Bár az elmúlt időszakban nem nőtt a gyilkosságok száma, de mintha egyre brutálisabbá válnának az elkövetések módjai. Nincs az a szakember, aki képes lenne száz százalékban kiszűrni az erőszakos bűncselekményre készülőket – ismeri el dr. Fodor Miklós igazságügyi elme- és drogszakértő.
– Idézzünk fel néhány sokkoló bűnügyet a közelmúltból, hogy statisztikát készíthessünk az elkövetők elmeállapotáról. Brutális kegyetlenséggel ölték meg a 11 éves Szita Bencét; egykori nevelőanyját gyanúsítják azzal, hogy két hajléktalant felbérelt a gyilkosságra.
– Ilyen rendkívüli esetekben elrendelik az elkövetők elmeszakértői vizsgálatát. P. Erika saját bevallása szerint sosem állt pszichiátriai kezelés alatt. Ha ez igaz, és emellett bebizonyosodnak a vádak, még elkeserítőbb a történet.
– A szeptemberben domonyvölgyi gyilkosként elhíresült S. Márk beismerő vallomásában arról beszélt, hogy többször vásárolt és az elkövetéskor is fogyasztott egy Penta nevű kábítószert. A halálra szurkált fiatal nő elrabolt kocsijának árából akarta a drogtartozását rendezni.
– A szakértő a 18 éves fiatalembernél is azt vizsgálja, hogy szenved-e valamilyen személyiségzavarban, illetve hogy a kábítószer korlátozhatta-e tette súlyosságának felismerésében. De önmagában az a tény, hogy valaki drogozott vagy ivott egy bűncselekmény elkövetésekor, még nem mentesít automatikusan a felelősség alól. Sőt, gépkocsivezetés közben kifejezetten súlyosbító tényező.
– Júliusban Pécsen gyilkolták meg a 25 éves rendőrségi pszichológust, Bándy Katát; holttestét három nap múlva találták meg egy bokros területen.
– Itt már elkészült a szakvélemény: P. László büntetőjogi értelemben teljesen beszámítható, felelnie kell a tettéért – hiába derült ki, hogy ivott és drogozott.
– Nyáron ítélet született a pécsi egyetemi lövöldöző ügyében: jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, harminc évnél korábban nem szabadulhat. Vagyis épelméjűnek találták, miközben a mi köznapi olvasatunkban „agyilag nem volt tiszta”.
– A nyomozás során kiderült, hogy a gyógyszerészhallgató – aki 2009. november 26-án megölte egyik csoporttársát és többeket súlyosan megsebesített – az előző napon erőszakos cselekményekről szóló videókat nézett, és az interneten olyan üzeneteket küldött ismerősének, hogy agydaganata van, fel fog fordulni, évek óta nem volt egy jó napja. Ha már beszámíthatóságról beszélünk, tisztázzunk két fogalmat: egy bűncselekmény során valakinek a tudatállapota lehet korlátozó vagy kizáró. Ha korlátozó elmeállapotot diagnosztizál a szakértő, a tettes kisebb büntetésre számíthat. Ha kizárót, az elkövető nem büntethető. Viszont ez utóbbi olyan súlyos elmebetegséget takar, hogy a tettes nem sétálhat el csak úgy szabadon a bíróságról, elrendelik a kényszergyógykezelését. A pécsi Gere Ákos esetében ez az enyhítő körülmény szóba se jöhetett, hiszen pontról pontra bebizonyították az előre kiterveltséget.
– Két évvel ezelőtt Tényőn egy férfi megölte két gyermekét és feleségét, a saját torkát láncfűrésszel vágta el. Áprilisban Kulcson a 24 éves H. Csanád négy családtagjával végzett – őt beszámíthatatlannak mondták ki a szakértők, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kezelik…
– Tartok tőle, hogy ezeket a tragédiákat nem lehetett volna megelőzni, feleslegesen hibáztatják magukat a szeretteik. Az ilyen típusú cselekményeknek nem logikus, hanem pszichiátriai magyarázatuk van. Az elkövetőkben munkálkodó téveszmék, félelmek, szorongások, féltékenység hallatlan indulatokat mozgósíthatnak, a hirtelen kirobbanás szinte elkerülhetetlen. Ha a családi viszonyok rendezettek, talán egy jó pillanatban rá lehet venni az illetőt, hogy forduljon orvoshoz segítségért, de az is elképzelhető, hogy az „elmebaj” emlegetésétől csak még ellenségesebbé válik.
– Aggasztó a gondolat, hogy a kulcsi mészáros esetleg néhány év múlva gyógyultként távozhat. Jogos a félelmem?
– A társadalom azért izolálja a súlyos elmebetegeket, hogy tovább ne árthassanak. De az is igaz, hogy teljesen kiszámíthatatlan, mikor és mitől válik valaki – először vagy újra – erőszakossá. Sajnos tudok olyan esetről, amikor a gyógyultnak nyilvánított beteg újra elkövetett valamilyen bűncselekményt.
– Meddig lehet valakit zárva tartani az elmeállapotára hivatkozva?
– A kezelések maximális ideje 2010 májusáig nem volt meghatározott, vagyis a gyógyulásig tartották az IMEI-ben az elítélt betegeket. A hatályos törvények szerint annyit kell az elítéltnek ott töltenie, amennyi börtönévet kiszabhattak volna rá. Erőszakos gyilkosság esetén, amelynél életfogytiglant is kaphat, legfeljebb húsz év lehet ez az idő. Bár az intézetet elhagyóknak továbbra is szedniük kell a gyógyszereket, és havi rendszerességgel egy pártfogóval is találkoznak, először csak öt évvel a kezelés vége után vizsgálják, történt-e állapotukban érdemi javulás. A jövőre hatályba lépő új Btk. szerint ismét csak addig lesz bent tartható valaki, amíg „a kezelés szükségessége fennáll”. Vagyis ha gyógyultnak nyilvánítják, az elítélt elhagyhatja az intézményt.
– A perek során a kényszergyógykezelés elérése gyakori védői taktika?
– Sok tettes, tévesen, úgy gondolja, hogy majd ő kijátssza az orvosokat, merthogy pár évnyi gyógyszeres kezelést könnyebben kibír, mint a börtönt. Igen, valamennyire megvezethetőek az elmeszakértők is, de ritka a joggyakorlatban az az ítélet, hogy valaki egyáltalán nem vonható felelősségre. Számomra a tendencia a legfájóbb: a tornyosuló társadalmi problémák egyre több pszichés megbetegedést szülnek, és a nagy számok törvénye alapján közülük mind több torkollik erőszakba.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!