Ha ez Európa, tartsátok meg magatoknak! - Csúfosan megbuktak a szolidaritás próbáján

Magyarország és Bulgária külön elbírálás alá esik majd, ha el kell helyezni a menekülteket. Az európai állam- és kormányfők péntek hajnalig tartó csúcsértekezletükön úgy határoztak, hogy 40 ezer menekültet helyeznek át Görögországból és Olaszországból olyan uniós tagállamokba, amelyek kevésbé vannak kitéve a migrációs nyomásnak. De Magyarországnak nehéz helyzetére való tekintettel kevesebbet kell majd vállalnia, így érvényesül a miniszterelnök elve, miszerint „Magyarországra nem hozni, hanem innen vinni kellene a menekülteket”.

A magyar kormány szerdán jelentette be, hogy felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, és nem fogadja vissza azt a 16 ezer menekültet, akiket Ausztria és Németország akar az uniós norma értelmében visszaküldeni Magyarországra. Egy nappal később már visszakoztak, mondván, hogy csak „nem értenek egyet” a szabályozással.

Közben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette a múlt heti bejelentésüket, miszerint megépítik a kerítést a szerb határ mentén. A költségvetésből máris 6,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra, de a becslések szerint a munkálatok akár 22 milliárdot is felemészthetnek.

Pedig több európai politikus és uniós intézmény is jelezte, hogy nem értenek egyet az „Európa-erőd” gondolatával. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács csütörtöki ülését megnyitó beszédében külön kiemelte, ellenzi, hogy falakat építsünk. „Európa a második világháború óta nem tapasztalt ilyen humanitárius válságot. Ugyanakkor mindezt előre lehetett volna látni, de a vezetők nem foglalkoztak vele” – nyilatkozta Yves Pascouau a Vasárnapi Híreknek. A brüsszeli European Policy Center migrációkutatója „cinikusnak és szégyenteljesnek” tartja az európai országok kezdeti hozzáállását a 4 millió szíriai menekülthöz, hiszen eredetileg úgy gondolták, hogy majd az öt szomszédos ország befogadja őket. „Míg a Közel-Keleten voltak, ez rendben is lett volna, de most, hogy az európai országokban kérnek menedéket, lépni kell. Ha időben foglalkoztak volna a jelenséggel, összehangolt és érett választ adhattak volna rá” – mondta a francia szakértő, aki az európai szolidaritás próbájának tartotta a csütörtöki csúcsot. Azonban az európai állam- és kormányfők csúfosan megbuktak, hiszen nem állapodtak meg az egyenlő tehermegosztásról. Az uniós döntéshozatalra jellemző módon az eredmény ismét felemásra sikerült, hiszen a hangzatos bejelentést egyelőre senki nem tudja, hogyan ültetik át a gyakorlatba. Különösen éles vita alakult ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és az Európai Bizottság feje ,Jean-Claude Juncker között arról, hogy kötelező kvóták vagy egyéni vállalások alapján osszák-e szét a menekülteket a tagországok között. Az egykori luxemburgi miniszterelnök azzal vádolta lengyel kollégáját, hogy túlságosan részrehajló a kelet-európai államok iránt. Végül Tusk álláspontja érvényesült: a Görögországban és Olaszországban veszteglő 40 ezer, illetve a válságtérségekből kimentendő további 20 ezer embert önkéntes vállalások alapján oszthatják szét a tagállamok között. Az eredmény különösen Matteo Renzi olasz miniszterelnököt háborította fel.

„Ha ez az elképzelésetek Európáról, tartsátok meg magatoknak” – mondta, felhíva a figyelmet arra, hogy ha tagországok akaratától függ, mennyi menekültet fogadnak majd be, akkor pontosan ott vagyunk, mint a csúcstalálkozó előtt. Az EU olasz külügyi főképviselője, Federica Mogherini is indulatosan nyilatkozott a megbeszélés után: „Ezek szerint nem létezik az a nagyszerű Európa, ami a világban egységesen fellépve tárgyalhat.” Az olaszok felháborodása érthető. Nemcsak a tengeri utakon érkező tízezrek fogadását kell megszervezniük, hanem az is nehezíti a helyzetüket, hogy Franciaország nemrég bejelentette: visszaküldik az Itáliából érkező menekülteket.

Az uniós válaszlépések kiforratlanságát jelzi az is, hogy a tagállami vezetők egyelőre csak a keretszámokban tudtak megegyezni. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteiről a belügyminiszterek július végéig egyeztetnek majd. „Megragadtak a politikai szólamok szintjén” – összegezett Yves Pascouau, aki a jelenség tipikus példájának tartja Magyarországot. „A kormány szerdán bejelenti, hogy felfüggeszti a Dublin III-at, csütörtökön pedig tagadja, hogy ez bármikor is szóba került volna. A miniszterelnök külön üzenetet küld a magyar népnek és az európai partnereinek is” – véli a francia kutató.

A taktika mégis sikeres, hiszen már az Európai Bizottság is vizsgálja, hogy 2,4 millió euró (744 millió forint) rendkívüli támogatást folyósítson Magyarországnak. Csak emlékeztetőül: ezt a 744 milliót a kerítésépítés 20 milliárdos költségéhez érdemes viszonyítani.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!