Tegnap váratlanul megtörtént, amire a Fidesz hatalomra kerülése óta sokan számítottak: az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését. Az ürügy a kalandos Sukoró-ügy. Hogy miért most? Információink szerint az üggyel nemrégiben megbízott új ügyész a közelgő elévülési határidő miatt lépett sietve. Kérdés, mennyire megalapozottan.
Összeomlott a Sukoró-vád – írtuk decemberben, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egyik meggyanúsított vezetője egy nyilvános tárgyaláson tanúként eskü alatt vallotta, hogy nem Gyurcsány Ferenc utasította a telekcserére. Úgy tűnik, tévedtünk: hivatali visszaéléssel gyanúsítják meg a volt miniszterelnököt a kaszinóberuházás ügyében. Gyurcsány Facebook-oldalán azt is közölte, hogy korábbi ígéretének megfelelően lemond mentelmi jogáról és arra kéri a parlamentet, hogy adja ki az ügyészségnek. „Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe” – fogalmazott a volt kormányfő. Megírta azt is: a vád nem befolyásolja politikai tevékenységében.
Információink szerint az ügyben nemrég új ügyészt neveztek ki, akit vidékről hívtak Budapestre a Sukoró-ügy irányítására. Egyes vélemények szerint politikai körök az előző nyomozásvezetőt „nem tartották elég keménynek”. Az ambiciózusnak és „megbízhatónak” tartott új vezető ügyész, ha nem is kezdte elölről a nyomozást, de újból meghallgatott a tanúkat. Úgy tudjuk, hogy ezeken a meghallgatásokon semmilyen új elem, bizonyíték vagy vallomás nem merült fel. Akkor hát miért most kezdeményezte az ügyészség a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését? A magyarázat információink szerint: az elévülés. A hivatali visszaélés büntetési tétele ugyanis legfeljebb három év, vagyis elévülési ideje is ennyi: három év.
Gyurcsánnyal szemben pedig a vádlók eddig egyetlen „bizonyítékot” tártak fel: egy 2008. május 21-én készült emlékeztetőt arról a tárgyalásról, amikor a miniszterelnök az Országház Nándorfehérvári termében fogadta a befolyásos amerikai üzletembert, Ronald Laudert, aki több milliárd forint értékű beruházásról, több ezer munkahely létrehozásának tervéről számolt be Gyurcsánynak és jelen lévő minisztereinek. (Megjegyzendő: Ronald Lauder az azóta nyilvánosságra került információk szerint beruházása tervéről többször tárgyalt az akkori ellenzék vezetőjével, Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökkel is. Azokról a találkozókról nem kerültek elő írásos emlékeztetők.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a beruházást, annak a térségre és a nemzetgazdaságra gyakorolt pozitív hatása miatt fontosnak, támogatandónak tartotta, az illetékesek hatáskörébe utalta a teendőket, ezt rögzítette a szokásos hivatali rendben készült írásos összefoglaló. Az elévülés a vélelmezett cselekmény befejeztétől indul, vagyis ha az ügyészség emiatt a találkozó miatt akarja megvádolni Gyurcsányt, akkor bizony sietni kellett a „büntetőeljárási cselekménnyel”. Ennek kapcsán forrásaink megjegyezték: Polt Péter, a Fidesz-többség által megválasztott legfőbb ügyész büntetőjogászként az elévülés elismert szakértője, több tudományos munkát írt e tárgyban.
Vagyis szinte az utolsó pillanatban küldték a mentelmi jog felfüggesztése iránti ügyészségi kérelmet a házelnöknek, aki az ügyet a mentelmi bizottságnak adja ki, amely megtárgyalja, majd javaslatot tesz az Országgyűlésnek, amely kétharmados többséggel dönt. Rendes eljárásban ez a menet május 16-án zárulna, de feltételezhető, hogy a Fidesz–KDNP-s kormánytöbbség annyira felgyorsítja majd az eseményeket, amennyire csak tudja.
