„Nem tartom valószínűnek, hogy Putyin vagy közvetlen környezete lett volna a megrendelő. Az elnöknek – józan számítás szerint – erre aligha lehetett szüksége, hiszen Borisz Nyemcov nem jelentett számára komoly politikai kockázatot. Ugyanakkor az a tény, hogy a merényletre a Kreml tőszomszédságában, vagyis a városnak abban a részében került sor, amely a Szövetségi Védelmi Szolgálat, az FSZO folyamatos és kiterjedt felügyelete alatt áll – térfigyelő kamerák tucatjai pásztázzák a Kreml-környéki utcákat –, kérdések sorát veti fel. Leginkább azt, hogy ilyen körülmények között ki gondolhatta, hogy megússza a lelepleződést” – nyilatkozta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek az orosz ellenzéki vezető meggyilkolása kapcsán.

  <h1>Nyemcov meggyilkolásának helyszínén - Forrás: Getty Images</h1>-
  <h1>Nyemcov holttestét vizsgálják - Fotó: Sasha Mordovets, Getty Images</h1>-

Nyemcov meggyilkolásának helyszínén - Forrás: Getty Images

- – Kép 1/2

Nyemcovot, a liberális ellenzéki Szolidaritás mozgalom és az Orosz Republikánus Párt – Népszabadság Párt társelnökét péntek késő este lőtték le Moszkva belvárosában, a Vörös tértől néhány száz méterre fekvő Bolsoj Moszkvoreckij hídon. Az 55 éves politikus 24 éves ukrán barátnőjével sétált haza a híres GUM áruházban elfogyasztott vacsora után, mikor egy fehér autó útjukat állta. Az elkövetők profi módon dolgoztak: hangtalanul adtak le 4-9 lövést a kritikus ellenzékire, és közben senki más nem sérült meg. A merénylet után elhajtottak. Késő esti hírek szerint az orosz rendőrség a gyilkossághoz használt fehér, ingusföldi Ladát már megtalálta.

Az atomfizikus végzettségű Nyemcov az 1990-es évek elején kezdett el politizálni. Az 1991 augusztusi Gorbacsov elleni puccskísérlet idején Nyemcov az államcsíny ellen határozottan fellépő Borisz Jelcin orosz elnököt támogatta. Hűségét az államfő Nyizsnij Novgorod megye kormányzói posztjával jutalmazta. 1996-ban, miután újraválasztották Jelcint, az elnök két fiatal, nyugatos technokratát, Anatolij Csubajszt és Borisz Nyemcovot vitt be a kormányba miniszterelnök-helyettesként. Ekkoriban Jelcin „koronahercegként”, azaz a lehetséges utódjaként tekintett rá. De az 1998-ban bekövetkezett részleges államcsőd véget vetett Nyemcov kormányzati karrierjének. Az egykori nyizsnij novgorodi kormányzónak ugyan nem sok köze volt a még 1992-ben elkezdett gazdasági reformokhoz, ám a közvélemény őt is, mint a nyugatos, liberális irányzat fontos alakját, felelőssé tette a pénzügyi válságért. Nyemcov ezt követően a nyugatos, liberális politikai tábor egyik vezetőjeként folytatta politikai pályáját.

Pártja az 1999-es választásokon még bekerült a parlamentbe, ám 2003-ban ezt már nem sikerül megismételni.

„Parlamenti kiszorulásuk fokozatosan háttérbe szorította őket. Ebben a közegben Nyemcov nem jelentett komolyabb politikai kockázatot. Ennek ellenére a hatalom – meglepő módon – előszeretettel tért vissza ismétlődő lejáratásukhoz, őket láttatva a külföld érdekeit kiszolgáló »ötödik hadoszlopnak « – magyarázta Sz. Bíró Zoltán. A 2011-12-es elcsalt választások azonban újra életet leheltek ellenzékbe, és az üzleti életben tett kitérő után Nyemcov is visszatért a politikába. A utóbbi években néhány politikus- és szakértő társával rendre nagy figyelmet keltő elemzéseket publikált, amelyben megpróbálták leleplezni a putyini rendszer visszaéléseit. Jelent meg anyaguk a Gazpromról és a szocsi olimpiáról is. Most pedig Putyin és a háború címmel készültek egy ilyen dokumentumot közreadni, és március 1-jére tüntetést szerveztek Moszkvába, hogy az ukrajnai beavatkozás ellen tiltakozzanak. Nyemcov egy néhány héttel ezelőtt interjúban arról beszélt, hogy édesanyja biztos benne, Putyin meg fogja öletni a fiát.

