Gyilkos vírusok között

Ebola, pestis, lépfene, malária. Vírusok, amelyekkel az ember soha nem szeretne találkozni, még csak a közelébe kerülni sem. De vannak kutatók, akik napi szinten ezekkel a rendkívül veszélyes kórokozókkal bíbelődnek. A minap egy magyar kutató a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban egy állatkísérlet során véletlenül megszúrta magát egy Ebola-vírussal szennyezett tűvel. Elkülönítették, a legutóbbi hírek szerint tünetmentes, de még megfigyelik. A 21 napos karantént fenntartják, a járványügyi hatóság dönt majd a feloldásáról. A kutató kísérleti vakcinát is kapott. Az Ebola-vírus levegővel nem, csak fertőzött testnedvekkel terjed, tünetei a magas láz, fejfájás, hányás, agyvelőgyulladás és vérzés.

Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályának korábbi vezetője szerint a járványügy egy ilyen balesetnél – ami egyébként szerinte nagyon ritkán fordul elő – azonnal elkülöníti az érintettet, míg ki nem derül, hogy valóban fertőzött-e vagy sem. „Ilyenkor egy speciális karanténban töltik az időt, Magyarországon egyedül a fővárosi Szent László Kórházban van két olyan speciális, negatív nyomású izolációs szoba, ahonnan nem juthatnak ki a kórokozók, mert csak befelé megy a levegő is” – mondta a szakember.

Védőruha nélkül

A 2008 óta működő Nemzeti Biztonsági Laboratórium Kelet-Közép-Európában egyedülálló intézmény, többek között olyan betegségek kórokozóit tárolják és végeznek velük vizsgálatokat, mint a pestis, az Ebola, a lépfene (anthrax) vagy a fekete himlő. De mikroszkóp alá kerülnek itt azok a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken előforduló betegségek is, amelyek a felmelegedés hatására már Magyarországon is megjelennek. „A vírusok, baktériumok változásait – a veszélyesekét különösen – követni kell, létezik egy vírusbank, ahonnan előveszik a ’70-es években izolált kórokozót, és összehasonlítják egy 2018-as mintával. Így megtudják, hogy mennyit változott a kórokozó és a védekezési stratégia még hatásos-e ellene” – magyarázza Ócsai Lajos. Aki szerint egy ilyen laborban egymásra is figyelnek a speciálisan kiképzett kutatók, nagyon alacsony a hibaszázalék. Az ott dolgozók ugyanis tudatában vannak annak a felelősségnek, ami őket terheli. Az például, hogy egy balesetet elsumákoljanak, elképzelhetetlen.

Néhány éve egy volt alkalmazott így nyilatkozott lapunknak a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban végzett munkáról: „Lehetsz szakmailag nagyon felkészült, de ha nem bírod az idegfeszültséget, a bezártságot, a védőruházatot, és vészhelyzetben az akár 8-10 órás laboratóriumi munkát halálos vírusokkal, a biztonsági labor nem neked való.”

„A 2013–2016 közötti afrikai Ebola-járvány idején ugyanebből az intézményből két kutató is kint dolgozott a diagnosztikai laborban. A teljes biztonságra törekedtek, de az izolációt másképp kellett megoldani. Fertőzés a profi kutatók között nem fordult elő, de hozzá nem értő önkéntesek bizony megbetegedtek. Ők vitték szanaszét a vírust a világban” – állítja Ócsai Lajos.

A probléma lényege itt az volt, hogy a karitatív szervezetek nem ismerték a járványügyi szabályokat és a kórokozót sem, ahogy az afrikai viszonyokkal sem voltak tisztában. Ötven-hatvan évesen mégis kimentek beteget ápolni, ami bár humanitárius dolog, ez vitathatatlan, de 90 százalékos páratartalom mellett, 35 fokos melegben óriási fizikai megterhelés egész nap egy szkafanderben dolgozni. Márpedig a betegeket csak abban biztonságos ápolni. Aki azonban ezt nem bírja, inkább leveszi a védőruhát, megfertőződik, és maga is tovább fertőz.

Egy csípés elég

De nem az Ebola az egyedüli Afrikában jelen lévő különösen veszélyes vírus. A szúnyogok által terjesztett sárgaláz jelenleg is aktív Közép-Afrikában és Dél-Amerikában is. A betegség ellen létezik vakcina, de a szegényebb országokban nehézkes az oltás. Szúnyogok által terjesztett betegség még a malária is. Ez Ócsai Lajos szerint jelenleg is nagyon sok áldozatot szed. „A járványos két év alatt 25 ezren haltak meg az Ebola-vírustól Afrikában. Ugyanezen idő alatt több százezren vesztették életüket a malária miatt, de azt mégsem kapta fel annyira a közvélemény, a sajtó. Persze, más betegség, más a lefolyása, de ettől nem kevésbé szörnyű.”

A malária ellen egyébként nincs oltás, a fertőzött szúnyogok irtásával lehet védekezni a terjedése ellen. A betegségre gyógyszer létezik ugyan, de ez alig elérhető Afrikában. Azok a szúnyogok egyébként, amelyek a maláriát terjesztik, nálunk is élnek, de mivel nincs beteg ember, nem tudják terjeszteni a fertőzést.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!