A Sukoró-ügyet Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mellett Orbán Viktor miniszterelnök is forszírozta, és jobboldali lapokban jelentek meg az üggyel kapcsolatos nyomozati anyagok. A még a Bajnai-kormány idején elrendelt nyomozás két éve alatt egyre gyakrabban merült fel annak a gyanúja, hogy az ügyészség politikai megrendelést teljesít, amikor minden áron Gyurcsány Ferencet szerették volna belekeverni az ügybe. Ezt bizonyítják a lapunk által decemberben közzétett – és a www.vasarnapihirek.hu oldalon jelenleg is hozzáférhető – jegyzőkönyvek az MNV volt vezetőjének gyanúsítotti kihallgatásáról. Az előzetes letartóztatásba is helyezett Tátrai Miklóstól az ügyészek leginkább Gyurcsány és utódja, Bajnai Gordon szerepére kérdeztek rá. Utolsó kihallgatásán Tátrai meg is jegyezte: a gyanúsításban szereplő hűtlen kezelést nem követte el, és a hatóság érdemi kérdéseket nem tesz fel neki, a vallomásával ellentétes adatokkal, tényekkel nem szembesíti. Végül decemberben a bíróság őt és „bűnsegédjét”, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját is szabadlábra helyezte 108 nap előzetes letartóztatás után.
Császy a Népszabadságnak és az ATV-nek is politikai perről beszélt. Azt mondta: a sukorói ügyben az eljárások szelleme az ötvenes éveket idézi, mert nem a tényekről és a jogról, hanem a politikáról szól. Nyilatkozataiból kiderül: nem volt reális az értékbecslés, amelyet az ügyészség egy saját értékbecslésre alapozott, ráadásul a két általuk összehasonlított értékbecslés nem is azonos összetételű ingatlanegyüttesekről készült. – Olyan jogsértések gyanúja merült fel az eljárások során, amelyek miatt a hazai jogorvoslati fórumok kimerítése után a strasbourgi bírósághoz fordult – mondta Császy.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke a februárban lezárult vizsgálat eredményét ismertetve Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettségéről beszélt, de ezt mindkét érintett határozottan cáfolta. A Kehi szerint megalapozott a gyanú, hogy meg nem engedhető módon, jogszabályellenesen történt a pályázati kiírás és a későbbi nyertes kihirdetése. Gyurcsány érintettsége nem merült fel a dokumentumok alapján. Ettől függetlenül Budai Gyula kormánybiztos azt hangoztatta: „teljesen egyértelműen a valóság az, hogy a volt miniszterelnök utasítására hajtották végre az ingatlancserét”. Ezt Tátrai és Császy eskü alatt tett vallomásai is cáfolják.
Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy az ügyészség Gyurcsányt most hivatali visszaéléssel gyanúsítja. A hivatali visszaélés azt feltételezi, hogy olyanoknak adott volna valamire utasítást, amihez nem volt joga. Ebből a körből a miniszterek logikusan kikerülnek, hiszen – könnyű belátni – a miniszterelnöknek saját miniszterei utasítására mégiscsak van némi jogalapja. Felvetődhet, hogy a hivatali utat megkerülve az MNV illetékes vezetőit utasította volna valamire, ám ezt éppen a megvádolt MNV-vezetők cáfolták eskü alatt. Mindezek alapján ma még nem világos, mire is alapozza a hivatali visszaélés vádját az ügyészség.
Mesterházy: az MSZP kiáll volt elnöke mellett
Mesterházy Attila hisz Gyurcsány Ferenc ártatlanságában, és úgy véli: az ügyészség politikai megrendelést teljesített a volt miniszterelnök meggyanúsításával. A szocialista párt elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: ő és az MSZP is minden eszközzel támogatni fogja a volt kormányfőt, s erről őt is biztosította. Mesterházy visszautasítja és vérlázítónak tartja, hogy a Fidesz „a politikai harcait az igazságszolgáltatás felhasználásával akarja elrendezni, és végképp megdöbbentő, hogy az ügyészség végrehajtotta a politikai megrendelést”. Megjegyezte: bár a kormányváltás óta folyamatosan olyan eseményeket tapasztalnak, amelyek egy jogállamban elfogadhatatlanok, „úgy tűnik, hogy a Fidesz mindig tud újabb és újabb mélységekbe ereszkedni, így tönkre fogja tenni a magyar demokráciát és a jogállamiságot”.
Gyurcsány Ferenc korábban többször írt, vagy nyilatkozott már a Sukoró-ügyről, és a személyét ért vádakról. Ezekből válogattunk.
„Fenyegetőznek a fiúk. Börtönbe akarnak küldeni. De akkor miért beszélnek róla, miért nem teszik? Vajon mi a szándékuk? Ijesztgetnek? Akkor rossz helyen kopogtatnak. Csak nem gondolják, hogy kirohanásaik hatására mást fogok gondolni, képviselni, cselekedni? Félreismernek, ha azt hiszik, hogy mentelmi jogom mögé fogok bújni. Eszembe sincs. Ha megvádolnak, önként mondok le mentelmi jogomról, hogy vádlóim, a politikai méregkeverők szemébe nézhessek. Ha a politikai küzdelmet bíróságon akarják lefolytatni, én állok elébe. Vádlott helyett vádlójuk leszek. Vádlója ennek a torz, erőszakos, megfélemlítésre játszó Fidesz-világnak. Leleplezője a kétszínűségnek, a megtévesztésnek, a hazugságnak.”