„A hatalom felelősségét a gyilkosságért egyelőre – csak közvetettnek tartom, de azt nagyon súlyosnak. Hiszen ott, ahol az ellenzék már jó ideje a kormánypropaganda gyűlölettel átitatott mocskolódásainak a célpontja, mindig akadnak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy jogosan lépnek, ha kell, büntetnek – mondta a szakértő, hozzátéve: a politikailag motivált gyilkosságok elkövetőit időnként ugyan megtalálják, de a felbújtók és a megrendelők – valami miatt – mindig rejtve maradnak.

Azon a napon lőtték le Nyemcovot, amikor Oroszország először ünnepelte meg „a különleges műveleti erők napját”. Ez a frissen elfogadott ünnep a tavaly február 26-ról 27-re virradó éjjel a Krím-félsziget fővárosában végrehajtott orosz különleges műveletnek – állít emléket, amelynek nyomán kezdetét vette az Ukrajnához tartozó terület elszakítása. „Van ebben valami végtelenül abszurd és ijesztő, hogy épp ezen a napon gyilkolták meg az ellenzék egyik vezetőjét” – hívta fel a figyelmet Sz. Bíró Zoltán.

Bár van felelőssége Putyinnak abban, hogy az elmúlt egy évben valóságos gyűlölethullám indult az orosz ellenzékkel szemben, Nyemcov meggyilkoltatása nem állt az érdekében – nyilatkozta az Echo Moszkvinak Sztanyiszlav Belkovszkij orosz politológus. Gleb Pavlovszkij szerint viszont demonstratív jellegű gyilkosságról van szó. „Ez egy felhívás az ország és a hatalom számára” – jelentette ki az elemző. Mihail Kaszjanov ellenzéki politikus nem sokkal a gyilkosság után a helyszínen azt nyilatkozta: „Elképzelhetetlen az, hogy az ellenzék egyik vezetőjét lelövik a Kreml falainál. Csak egy magyarázat lehet erre: azért ölték meg, mert az igazságról beszélt.”
Putyin kissé másként látja, szóvivője tolmácsolta szavait, az orosz elnök szerint Borisz Nyemcov megölése minden jellemzőjében bérgyilkosság és kizárólag „provokatív jellegű volt”. Putyin részvétét fejezte ki a meggyilkolt politikus hozzátartozóinak, hasonlóképp tett Dmitrij Medvegyev miniszterelnök is.
Külföldön is hatalmas volt a Nyemcov-gyilkosság visszhangja. Angela Merkel német kancellár megdöbbenéssel fogadta a Borisz Nyemcov „aljas meggyilkolásáról” szóló híreket, és felszólította Vlagyimir Putyint, hogy derítsenek fényt a merényletre, a tetteseket pedig vonják felelősségre. François Hollande francia elnök is elítélte a merényletet, ő a „demokrácia bátor és fáradhatatlan védelmezőjének, a korrupció elleni küzdelem ádáz harcosának” nevezte Nyemcovot. Barack Obama amerikai elnök felszólította az orosz kormányt, hogy „gyors, pártatlan és átlátható” nyomozást folytasson le, majd állíttassa bíróság elé a tetteseket. Obama kijelentette: csodálta Nyemcov bátorságát, és a korrupció elleni harcban tanúsított eltökéltségét.

 

Ukrán döbbenet
„Egyfajta híd volt ő Ukrajna és Oroszország között – írta Petro Porosenko a hivatalos Facebook- oldalán, miután értesült Borisz Nyemcov haláláról. – Ezt a hidat a gyilkosai lerombolták. Gondolom, nem véletlenül. Biztos vagyok benne, hogy nem kerülik el a méltó büntetésüket.” Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester szóvivője szintén a közösségi portálon számolt be arról, hogy a kijevi lakosok éjfél óta folyamatosan hordják a virágokat az orosz nagykövetség szögesdrótkerítéssel megerősített bejárata elé. Az ukrán internetes közösségi oldalakon egyfajta flashmob keretében toborozzák az embereket a Majdanra, hogy méltóképpen emlékezzenek meg arról a Nyemcovról, aki haláláig kitartott a szabad Oroszország eszméje mellett.
Palkó István, Ungvár

 

Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusra emlékeztek a baloldali pártok a budapesti orosz nagykövetség épületénél. Az MSZP, LMP, DK, Együtt, PM és Liberálisok politikusai egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el néhány szimpatizánssal együtt, akik gyertyákat is gyújtottak. Lapzártánkig Orbán Viktor, illetve a kormánypártok nem nyilvánítottak részvétet. (Szombat esti hír: Orbán Viktor nem siette el, de végül is kifejezte részvétét - a szerk.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!