Egy 21 éves német fiú, Moritz Erhardt (képünkön) halála kellett ahhoz, hogy érdemi vita induljon az Egyesült Királyságban a fiatal, multiknál dolgozó gyakornokok sanyarú helyzetéről.
Erhardtot múlt héten találták holtan átmeneti londoni szállásán a zuhanyzóban, kollégái szerint halálra dolgozta magát. A fiú három egymást követő napon át 21 órát dolgozott a Bank of America vagyonkezelési részlegénél a Merrill Lynchnél, vagyis 72 órája nem aludt, mielőtt epilepsziás rohamban meghalt volna a fürdőben. Összesen héthetes gyakornoki idejéből már csak egy hét volt hátra. A kelet-londoni diákszállás-komplexumban, ahol Erhardt is lakott, mintegy 300 fiatal fordul meg nyaranta, akik 7-10 hetet dolgoznak gyakornokként valamelyik banknál.
Az eset komoly indulatokat kavart, miután több forrás is megerősítette, a fiatalok szinte mindenhol rengeteget túlóráznak, de a befektetési területen dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben, akik általában hajnali 3-4 óráig is bent vannak az irodában. A gyakornokok azzal érvelnek, akkora a verseny a fiatalok között a hatalmas fizetésekkel és presztízzsel kecsegtető állásokért a vezető bankoknál, hogy kénytelenek akár napi 20 órát is dolgozni. Londonban „mágikus körforgalomnak” hívják a jelenséget, amikor a taxi hazaviszi hajnalban a gyakornokokat, akiket egy zuhany és ruhacsere után a sofőr azonnal visszavisz a munkahelyükre, ahol alvás nélkül kezdenek neki egy újabb dolgos napnak.
„A fiatalok kizsákmányolása elfogadhatatlan” – írta egy közösségi portálon Andor László az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa, más politikusok pedig rabszolgamunkát emlegetnek az ügy kapcsán. A bankokon most nagy a nyomás, bár egyelőre kicsi az esély a változásra, mivel a fiatalok kétségbeesett munkakeresésük közben egymást és magukat sarkallják az egyre több túlórára.
Magyarországon hasonló eset még nem került napvilágra, az Angliaihoz hasonló munkarendről sem hallottak még a szakemberek. Makó Klaudia jogász, a Civilekkel a Munkahelyi Terror Ellen Közhasznú Egyesület alapítója azt mondja, csak néhány olyan panasszal találkoztak, ami kifejezetten a gyakornokok foglalkoztatásához kapcsolódott. Ezek zömében olyan esetek voltak, amikor valakit szerződés nélkül foglalkoztattak, majd nem fizették ki őket. Az azonban nagyon is jellemző a magyar munkaerőpiacra, hogy a túlórákat egyáltalán nem tartják számon a cégek, és nem is fizetik ki azokat rendesen. „A törvény szerint a munkáért munkabér jár, és ettől nem szabadna eltérni, de mégis gyakran előfordul, hogy a gyakornokok ingyen dolgoznak” – mondja. A legtöbb felsőoktatási intézményben már a diploma feltétele néhány hét vagy hónap szakmai gyakorlat, így a fiataloknak nagyobb szüksége van a gyakorlatra, mint a cégeknek a gyakornokokra, hiszen a betanításuk nem kis energiabefektetést igényel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!