Gyilkos határsértők! Már több kontinenst átlépett a világ legpusztítóbb vírusa

Minden eddiginél nagyobb Ebola-járvány tombol Nyugat-Afrikában, február óta már több mint 460 emberrel végzett korunk legveszélyesebb vírusa. A szakemberek és az Egészségügyi Világszervezet hetek óta kongatja a vészharangot, szerdára és csütörtökre nemzetközi találkozót is összehívtak a ghánai Accrába, amelyen tizenegy térségbeli ország egészségügyi miniszterei vitatták meg, hogyan lehetne összehangolni a védekezést. A találkozó után közölték: gyors megoldás nincsen, a járvány még hónapokig fog tartani. Az érintett országok arra jutottak, több millió dolláros pénzalapot hoznak létre, amelyből gyorssegélyt nyújtanak a leginkább sújtott területeknek.

A betegség egyelőre vészesen, és egyre gyorsabb ütemben terjed. Június 23-a és július első napja között ugyanis a bejelentett betegek száma 17 százalékkal, a halálos áldozatok száma pedig 20 százalékkal növekedett.

Félő, hogy sok fertőzöttről nem is tudni, őket családjaik valószínűleg otthonukban próbálják a hagyományos népi módszerekkel kúrálni, talán nem is tudva, hogy milyen kórral van dolguk. Márpedig az Ebola azokat veszélyezteti leginkább, akik érintkeznek a betegek testnedveivel, vagyis akik részt vesznek az ápolásban és a temetkezésben.

Szakértői vélemények szerint minden titokban eltemetett halottra akár tíz újabb fertőzött is juthat. Sok helyen még él a szokás, hogy otthon megmosdatják a halottakat, megérintik, megcsókolják őket, és a halál bekövetkezése után még akár egy hétig is együtt élnek velük. Pedig néhány szabály betartásával a betegek elkülönítésével, védőfelszerelés és fertőtlenítő használatával a fertőzés elkerülhető lenne.

Jelenleg Guinea, Sierra Leone és Libéria érintettek, de ha nem sikerül még idejében megfékezni a járványt, szinte bizonyos, hogy heteken belül átterjedhet a szomszédos országokra is.

A Sky News a héten helyszíni riportot sugárzott a járvány egyik központjából a libériai Foyából, ahol az orvosok és ápolók most már többrétegű, az egész testet fedő védőfelszerelésben, több gumikesztyűben, és búvárszemüveghez hasonlító maszkban közelítik meg a betegeket, akiknek egy része sátrakból álló kórházukban, már számosápoló elkapta az Ebolát. Így a helyzetetcsak tovább nehezíti, hogy a vírustól való félelemhatására a helyi ápolószemélyzet mármenekül a kórházakból.

Nyugaton a helyzet változatlan

A fertőzött helyekről menekülők pedig gyakran eltitkolják honnan érkeztek, és több embert megfertőznek, mire kiderül, hogy ők is fertőzöttek. Így terjed most az Ebola, most már nem is olyan lassan országokon át, és nem lehet tudni, mikor ül egy beteg repülőre, és viszi tovább a vírust akár egy másik kontinensre.

Ami egyelőre nem történt meg, bár két héttel ezelőtt egy valenciai kórházba bekerült egy Ebola-gyanús beteg, róla végül bebizonyosodott nem ezzel a vírussal fertőzött.

Mint azt dr. Szlávik János infektológus a Magyar Nemzetnek elmondta, a fejlett egészségügyi rendszerekben ilyen típusú járványok nem fordulhatnak elő, mivel a testnedvekkel, vérrel való érintkezést az itteni körülmények között sokkal könnyebben el lehet kerülni. Míg Afrikában gyakran előfordul az is, hogy gumikesztyű híján puszta kézzel kell a betegekhez nyúlni, vagy egy-egy eszközt többször is felhasználnak. Dr. Szlávik János szerint attól sem kell tartani, hogy a lappangási idő alatt valaki sokakat megfertőz, a tüntetek egy-két nap után jelentkeznek, ha valaki betegen repülőre száll, mire landol, valószínűleg már jelentkeznek rajta a tünetek, így a hatóságok azonnal reagálni tudnak.

Nem látjuk szívesen

Ha Magyarországon esetleg felbukkanna egy beteg, lenne hová elhelyezni. Két olyan negatív nyomással rendelkező kórterem létezik, ahol monitorral figyelhetik a beteget, és belépni csak szkafanderben lehet. A kórtermeket eddig még soha nem használták.

Bár fontos hozzátenni: van itthon Ebola – és nem csak az. Lassa-vírus, krími-kongói vérzéses láz, illetve feketehimlő-vírus, pestis és némi H7N9 (új influenza). Mert míg egykor a betörő törökök elleni bástya voltunk Európa kapujában, most másfajta vérengzők, járványok ellen védjük a környező országokat, és természetesen magunkat is. Ugyanis hazánkban működik a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL), ami Közép-Európa egyetlen, a legmagasabb biológiai biztonsági követelményeknek is megfelelő, közegészségügyi céllal létesült mikrobiológiai laboratóriuma. 1968-ban már létesült egyfajta elődje ennek az intézménynek, a himlőlaboratórium célja az volt, hogy meggátolja a járvány behurcolását az országba. Ám az eltelt évtizedek új kihívásokat hoztak, újabbnál újabb kórokozók jelennek meg, nem kevés fejfájást okozva ezzel a járványügyi hatóságoknak.

Az NBL alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint biokémiai tesztek elvégzésére, emellett arra is kiterjed a figyelmük, hogy egyes, kritikus helyzetekben hogyan tudnak a leggyorsabban reagálni. Emiatt van szükség arra is, hogy a laborban a legveszélyesebb fertőzőbb betegségek kórokozóit tárolják, vagy vizsgálatokat végeznek velük. Épp ezért a laboratórium 24 órás, folyamatos ellenőrzés alatt áll, még a levegő sem juthat ki az épületen kívülre.

A laborban olyan kórokozókat is vizsgálnak, amelyek eddig a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő, de a felmelegedés hatására Magyarországon is megjelentek. A krími-kongói vérzéses lázat például kullancs terjeszti, és nálunk is megjelenhet, erre is figyelnek már. Ráadásul az NBL már nem csak egyes vírusok, de a bioterrorizmus ellen is fel tudja venni a harcot. Ha jól végzik a munkájukat, a jövőben sem hallunk róluk többet – s ez örömteli számunkra!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!