Mind az óvodák, mind az azokat fenntartó önkormányzatok számára megterhelő intézkedés lesz a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás. 30-40 ezerrel több gyereknek kell ugyanis helyet biztosítani, ez pedig akár 7-10 milliárd forintnyi pluszköltséget jelenhet, miközben az önkormányzatok jó része jelenleg is a csőd szélén áll.
Ráadásul a szülők is gondban lesznek, hiszen sok helyen már most akkora a túljelentkezés, hogy nehezen tudják beíratni gyermeküket valamilyen intézménybe.
Jelenleg minden 3. életévét betöltött gyerek mehet oviba, ha szülei ezt igénylik, és alkalmas arra, hogy részt vegyen az óvodai közösség életében. Király Erika védőnő szerint azonban egyáltalán nem minden gyermek érett ebben a korban az óvodáztatásra. Éppen ezért van szükség arra, hogy igazolást adjanak ki arról, testileg-szellemileg óvodaérett-e a csemete, vagyis megfelel-e azoknak a kritériumoknak, melyek alkalmassá teszik a kiscsoport látogatására. Például legalább kialakulóban van a szobatisztaság készsége és ki tudja fejezni a szükségleteit, vagyis jelzi, ha éhes, szomjas, fáj valami.
„Nincs elég hely, még annak ellenére sem, hogy egyre kevesebben születnek. Mostanában szinte mindenki igyekszik beadni az oviba a gyerekét” – tudtuk meg Kiss Erikától, egy kisváros óvó nénijétől. Ez a gyerek szellemi fejlődése és szocializációs képessége szempontjából mindenképpen előnyös, főleg azoknál, akik otthon esetleg hiányt szenvednek valamiben. „Nem mindenki tud például késsel-villával enni. Van, akinek nincs is nagyon mit. De a beszoktatás jót tesz azoknak is, akik esetleg rosszabb anyagi vagy családi körülmények közt nőnek fel” – mondta. A férőhelyek számának bővítésére azonban sok helyen nincs pénz, így a gyerekek egy részét nem veszik fel az oviba, míg mások (akiknek a szülei nem tudják megoldani az otthoni felügyeletet) kénytelenek kompromisszumot kötni, és máshová, akár más kerületbe, településre hordani a gyereküket.
Pedig a számok azt mutatják, hogy a férőhelyek és a gyerekek száma közti különbség alapján minden óvodás korúnak jutna hely. Azonban a csaknem 4500 óvoda 370 ezer férőhelyére „elhelyezendő” 338 ezer gyerek (2010/2011-es adatok) már csak földrajzi okok miatt is nehezen elosztható: nem minden településen van elegendő óvoda, míg máshol nem teljesen feltöltött csoportok indulnak. A kép azért is csalóka, mert a mostani rendszerben nem minden 3 évest iratnak be a kiscsoportba, hiszen 5 éves kortól kötelező az óvodáztatás. Vagyis sok helyen elindul a csoport valamilyen létszámmal, majd idővel csatlakoznak a többiek is. Az 5. életévüket betöltőket viszont kötelező felvenni, ezért gyakori, hogy a nagycsoportban a létszám meghaladja a 25 főt is, ami óvodapedagógusok szerint már nagyon sok.
Ha van elég hely, mindenkit felvesznek, túljelentkezés esetén viszont muszáj szelektálni. Ilyenkor elvileg a nagycsaládosok és a hátrányos helyzetűek vannak előnyben. „Kell a protekció is” – ezt már egy nagyvárosi anyuka meséli, aki szerint elég sok szempontot kell figyelembe venni óvodáztatás előtt. Fontos, hogy az ovi ne legyen túl messze, de nem mindegy az sem, kihez kerül a gyerek, hogyan és kik foglalkoznak vele. „Jó, ha van ismerős, aki be tud ajánlani, mások is ezt csinálják. Még így sem biztos, hogy oda veszik fel, ahova én szeretném járatni. Máshova viszont nem szívesen viszem, inkább maradjon még egy évet otthon. Ha kötelező lesz, nem tudom, hogyan fogjuk megoldani” – tette hozzá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