„Orbánra én politikai ellenfélként tekintek, akit szeretnék legyőzni a politikai játékszabályok keretei között. Ő viszont személyes ellenségének tart. Ne kerülgessük: Orbán Viktor engem börtönbe akar vetni. Ennek próbálnak érvényt szerezni szinte bármilyen eszközzel – most épp az ügyészséget presszionálva, felrúgva a demokratikus elveket. De a Fidesz hajtóvadászatától én még jól alszom, nem szedek nyugtatót. Velem törököt fognak.”
„Előbb-utóbb találhatnak olyan ügyészt, aki a kezükre játszik engem. Ám abban legalább ugyanennyire biztos vagyok: nem lesz »eredményes« az eljárás. Nem követtem el bűnt, nem lehet megfogni. Nem állnak meg a Fidesz iszonyatos erőfeszítéssel összerakott koncepciós vádjai.”
„Leültünk a nappaliba és vendégünk belevágott: Gyors leszek, látom, hogy nem ez a legjobb pillanat, de el kell mondjak valamit. Van egy ügyész barátom. Régi barát. Nem tudja, hogy ismerlek benneteket, illetve Klárát. A napokban beszélgettünk. Azt mondja nekem, hogy a Gyurcsányt nem lehet 2006 ősze miatt megvádolni. Semmi sincs a kezünkben. Most akkor minden erővel Sukoróval kell kezdeni valamit, ezt üzente a Polt. Nem tudom, hogy ez fontos-e, de gondoltam el kell mondanom. Aztán meg vigyázzatok magatokra… ha jól olvasom a Vagyonkezelő előzetes letartóztatásban lévő vezetőinek kihallgatásáról készült és nemrég nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveket, akkor valóban úgy látszik, hogy nem az érdekli az eljáró ügyészeket, hogy mi történt, hanem az, hogy találnak-e ellenem bármit is a gyanúba keveréshez. Polt Péter hivatalba lépett. Tényleg politikai megbízást teljesít? Tényleg üzent már előre, hogy az én fejemet akarja Sukoró-ügyben? Nem tudom. Egy általam is ismert kollégája meséli, hogy Polt nemegyszer azzal a megjegyzéssel döntötte el az előtte lévő ügyeket, hogy »a fiúk így akarják«. Igaz lehet ez? Ezt sem tudom. De lassan ki fog derülni.”
Az elõzmények
Az LMP 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt. A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében a párt arra hivatkozott, hogy a sukorói King’s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly novemberben arról beszélt: küszöbön áll Gyurcsány büntetőjogi felelősségre vonása a sukorói ingatlanügyben. A fideszes politikus azt mondta: Gyurcsány utasítást adott a sukorói telekcsere lebonyolítására. A másik tényállási elem pedig azzal kapcsolatos, hogy a sukorói kaszinóberuházást annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később írták alá, és ez Budai szerint jogszabálysértő. A sukorói állami földek értékét alá-, a cserébe felkínált Pest megyei, magántulajdonú ingatlanokat pedig túlbecsülték, ezzel 1,3 milliárd forint kárt okozhattak volna az államnak, ha a csere létrejön – ez a lényege a „visszaélésnek”. A kaszinóberuházás befektetőinek magyarországi megbízottja, Joav Blum 2008-ban albertirsai és pilisi termőföldeket ajánlott fel a Velencei-tó északi partján lévő összesen 70 hektáros állami területért, de a tulajdonosváltozást végül nem jegyezték be. Az érintettek állítják: nem követtek el bűncselekményt. Az ügyben jelenleg három eljárás folyik. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz, a meghosszabbított határidő szerint június 7-ig. (Ezen ügy része Gyurcsány meggyanúsítása is.) A székesfehérvári ügyészség közokirat-hamisítással vádolta meg Joav Blumot, aki a vádirat szerint úgy szerzett magának sukorói lakcímkártyát, hogy soha sem lakott a településen lévő ingatlanában. A harmadik eljárás pedig egy polgári per, amelyet az MNV indított a telek visszaszerzéséért.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
