulajdonosa ellen állatkínzás miatt indult eljárás.
Több tucat éhező kutyára leltek egy székkutasi tanyán állatvédők. Mintegy húsz kutyát félméteres vagy rövidebb láncon, madzagon megkötve az épületekben tartottak, néhányukat pedig fölvitték a ház padlására, ahonnan azok nem tudtak lemászni. Megpróbálták megtalálni a kutyák gazdáját, de nem jártak sikerrel.
Állatkínzás miatt állított bíróság elé egy kaposvári férfit az ügyészség. A boxertenyésztő a vád szerint halálra akart éheztetni kiskutyákat. A kutyatenyésztő azzal védekezett, hogy a kölykök azért nem ettek, mert sokkot kaptak.
Nyolc elhullott kutya tetemére bukkantak a közmunkások Füzesabonyban ároktisztítás közben. Mint kiderült, az állatok fajtatiszta, tenyésztett fajkutyák voltak, pusztulásukat éheztetés okozta.
Hormonkezeléssel növelték meg az agancsát azoknak a vadaknak, melyekre Délkelet-Magyarországon rendeztek bérvadászatot, milliós összegekért. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, miután állatkínzás és csalás gyanúja miatt feljelentést tett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Alapvetően őzek hormonkezeléséről van szó; a beavatkozás lényege, hogy az agancs mérete, köbtartalma változik, ez alapján többet fizetnek a bérvadászok a kilövésért. Hazánkban nem lehet ilyen jellegű beavatkozást végezni állatokon.
Programok a környezetért
Ha még nem döntöttük el, mit is csinálnánk szívesen, érdemes az interneten böngészni: országszerte várják a programok a mai Föld napján a szabadba vágyókat. Rengeteg helyre kirándulhatunk, akár gyalog, akár biciklivel. Szegeden a Füvészkert egész napos családi programmal várja az érdeklődőket, Kiskunlacházán pedig természetfotó-kiállítás nyílik Kobella Zoltán fotóiból. Kiállításokkal máshol is találkozhatunk a Föld napja alkalmából, Szentendrén például Szlovénia és Magyarország élővilágát mutatják be. Az ország több pontján vehetünk részt szemétszedési akciókban, Vácott emellett ásványokat is gyűjthetnek a lelkes természetjárók, Hajdúböszörményben pedig a faültetés mellett a Hajdúságban tenyésző ürgéket is megszámlálhatjuk. Zalaegerszegen a gyerekek futhatnak is a Földért, lesz aszfaltrajzverseny és környezeti totó is, Budapesten pedig többek közt komposztálási bemutatót tartanak a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében, és vasárnap rendezik meg a Budapesti Tájékozódási Túrabajnokságot is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
