Fűtés nélkül egy éjszaka is végzetes lehet a gyilkos hidegben

Akár egyetlen éjszaka alatt is meghalhat valaki egy fűtetlen otthonban, pláne, ha az illető idős, beteg, mozgásképtelen, illetve a tragédiához hozzájárulhat a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is”, figyelmeztet Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke. Időzítése nem véletlen: brutális hideg közeleg, mínusz 20 fokon fagyhat be az ország. És bármilyen megdöbbentő, a kihűlő emberek kétharmada otthonában hal meg.

Ám a politikai és sajtófókusz általában az utcán élőkön van. Joggal – épp pénteki lapzártánkkor találtak egy fővárosi benzinkút mellett egy halálra fagyott hajléktalant. Mintegy 15 ezer hajléktalant számol a statisztika, közülük 4 ezren tartózkodnak éjszakánként is az utcákon. A Menhely Alapítvány gondozószolgálata Pesten, a Máltai Szeretetszolgálaté pedig Budán járja a közterületeket és próbálnak minden hajléktalant melegedőbe „csalogatni”. Abban mindkét szervezet megegyezik, hogy „nem tud telt ház” lenni: ha a 400 fővárosi ágy betelik, akkor pluszmatracokat vetnek be – legrosszabb esetben egy szék mindenkinek jut a fűtött helyiségekben.

A nappali melegedők nagy része nem zár be délután, hanem este 6-ig tartanak nyitva, amikor már az éjszakai szállók is elérhetőek, így egész nap fűtött helyen tartózkodhatnak a rászorulók. De a legtöbb melegedő most hétvégén is nyitva tart. Igény esetén meg tudják nyitni az országos központ zugligeti kiállítási termét is, illetve több civil szervezet is nyit átmeneti melegedőket.

A bárki által hívható fővárosi krízistelefonszámra (06-1/338-4186) rövid idő alatt 25 utcai bejelentő hívás érkezett csak a budai oldalról. Több budai kerületben a rendőrség is segít: a kiszolgáltatottakat a legközelebbi rendőrőrsre szállítják, hogy fűtött helyen legyenek, a Máltai Szeretetszolgálat pedig értük megy és melegedőbe, szállóhelyre viszi őket. A fővárosban 2 krízisautó egyfolytában járja az utcákat, ezenkívül egy mentőautó is csak az utcán lévőket „vigyázza”. A hajléktalanokat most nem űzik ki az aluljárókból, de a szakember szerint ez nem garancia a túlélésre.

Vidéken kiegyensúlyozatlanabb a hajléktalanellátás: a megyeszékhelyeken jól működik, azonban kisebb városokban és a tanyavilágban minden civil segítségre szükség van. Legkritikusabb a helyzet az északkelet-magyarországi és Baranya megyei helységekben. Különösen kell figyelni a lakásokban egyedül élőkre. „A közös felelősségvállalás elengedhetetlen, mindenki figyeljen a szomszédságában élőkre” – teszi hozzá Morva Emília, a szolgálat fővárosi vezetője.

2017-től lehetővé válna, hogy a segítőszervezetek lakást béreljenek abból az állami pénzből, amit eddig az átmeneti szállókra fordítottak. A Magyar Nemzet szerint az új rendszerben ugyanannyi támogatást adna az állam, azaz évi 500–700 ezer forintot, ebből két ember tartós lakhatását kellene megoldani. Ám várhatóan sok ingatlantulajdonos nem adná ki szívesen a lakását hajléktalannak, ezért a Baptista Szeretetszolgálat olyan szociális lakásügynökség létrehozását tervezi, amely garanciát adna a tulajdonosnak és lebonyolítaná a teljes procedúrát.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!