Egyre nagyobb szülői felháborodás övezi az Apáczai kiadó ötödikes Erkölcstan tankönyvét, amelynek társszerzője Bánhegyi Ferenc eddig sem tagadta jobboldali elfogultságát. A szerző munkáival kapcsolatban már tizenhárom éve is felmerültek szakmai kifogások, ennek ellenére az ő tankönyve az egyik, amelyből az ötödikesek megtudhatják, mi jó, s mi rossz.
A III. kerületi Dr. Béres József Általános Iskola előtt csütörtök reggel fél 8-kor nagy a nyüzsgés. A Római parti mutatós iskolaépület előtt a szülők rohanva kísérik be a kisebbeket az ajtón, a nagyobbak már csak kiugranak az autókból egy bátorító szülői puszit követően. Nehéz őket megszólítani, mindenki siet a dolgára, utoljára leellenőrzi, megvan-e minden; tornazsák, füzetek, uzsonna. A kép nem különbözik semmiben más iskolák előtt zajló szaladós reggelektől, az igazgató azonban egyre híresebb. Bánhegyi Ferenc az internet új üdvöskéje, de ebben nem sok a köszönet.
Majdnem egy év telt el azóta, hogy először foglalkoztunk az Apáczai kiadó ötödikes Erkölcstan tankönyv írójának munkásságával. Ugyan akkor még csak íródott a nagy mű, de már lehetett sejteni, hogy ideológiai egyoldalúság fogja jellemezni a tankönyvet. Bánhegyi Ferenc történelemtanár-iskolaigazgató ugyanis egyáltalán nem rejti véka alá, mit gondol a világról, és annak is nyilvánvalónak kellett lenni azok számára, akik tőle tankönyvet rendeltek, hogy korábbi művei kapcsán is számos kifogás merült fel. Érkeztek a hírek névtelenségbe burkolózó szem- és fültanúktól a Bánhegyi által tartott erkölcstan tanári felkészítőkről is. A hatvanórás tanfolyamokat a tanárok beszámolói szerint belengte az ideológiai egyoldalúság és a súlyos politikai elfogultság. Bánhegyi Ferenc láthatóan nem szereti a franciákat, a magyarokat ért nagy történelmi traumák nagy részét képes úgy levezetni, hogy mindenért őket teszi felelőssé. Saját honlapján például egy készülő könyvéről szóló bejegyzés is egy összeesküvés-elméletféle arról, hogy Magyarország milyen „igaztalan vádakkal” és „nemtelen eszközökkel való támadásokkal” szembesült az elmúlt 1100 évben. „Miért elfogadhatóbb a nyugati országoknak, kiváltképpen Franciaországnak egy Gyurcsány, mint például Orbán Viktor?” – szól az utolsó kérdés, amit olvasóinak feltesz. A franciatanárokkal sem megengedőbb, mint azt egy, az erkölcstan-továbbképzésen részt vett pedagógus mesélte. Szerinte franciát oktatni Trianon óta nem bocsánatos bűn, a hátsó sorba is ültette a kurzuson részt vevő megszeppent tanárt.
Most már több mint egy hét telt el azóta, hogy a gyerekek és a szülők kézbe kapták a tankönyveket, és egyre terjed az interneten a felzúdulás azon anyukák- apukák és a tanárok részéről, akik kicsit jobban elmerültek Bánhegyi Ferenc és Olajosné Kádár Ilona közösen jegyzett Erkölcstan című tankönyvében. Az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó rész, melyben a szerző egy Józsa Judit nevű, kevéssé ismert keramikust idéz az erények kapcsán, így: „a bátor ember legnagyobb tette a vértanúság”. Máshol abortuszellenes propagandafilmet ajánl a 11-12 éves gyerekeknek. Trianonról, mint a népen ejtett be nem gyógyuló sebről ír, azoknak, akik még csak a honfoglalást tanulják. „A magyarság Európa egyik legnyitottabb népe. A magyarok vendégszeretők, barátságosak. (…) Így ment ez ezer esztendőn át, míg a 20. század elején egy elvesztett háború és a sok befogadott nép szétbomlasztotta országunkat” – írja.
Bánhegyi Ferenc műveivel kapcsolatban már 2000-ben is felmerültek kifogások, akkor a 8. osztályosok számára írt tankönyvéről a szakmai lektor, Fazekas Csaba azt írta a kiadónak: „a szerző – szemmel láthatóan – a mai közéletben jobboldalinak, konzervatívnak nevezett nézeteket vall, melyeket nem azért tettem szóvá, mert én mindennek jó részével amúgy nem értek egyet. Hanem azért, mert a publicisztikai stílusú történelemértékeléseknek (legyenek bármilyen elfogultságúak) tankönyvek hasábjain nincs helyük.” Ember és társadalom című szerzeményét szintén 2000-ben az oktatási tárca kérelmére vonták vissza, mivel olyan kijelentések szerepeltek benne, mint például „a Tanácsköztársaság kommunista vezető alakjai a zsidóságból kerültek ki, és sok ember halála szárad a lelkükön”, illetve „a romák Indiából vándoroltak el, és terjedtek el szinte az egész világon; káros előítéletek és saját mentalitásuk miatt szorultak ki a városok-falvak elhanyagolt részeire, ahol jobbára csak tengetik életüket; sok roma gyermek hiányos tudással fejezi be az iskolát, így sajnos, újratermelődik az iskolázatlan, képzetlen roma gyerekek sokasága”.
A könyvet ugyan visszavonták, de a szerző azóta is zavartalanul írja a tananyagot az Apáczai kiadó gondozásában a gyerekeknek. Próbáltuk megtudni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től, hogy hány ötödikes diák tanul a három Erkölcstan tankönyv közül a Bánhegyi-féléből, de azt mondták, ez olyan piaci adat, amit nem hozhatnak nyilvánosságra.
De vajon mit tehet a pedagógus, ha úgy kell a tankönyvből tanítania, hogy nem ért egyet a mondanivalójával? Arató László, a Magyartanárok Egyletének elnöke maga is tanít erkölcstant ötödikeseknek – tankönyv nélkül. Azt mondja, jobb esetben nem fordulhat elő, hogy a tanárnak olyan tankönyvből kell tanítania, amiből nem szívesen tenné, az iskolák általában kikérik a véleményüket a rendelésnél. A pedagógusnak egyébként sem a könyvhöz kell hűnek lennie, a tanterv az, ami számon kérhető rajta.
Végül sikerült bejutnunk a Bánhegyi Ferenc által igazgatott iskolába, ami belülről is igen takaros. Legnagyobb szerencsénkre első órája előtt éppen szembe jön velünk az igazgató, aki ugyan próbál barátságos lenni, de ismét elutasítja, hogy nyilatkozzon. Mint mondja, az elmúlt tizenhárom évben sokszor meghurcolták, és soha nem nyilatkozott, most sem szeretne, pláne nem nekünk. Egyébként is engedélyt kellene kérnie a tankerületi igazgatótól, de ha megkapná, akkor sem mondana semmit. „Kampány van” – teszi még hozzá búcsúzóul, bár nem egyértelmű, mire gondol.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!